Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-30 / 147. szám

2. oldel C -r K — 5 ZABOLCSI (Trianon 21.) Í941. június hó 30. A nagy viharok Jianigorkánijáíban el kell (vesznie a kisebb zörejeknek, ö nagy vérzivatarok idején eltörpül­nek az egyéni életsor,sok, az agyién,i tragédiák. 'És mosit mégis hiába .zúg végig a földön az Apokalipszis lova­sainak vad vágtatása, hiálba veti min­dent elsöprő hangorkánt a millió ágyúcső, a szirénák félelmetes 'búgá­sa, megrendülten állunk meg a fe­lett a szomorú hír felett, amely ma a kora délelőtti órákban futott széj­jel percek alatt a városiban, iMayer István, a mindenki Mayer Pliátája nincs többé. Mayer István nem volt a kiváltsá­gosak sorából előretörő hatalmasság, nem volt a hangos hivalkodók szó­vivője, hanem egyszerű, a szó ne­mes értelmében vett dolgozó, alko­tó polgár, aki egyéniségével,, felemel-* kedett szellemével, puritán egysze­rűségével, mindenkor áldozni akaró és áldozatot hozó jóságával ott ál­lott minden nemes ügy élén. Éksze­rész volt, de a drágakövek fényessé­ge, az arany, amely az ő kezében csak eszköz volt, sohasem tévesz­tette meg, solhasam tette az anyagi javak bálvány imádójává, banem a két keze munkájáéval és szorgalmá­val szerzett anyagi javait bőkezűen megosztotta azokkal, akiknek nem juttatót a sors. Péter Pál napján már a Vécsey­utcai otthonából szomorú hírek ér- I keztek, már előre aggódtunk a halál i szomorú aratásától. É6 a kérlelhe­tetlen nagy kaszás nem sokáig vára­tott, kivágta a nagy magyar erdőből az erős, mélygyökerű magyar fát, aki ereje utolsó cseppjéig állta a nagy vihart, védőén terjesztette ki hatalmas koronáját elárvult kis csa­ládjára és az egyetemes nagy iparos társadalomra, amelynek sah a meg nem szűnő harcosa volt. Az idők súlyosbodása, az idők já­rása egyre jobban tépte világihábo­rút járt testét és sorvasztotta élet­erejét. Csak a családja és közvetlen hozzátartozói tudták, hogy az élet­erős, s mindig jókedvű 'Mayér Ist­vánt alattomos gyilkos kór támadta meg, amit ő maga sem vett a maga tragikus komolyságában, és soha­sem szűnt meg dolgozni. Néhány nappal ezelőtt aztán leesett a lábá­ról. Állapota egyre rosszabbodott. A mára virradó éjjel aztán olyan sú­lyosra fordult a betegsége, hogy be­szállították a kórházba. Délelőtt 9 óra felé papot kért, keresztényi alá­zattal felvette az utolsó kenetet, az­után búcsút vett a halálos ágya kö­rül álló családtagjaitól s egy mély sóhajtás után örökre elaludt. Mayer István, elmúlása mélységes vesztessége ennek a városnak, mert nemcsak egyházának volt hűséges fia, hanem részt kért mindenütt, ahol érezte és tudta, hogy számára hivatás várt. Részt kért, de csak azért, hogy dolgozhasson. Tagja volt Sah olesvár.megye törvén yha t óságá­nak, több bizottságának, a város képviselőtestületének, lelkes és fá­radhatatlan elnöke volt az Iparos Ifjúságnak, vezetőségi tagja a Front­harcos Szövetségnek és nem 'volt a kereskedők és iparosoknak olyan megmozdulása, amelyben oda ne ál L lotü volna azok igaz ügye .mellé. A közbizalom egy alkalommal az - ipartestület alelnökévé is megválasztotta, vezető szerepet vitt a Kereskedők és Iparosok Sport Egyletébe,n és hosszú ideig aktív tagija volt a Városi Dalárdának. Hogy ki volt Mayer Pista, azt sza­vakkal nem lehet kifejezni, azt csak a nyomában maradó tátongó űr fog­ja igazolni. Jóságos, örök mosoly­gós arica, hangjának halk szava, lel­kének megnyugtató melegsége még hosszú időkön át élini fog bennünk. Mayer István utat szabó és utat mu­tató élete pedig jelzőkő lesz mind­nyájunk számára az egyenes út fel­felé ívelő horizontja felé. Mire e sorokat papírra rójuk, az egész város könnyező szemeikkel adja tovább elmúlásának szomorú hírét. Több középületről és intéz­mény székiházáról leomló fekete lo­bogó jelzi külsőségeiben is, ho@y ha­lálaival mélységes gyászt hagyott ma­ga után. De a pótolhatatlan veszteslég első­sorban imádásíig szeretett családját, özvegyét és egyetlen kis leánykáját sújtja, de ravatala körül megrendül­ten áll ennek a városnak iminden rendű és rangú polgára, aki Mayer Pistát ismerte, tisztelte és becsülte. iMayer Ágoston kereskedő, dr. Mayer Béla orvos és özv. Suihanesz Lajosiné sz. Mayer Gizella az el­hunytban testvérüket gyászolják. Mayer István temetése f. hó 2-án, szerdán délután 6 órakor lesz az Északi temető haranglábától a rám. kat. egyiház gyászszertartása szerint. B kormányzó összefogásra hivta fel a nemzetet a kenderest hősi emlékmű leleplezésén Kenderesen vasárnap délelőtt lep­lezték le nagy ünépség keretében a hősi halottak emlékművét. Az ünne­pi beszédet Józs'üf királyi herceg mondotta. Beszéde után a Kormány­zó emelkedett szólásra s többek kö­zött a következőket mondotta: — iA hősök szobra a íegszentetblb érzések kiapadhatatlan forrása. Eb­ből meríthet buzdítást minden nem­zedék a haza érdekében végzendő munkájához. Ez hirdesse, hogy fa­junk méltán dicsekedhetik azzal, hogy ma is egyik legszebb ékessége: a harckészség. — Tartsuk is ébren ez,t kiiváltkép­pen a fiatalságban. — A mult ndhéz küzdelmei után újból felragyog a jövő biztató suga­ra.. A Trianonban halálra ítélt Ma­gyar országhelyén most az előretörő egészséges Magyarország áll. Ebben az országban az út a boldoguláshoz, a meggazdagodáslhoz, a legelőkelőbb pozíciók betöltéséhez mindenki előtt nyitva áll. — Az ország sorsát intéző fontos állami tisztségek elnyerésénél sok­féle követelménynek kell megfelelni. A rátermettségnél azonban nem az önértékelés, hanem a közvélemény s a megítélésre hivatott tényezők elbírálása a mérvadó. A Kormányzó 'ezután a történe­lem tanítására hívta fel a nemzet ifii­gy elmét. -— Tőlünk délre egy maroknyi bal­kezes ember egy-két héten belül sír­ásója lett hazájának. Az életszínvonal emeléséről, a munkaalkalmakról szólott a, továb­biakban. majd így folytatta beszé­dét : — Nálunk a közélet tiszta. Isme­rünk olyan országot, ahol közzétet­ték, hogy melyik miniszter hánymil­íióval nem tudott elszámolni. — A ••tiszta és mocsoktalan, élet szeretetéiből fakad fajunk bacsüle­Dessége is, amely épúgy tulajdonsága a földművesnek, mint akár a legma­gasabb állami alkalmazottnak. — Sok jó tulajdonsága melletti van azonban egy rossz tulajdonsága is, hogy nem tudja ellenségeit úgy gyű­lölni, mint bármely csekély okból saját fajtáját. Ennek meg kell vál L tozmi, mert: a könnyelmű gyűlölkö­dést megengedhettük magunknak a jobb .napokiban, de nem a mostani nehéz időkben. — Most, amikor az egész európai civilizációt fenyegető erők napjai meg vannak számláliva, és amikor Európa nagy horderejű átalakulás előtt áll, a belső békét ne .veszélyez­tesse senkii. Szűnjön meg az egye­netlenkedés és lépjen, helyébe az összetartás és testvéri szeretet. — Neveljük ifjúságunkat tovább­ra is hazafias, keresztyén szellem­ben, hogy mielőbb tudtára ébredjen nemzeti hivatásának. A Kormányzó beszéde után meg­történt a hősi emlékmű leleplezése. Évzáró ünnepély a kereskedelmi középiskolában A községi gróf Széchenyi István kereskedelmi középiskola az új rendtartásnak megfelelően június hó 25-én tartotta évzáró ünnepélyét. Tarnay Kálmán igazgató évzáró 'be­szédében visszapillantást vetve a le­folyt tanévre az ország; ismételt te­rületi gyarapodását emelte ki legki­magaslóbb eseményként. Megemlé­kezett Erdély visszaszerzésének és a Délvidék visszaszerzésének minden magyar szívet boldog örömmel be­töltő eseményeiről, amelyeknek be­következését a nemzet vezetői cél­tudatos munkája mellett annak kö­szönhette, hogy az emberi szellem két hatalmas erő-tényezője: az Istenhit és a nemzeti öntudat újra győzelmesen hardbaszállt a fölidlhöz tapadó materializmus mulandó érté­keivel. De a nemzeti öntudatnak nem szabad szélsőségekbe csapnia, és e téren b,e kell tartani Kormány­zó Urunknak Kassáira történt bevo­nulása alkalmával mondott szavait: „Szent István király hagyományai­hoz képest az ő elgondolásainak szellemében fogadjuk az új határo­kon ibelül nem magyar ajkú testvé­reinket is! Régi otthonukat találják meg az egymás mellett kiontott vér­rel öntözött közös hazában". 'Az országgyarapodás azonban nemcsak minden egyes emibertőll, ha­nem intézményektől, iskoláktól is áldozatot követel. Az iskolák főleg épületeik átengedésével hoztak áldo­zatot. Megi kellett válnia egyik ki­váló tanárától, dr. Mérei Ferenctől, aki 13 éven át becsülettel dolgozott nemcsak az iskolában, hanem azon­kívül is, és akiiből most kolozsvári állami keresk. közép,isk. tanár lett. -Megemlékezett még az igazgató a tanév folyamán bekövetkezett tanár­változások között elsősorban Mar­gócsy Emil c. kir. főigazgató nyu­galomba vonulásáról, s a,z iskola ala­pítása és fejlesztése körül szerzett érdemeiről. Ezután kiosztotta az igazgató azo­kat a jutalmakat, amelyeket az is­kola régi és új pártfogói és jóakarói adományoztak, s a megjutalmazotta­kat további munkára buzdította. A jutalmak között majdnem 500.— P készpénz mellett könyvek, gyorsíró oklevelek, érmek és egyéb tárgyak szerepeltek. Az igazgató befejezésül ismertette a kereskedelmi középiskola új rend­tartásának a szülőket érdeklő né­hány rendelkezését. Az évzáró ünne­pély a Himnusz el éneklésével ért végét. Eszterházy János nyilatkozata a magyar kötelességtudásról Pozsonyból jelentik. Eszterházy János gróf, a szlovákiai magyar párt vezére a pozsonyi Esti Újság­ban cikket közölt. Magyarország­nak a szovjet elleni lépésével fog­lalkozik. — Megállapítja, hogy a szlovákiai magyarság ís részt v«sz a háborúban s a magyarság köte­lességteljesitése most is be fog válni. A győzelem érdekében most el kell felejteni minden ellentétet. Csak egy cél lebeghet a szemünk előtt, összefogás a végső győzele­mig. (MTI) NYÍLT-TÉR*) Alulírott tisztelettel közlöm azon Igazgatóságokkal, melyek — a vo­natkozó törvények és a nemesebb célokra tekintettel, — jóhiszeműen Venkovits K. Lajos nyomdász cég­nek adtak megbízást az Évkönyvek elkészítésére, hogy azok munkála­tait nagyrészben Klafter Ignác cégnél készítteti, ami merőben ellenkezik a törvénnyel és az iskola Igazgatósá­gok jóhiszeműségével. Nyíregyháza, 1941. évi június 30. OROSZ KÁROLY. ^ E rovat alatt közlöttekért sem a szer­kesztőség, sem a kiadóhivatal felelőséget nem vállal. APOLLO Hrnim, Teteüt m Jnlius 2-től szerdától Jud Süss Junius 30 Hétfő és julius 1. Kedd FLOTTA A VIZ ALATT Efiattstk 5-7 fe 9 tekor

Next

/
Oldalképek
Tartalom