Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 125-147. szám)
1941-06-30 / 147. szám
2. oldel C -r K — 5 ZABOLCSI (Trianon 21.) Í941. június hó 30. A nagy viharok Jianigorkánijáíban el kell (vesznie a kisebb zörejeknek, ö nagy vérzivatarok idején eltörpülnek az egyéni életsor,sok, az agyién,i tragédiák. 'És mosit mégis hiába .zúg végig a földön az Apokalipszis lovasainak vad vágtatása, hiálba veti mindent elsöprő hangorkánt a millió ágyúcső, a szirénák félelmetes 'búgása, megrendülten állunk meg a felett a szomorú hír felett, amely ma a kora délelőtti órákban futott széjjel percek alatt a városiban, iMayer István, a mindenki Mayer Pliátája nincs többé. Mayer István nem volt a kiváltságosak sorából előretörő hatalmasság, nem volt a hangos hivalkodók szóvivője, hanem egyszerű, a szó nemes értelmében vett dolgozó, alkotó polgár, aki egyéniségével,, felemel-* kedett szellemével, puritán egyszerűségével, mindenkor áldozni akaró és áldozatot hozó jóságával ott állott minden nemes ügy élén. Ékszerész volt, de a drágakövek fényessége, az arany, amely az ő kezében csak eszköz volt, sohasem tévesztette meg, solhasam tette az anyagi javak bálvány imádójává, banem a két keze munkájáéval és szorgalmával szerzett anyagi javait bőkezűen megosztotta azokkal, akiknek nem juttatót a sors. Péter Pál napján már a Vécseyutcai otthonából szomorú hírek ér- I keztek, már előre aggódtunk a halál i szomorú aratásától. É6 a kérlelhetetlen nagy kaszás nem sokáig váratott, kivágta a nagy magyar erdőből az erős, mélygyökerű magyar fát, aki ereje utolsó cseppjéig állta a nagy vihart, védőén terjesztette ki hatalmas koronáját elárvult kis családjára és az egyetemes nagy iparos társadalomra, amelynek sah a meg nem szűnő harcosa volt. Az idők súlyosbodása, az idők járása egyre jobban tépte világiháborút járt testét és sorvasztotta életerejét. Csak a családja és közvetlen hozzátartozói tudták, hogy az életerős, s mindig jókedvű 'Mayér Istvánt alattomos gyilkos kór támadta meg, amit ő maga sem vett a maga tragikus komolyságában, és sohasem szűnt meg dolgozni. Néhány nappal ezelőtt aztán leesett a lábáról. Állapota egyre rosszabbodott. A mára virradó éjjel aztán olyan súlyosra fordult a betegsége, hogy beszállították a kórházba. Délelőtt 9 óra felé papot kért, keresztényi alázattal felvette az utolsó kenetet, azután búcsút vett a halálos ágya körül álló családtagjaitól s egy mély sóhajtás után örökre elaludt. Mayer István, elmúlása mélységes vesztessége ennek a városnak, mert nemcsak egyházának volt hűséges fia, hanem részt kért mindenütt, ahol érezte és tudta, hogy számára hivatás várt. Részt kért, de csak azért, hogy dolgozhasson. Tagja volt Sah olesvár.megye törvén yha t óságának, több bizottságának, a város képviselőtestületének, lelkes és fáradhatatlan elnöke volt az Iparos Ifjúságnak, vezetőségi tagja a Frontharcos Szövetségnek és nem 'volt a kereskedők és iparosoknak olyan megmozdulása, amelyben oda ne ál L lotü volna azok igaz ügye .mellé. A közbizalom egy alkalommal az - ipartestület alelnökévé is megválasztotta, vezető szerepet vitt a Kereskedők és Iparosok Sport Egyletébe,n és hosszú ideig aktív tagija volt a Városi Dalárdának. Hogy ki volt Mayer Pista, azt szavakkal nem lehet kifejezni, azt csak a nyomában maradó tátongó űr fogja igazolni. Jóságos, örök mosolygós arica, hangjának halk szava, lelkének megnyugtató melegsége még hosszú időkön át élini fog bennünk. Mayer István utat szabó és utat mutató élete pedig jelzőkő lesz mindnyájunk számára az egyenes út felfelé ívelő horizontja felé. Mire e sorokat papírra rójuk, az egész város könnyező szemeikkel adja tovább elmúlásának szomorú hírét. Több középületről és intézmény székiházáról leomló fekete lobogó jelzi külsőségeiben is, ho@y halálaival mélységes gyászt hagyott maga után. De a pótolhatatlan veszteslég elsősorban imádásíig szeretett családját, özvegyét és egyetlen kis leánykáját sújtja, de ravatala körül megrendülten áll ennek a városnak iminden rendű és rangú polgára, aki Mayer Pistát ismerte, tisztelte és becsülte. iMayer Ágoston kereskedő, dr. Mayer Béla orvos és özv. Suihanesz Lajosiné sz. Mayer Gizella az elhunytban testvérüket gyászolják. Mayer István temetése f. hó 2-án, szerdán délután 6 órakor lesz az Északi temető haranglábától a rám. kat. egyiház gyászszertartása szerint. B kormányzó összefogásra hivta fel a nemzetet a kenderest hősi emlékmű leleplezésén Kenderesen vasárnap délelőtt leplezték le nagy ünépség keretében a hősi halottak emlékművét. Az ünnepi beszédet Józs'üf királyi herceg mondotta. Beszéde után a Kormányzó emelkedett szólásra s többek között a következőket mondotta: — iA hősök szobra a íegszentetblb érzések kiapadhatatlan forrása. Ebből meríthet buzdítást minden nemzedék a haza érdekében végzendő munkájához. Ez hirdesse, hogy fajunk méltán dicsekedhetik azzal, hogy ma is egyik legszebb ékessége: a harckészség. — Tartsuk is ébren ez,t kiiváltképpen a fiatalságban. — A mult ndhéz küzdelmei után újból felragyog a jövő biztató sugara.. A Trianonban halálra ítélt Magyar országhelyén most az előretörő egészséges Magyarország áll. Ebben az országban az út a boldoguláshoz, a meggazdagodáslhoz, a legelőkelőbb pozíciók betöltéséhez mindenki előtt nyitva áll. — Az ország sorsát intéző fontos állami tisztségek elnyerésénél sokféle követelménynek kell megfelelni. A rátermettségnél azonban nem az önértékelés, hanem a közvélemény s a megítélésre hivatott tényezők elbírálása a mérvadó. A Kormányzó 'ezután a történelem tanítására hívta fel a nemzet ifiigy elmét. -— Tőlünk délre egy maroknyi balkezes ember egy-két héten belül sírásója lett hazájának. Az életszínvonal emeléséről, a munkaalkalmakról szólott a, továbbiakban. majd így folytatta beszédét : — Nálunk a közélet tiszta. Ismerünk olyan országot, ahol közzétették, hogy melyik miniszter hánymilíióval nem tudott elszámolni. — A ••tiszta és mocsoktalan, élet szeretetéiből fakad fajunk bacsüleDessége is, amely épúgy tulajdonsága a földművesnek, mint akár a legmagasabb állami alkalmazottnak. — Sok jó tulajdonsága melletti van azonban egy rossz tulajdonsága is, hogy nem tudja ellenségeit úgy gyűlölni, mint bármely csekély okból saját fajtáját. Ennek meg kell vál L tozmi, mert: a könnyelmű gyűlölködést megengedhettük magunknak a jobb .napokiban, de nem a mostani nehéz időkben. — Most, amikor az egész európai civilizációt fenyegető erők napjai meg vannak számláliva, és amikor Európa nagy horderejű átalakulás előtt áll, a belső békét ne .veszélyeztesse senkii. Szűnjön meg az egyenetlenkedés és lépjen, helyébe az összetartás és testvéri szeretet. — Neveljük ifjúságunkat továbbra is hazafias, keresztyén szellemben, hogy mielőbb tudtára ébredjen nemzeti hivatásának. A Kormányzó beszéde után megtörtént a hősi emlékmű leleplezése. Évzáró ünnepély a kereskedelmi középiskolában A községi gróf Széchenyi István kereskedelmi középiskola az új rendtartásnak megfelelően június hó 25-én tartotta évzáró ünnepélyét. Tarnay Kálmán igazgató évzáró 'beszédében visszapillantást vetve a lefolyt tanévre az ország; ismételt területi gyarapodását emelte ki legkimagaslóbb eseményként. Megemlékezett Erdély visszaszerzésének és a Délvidék visszaszerzésének minden magyar szívet boldog örömmel betöltő eseményeiről, amelyeknek bekövetkezését a nemzet vezetői céltudatos munkája mellett annak köszönhette, hogy az emberi szellem két hatalmas erő-tényezője: az Istenhit és a nemzeti öntudat újra győzelmesen hardbaszállt a fölidlhöz tapadó materializmus mulandó értékeivel. De a nemzeti öntudatnak nem szabad szélsőségekbe csapnia, és e téren b,e kell tartani Kormányzó Urunknak Kassáira történt bevonulása alkalmával mondott szavait: „Szent István király hagyományaihoz képest az ő elgondolásainak szellemében fogadjuk az új határokon ibelül nem magyar ajkú testvéreinket is! Régi otthonukat találják meg az egymás mellett kiontott vérrel öntözött közös hazában". 'Az országgyarapodás azonban nemcsak minden egyes emibertőll, hanem intézményektől, iskoláktól is áldozatot követel. Az iskolák főleg épületeik átengedésével hoztak áldozatot. Megi kellett válnia egyik kiváló tanárától, dr. Mérei Ferenctől, aki 13 éven át becsülettel dolgozott nemcsak az iskolában, hanem azonkívül is, és akiiből most kolozsvári állami keresk. közép,isk. tanár lett. -Megemlékezett még az igazgató a tanév folyamán bekövetkezett tanárváltozások között elsősorban Margócsy Emil c. kir. főigazgató nyugalomba vonulásáról, s a,z iskola alapítása és fejlesztése körül szerzett érdemeiről. Ezután kiosztotta az igazgató azokat a jutalmakat, amelyeket az iskola régi és új pártfogói és jóakarói adományoztak, s a megjutalmazottakat további munkára buzdította. A jutalmak között majdnem 500.— P készpénz mellett könyvek, gyorsíró oklevelek, érmek és egyéb tárgyak szerepeltek. Az igazgató befejezésül ismertette a kereskedelmi középiskola új rendtartásának a szülőket érdeklő néhány rendelkezését. Az évzáró ünnepély a Himnusz el éneklésével ért végét. Eszterházy János nyilatkozata a magyar kötelességtudásról Pozsonyból jelentik. Eszterházy János gróf, a szlovákiai magyar párt vezére a pozsonyi Esti Újságban cikket közölt. Magyarországnak a szovjet elleni lépésével foglalkozik. — Megállapítja, hogy a szlovákiai magyarság ís részt v«sz a háborúban s a magyarság kötelességteljesitése most is be fog válni. A győzelem érdekében most el kell felejteni minden ellentétet. Csak egy cél lebeghet a szemünk előtt, összefogás a végső győzelemig. (MTI) NYÍLT-TÉR*) Alulírott tisztelettel közlöm azon Igazgatóságokkal, melyek — a vonatkozó törvények és a nemesebb célokra tekintettel, — jóhiszeműen Venkovits K. Lajos nyomdász cégnek adtak megbízást az Évkönyvek elkészítésére, hogy azok munkálatait nagyrészben Klafter Ignác cégnél készítteti, ami merőben ellenkezik a törvénnyel és az iskola Igazgatóságok jóhiszeműségével. Nyíregyháza, 1941. évi június 30. OROSZ KÁROLY. ^ E rovat alatt közlöttekért sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal felelőséget nem vállal. APOLLO Hrnim, Teteüt m Jnlius 2-től szerdától Jud Süss Junius 30 Hétfő és julius 1. Kedd FLOTTA A VIZ ALATT Efiattstk 5-7 fe 9 tekor