Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-09 / 182. szám

Ara 16 fillér Nyíregyháza, 1941. augusztus 9. (1 rianon 22.) ix. évfolyam 182 ,2480.) szám. Szombat YÍRVTDÉK Beerkwsztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. Postatakaréki csekkszámla: 47.139. Telefón: 77. •POLITIKAI NAPILAP* Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. 200.000 halottal és sebesültet és 100.000 foglyot veszített ismét a szovjet hadsereg 25 hadtest megsemmisült Ukrajnában — A zsákmány mérhetetlen nagyságn Két vezénylő hadseregparancsnokot elfogtak A német véderő főparancsnok­sága az elmúlt éjszaka újabb rend­kívüli jelentést adott ki annak a si­keres ,harcnak a befejezéséiről, ame­lyet a legutóbb kiadott öszefoglaló jelentés után indítottak meg Ukraj­náiban. A tegnap kiadott irövid je­lentés már utalt a küszöbön álló si­kerekre, a rendkívülli jelentlés pedig megerősítette a harcokhoz ifűzött várakozásokat. A harc Umaoy körül folyt le s az ott harcoló szovjet csapatok teljes megsemmisül éísével végződött. A szövetséges csapatok Rundstaedt tábornok és Löhr repülőőrnagy ve­zetésével teljesen megsemmisítették a VI. iés XII. szovjet hadsereget és részben megsemmisítették a XVIII. hadsereget. Ezekben a .harcokban 25 szovjet lövész, légi és páncélos had­test semmisült meg. A foglyok szá­ma 103.000. A zsákmányban van 317 páncélos harckocsi, 858 ágyú 'és 5200 tehergépkocsi, valamint töbib telje­sen megrakodott vonat. Az ezenlfe­Iiü'l kéz,rákerült hadianyag át sem tekinthető. -A szovjet ezekben a harcokban 200.000 halottat és sebesültet vesz­tett. A VI. és XII. szovjet vezénylő tábornokai is kerültek. (MTI) hadsereg •fogságba Franciaország csak azt a politikát követheti, melytől újból való felemelkedését remélbeti — mondotta De Brinon nagykövet sajtónyilat­kozatában Párizsból jelien tik: De Brinon nagykövet, francia főmeglbizott nyi­latkozatot adott a sajtó képviselői­nek Sumner Welles amerikai kül­ügyi államitkárnak a francia politi­kát bíráló kijelentéseivel kapcsola­tosan. Megállapítottal, hogy Roose­velt és munkatársai mindenáron el­lentétet akarnak szítani, az Egyesült Államok és Franciaország között,. A (háborúval! kapcsolatosan két felifogás áll szemben' egymással. Az egyik Anglia tvilgánézebét akarja di­adalra juttatni, a másik pedig a nemzeti szocializmuson és a világ gazdasági kincseinek igazságosabb eJosztálsán épül fel. A francia kor­mány úgy látta jónak, hogy ehhez az utóbbi ifelfogáshoz csatlakozzék, mert ez felel meg életérdékeinek. A francia kormány jól tiudja,, hogy minden nemzetet a .Világnézeti kéir­désiekben saját érdekeinek meggon­dolása vezeti. Roosevelt elítéli a nemzeti szocializmust, a fasizmust, a fallangiizmust s mindezek alapján jogot akar formálni magának arra, hogy megtiltsa Franciaországnak azt,, hogy a német politikai elgondo­lást kövesse. Roosevelt környezete részéről Franciaországot lépéséért már meg: ós fenyegették. Ilyen magatartás Franciaország számára elfogadhatatlan. Franciaor­szág csak azt a politikát követheti, amelytől újból váló felemelkedését remélheti. Franciaország pedig már döntött sorsáról akkor, amikor Pé­•tain marsai útján ^megkötötte a fegyverszüneti szerződést és részt (vett a' mombre'uxi találkozón. Ha Pétain úgy látta jónak, ihogy megegyezzék Németországgal, akkor ahhoz sem Rooseveltnek, sem Sum­ner Welilesnek nem lehet semmi köze.' f Franciaország méltán elvárhatta volna Amerikától, hogy ragaszkodni fog a Monroe-elv betartásához. Franciaország a múltban barátsá­gos kapcsolatokat tartott fenn Ame­rikával s ezt' a kapcsolatot ai jövő­ben is szeretné megtartani, azonban a Sumner Welles-íéle nyilatkozatok csaik elmérgesíthetik a viszonyt a két nélp között. Remélik, hogy ha­sonló nyilatkozat megtételére ameri­kai részről nem kerül sor. (MTI) Moszkva tagadja a Sztalin-vonal létezését Berliniből jelentük: A Völkisdhier Beobachter írja: Miután a németek a Sztalin-vonalat áttörték, Moszkva most azt állítja, hogy ez a vonal so­hasem létezett. A háború megkez­déséig éppen eleget hangoztatták a szovjet vezetői, hogy a nénietek csak a Sztalin-wonalig tudnak előre­menni!. Angliának is minden re­ménysége a Sztalán-vonialhan volt?, amelyen szerintük Németország el fog vérezni, most azonban, hogy a Sztálin-vonal seimmivé vált, tagad­ják a létezését. A szovjet hírszolgá­lati iroda ai háború megindulásakor még azzal kérkedett,, hogy a 15 kilo­méter szélességű Sztálin-'vonalat 80 hadosztály védi s az a terület, amely a Sztálin-.vonaltól' a német határig lesz a két hatalom küzdőtere. (MTI) Bulgáriát nem félemliti meg Anglia fenyegetőzése Edden angol külügyminiszter leg­utóbbi beszéde során (fenyegető'han­got használt Bulgáriával szemben, A kormányhoz közelálló Vecser című bolgár lap a fenyegetéssel szemiben a következőket írja. Bulgária visszautasítja Edennekés Angliának figyelmeztetését és aján­latát, amelyik állam Bulgária felé irányított eddigi tényekdése is csak gyűlöletből és szószegésből állott. Edennék az a vádjai, hogy Bu'gá­iria idegen, területeket kebelezett be, a legképtelenebb állítás. Jól tudhatja Anglia, hogy Bulgária, három hábo­irúját éppen azért vívta, hogy egye­sítse a bolgár nép elszakított fiait. Ezt a célját Bulgária .csak most, a tengelyhatalmak segítségével érhette meg. Edén azt is állította beszédében, hogy a 'végső leszámoláskor Bulgá­ria ismét elveszti most .megkapott területeit. Bulgár,ia erre csak aizt vá­laszolhatja, hogy nem törődik aa ilyen fenyegetéseik kel. (MTI) A Todt-munkaszervezet is részt vesz az után­pótlás munkájában A mostani háborúban, egyetlen hadjárat sem állította olyan, nehéz feladatok elé az utánpótlás biztosí­tását, mint a keleti hadjárat. Nem­csak az uászcsapatok. hanem a vi­lághírű Todt-munkaszervezet is tel­jes mértékben kivette részét az u tánpót'lás biztosításából. Nemcsak a hadilanyagszáillítás, az élielmiszcrutánpóbiás, hanem az utak, hidak helyreállítása is erre a szerve­zetne hárult. Hogy milyeni óriási munkát végzett ez a munkaszerve­zet, elegendő rámutatni arra, hogy a szervezet egyetlen egysége egy héit alatt 1200 kilométer utat hozott rendbe. Az úbépíésnél 10.000 köb­méter követ használtak fel s több százezer köbméter földet mozdítot­tak meg. A robbantásoknál 80 kilo­gram robbanó anyagot használtak el. Hasonló nagy teljesítményt) végzett a légi haderő 'is az utánpótlás terén. A német gépek nemcsak az után­pótlást' biztosították, hanem a súlyos sebesültek elszállítása is rájuk vár. A JU 52. gépeknek egy 15 gépből' álló egysége a háború kezdetétől augusztus 8-ig összesen 336 utat tett meg s ezalatt 440.000 kilométer tá­volságot repült be. Ez a 15 gép két­milliókét,százez er kilogram súlyú ha­dianyagot szállított a harctérre és 2181 súlyos sebesültet vitt el a haacórröl. Jellemző a 'gépék és a személyzet kiválóságára, hogy az eredetileg harcba indult 15 gépből 12 gép még ma is teljesen üzemképes állapot­ban van. (MTI) Anglia Törökországot fenyegeti Berliniből jelentik: Komoly formá­ban foglalkoznak azzal aiz ankaraa hírrel, hogy az angol kormány nyo­matékosan azt tártai az ankarai kor­mány elé, ihogy a szovjet területen levő öllaíjmezők biztosítása céljából Törökországnak jó szemmel kell néznie Anglia és a szovjet együtt­működését. Ez a berlini vélemény szerint azt jelenti, hogy Anglia Tö­rökországon át .akarja csapatait Iránba szállítani. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom