Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-23 / 117. szám

4. oldal (Trianon. 122.) 1941 május hó 20. Csuhai István kir. kat. gimnáziumi tanár meghalt )A nyíred ylházi kir. kat. gimná­ziumnak isimét gyásza van. Szent­míklósí Péter, Bogdány Ferenc és •Gazsó József után most Csuhai Ist­ván hagyta el örökre az intézeti kö­zösséget, a tanulóifjúságot és a ta­nári testületet... Mély megrendüléssel hallottuk a lesújtó íhírt, hogy Csuhai István csü­törtökön, hajnali 4 órakor az Erzsé­bet-kóíházban mellhártyagyulladás következtében röivid szenvedés után elhunyt. Nemes nemzetnevelő munkája közben, tanári pályája kezdetén, 29 éves korában ragadta el a halál. Diákjai őszinte szeretettel és ragasz­kodássa! vették körül; érezték, hogy mint idősebb barátjuk, ő is minden szeretetét és jóindulatát nekik ál­dozza. Füzesabonyiban született 1911-ben. Középiskoláit Egerben, főiskolai ta­nulmányait Esztergomban, majd Bu­dapesten végezte. Első szolgálati he­lye a nyíregyházi kir. kat. gimnázium volt. 1939-ben jött- hozzánk. Azóta szüntelen szorgalommal és állandó ügybuzgalommal munkálkodott ma­gyar és latin nyelvi szakképzettség­gel a rábízott feladatok lelkiismere­tes elvégzésében. Tanártársai szeret­ték és megbecsülték. Köztveti en , ked­ves egyéniségével megnyerte munka­társainak és a szülői társadalomnak a rokonszenvét. Átérzett valláserkölcsi és hazafias meggyőződését nemcsak beleplán­tálta a reábízott ifjúság szívéibe-lel­kébe, hanem cselekedeteiben köve­tendő példával járt elöli. Résztvett az iskolai és társadalmi életnek min­den eszményi célkitűzésű megmoz­dulásában. Mint kongreganista és cserkésztiszt Szent Imre herceget ál­lította a magya-r-kereszitény szellem­ben felserdülő ifjúság élé ideálnak. Csiihai István egész élete ebben 1 a szentiimrés szellemiben (bontakozott ki. És ha most az CJristen magához hívta, fiatal életének virágában, tró­nusa elé járulhat és hely ettünk is elmondhatja: „Szent Istvánnak szűzi szent virága, Imre herceg, üdvözölve légy, Nemzetednek késő ifjúsága bízó szívvel járul iim eléd ..." * Csiihai István tanár temetése e hó 24-éin, szombaton délután 3 órakor lesz az Erzsébet-kórház halottas­házából. Értesítés A Nyáregyházavidéki Kisvasutak Üzemveizetősége értesíti a t. utazó­közönséget, hogy a Sóstógyógyfürdő megnyitása alkalmából, e hó 23-tól kezdve Besen vei-tér—,Sóstógyógyfür­dő viszony latban a helyi vonatok nyári menetrendjét lépteti életbe. A helyi vonatok menetrendjére vonat­kozólag a.z állomásokon kifüggesz­tett hirde'tmények és a Bessenyei-tér valamint Sóstógyógyfürdő állomáson 20 filléres árban kapható zsebmenet­rendek nyújtanak részletes felvilágo­sítást. E menetrend életbeléptével a 'tá­volsági vonatokon való utazásra en­gedélyezett helyi bérletjegyek Besse­nyei-tér—Sóstógyógyfürdő között a távolsági vonatokon nem érvénye­sek. (x) Rendkívül gazdag eszmei tartalmú, nevelő erejű könyv jelent meg a Memzeti Könyvtárban Gróf Teleki Pálnak magyar politikai gondolatait tartalmazza a negyven filléres 137 oldalas könyv Teleki Pál gró'f elhunyta után is eleven erővel tanítja, neveli nemze­tét. Halhatatlan erők sugároznak ki 3i Teleki-sírból, világító sugarak a tétova magyarság éjszakájában. Kovrig Béla egyetemi tanár még Te­leki Pál személyes megbízásából ösz­szeállítást készített Teleki Pál gróf beszédeiből és írásaiból. Teleki Pál ezt az összeállítást még maga nézte át, a kéziratot tüzetesen tanulmá­nyoznia, részben módosította — mondja róla Kovrig tanár — és pót­lólag többízben kiegészítette. Itt van ia kezünkben a Nemzeti Könyvtár 42—43. számaként a 137 oldalas, mindössze negyven fillérért vásárol­ható könyv, amely a fentilek szerint úgy ifoglható fel, mint Teleki Pál gróf üzenete hozzánk, utolsó üzenete, szellemi, erkölcsi testamentuma, amely minden magyaré és amelyet minden magyar megszerezhet. íme, él a nagy magyar szellem és beszél hozzánk. Lelki gazdagsága most így koncentráltan lenyűgöző erejű és el­igazító minden probléma terén, mely ma a magyar sorsot jelenti. Kovrig Béla a könyv bevezetésében „Leg­mélyebb magyar" címen isimerteti Teleki Pál gróf mindenkire szuggesz­tív erővel ható igaz életrajzát. Meg­ismerjük a nemzetnevelőt, a sze­rény, tiszta! elkü magyart, aki nagy tudása mellett sem néz le senkit. Gyakran mondotta: „A művelt em­ber nem tévesztendő össze azzal, hogy tanult. Mert a műveltség niem .tanultság, hanem lelki szintézis. A magyar falusi gazda művelt, mert lelki szintézise vian, mert lelkileg ki­egyensúlyozott, mert keleti ember." Megismerjük egész életét, megtud­juk, miért lett a cserkészek vezető­je, számtalan egyesület komolyan dolgozó elnöke, mit tett mint egye­temi professizor, a magyarság igazsá­gának apostola, mint államférfiú. Mi­féle harcokat vívott. Elkedvetlení­tették Végtelenül a túlzások, bár­melyik oldalról jöttek is, mert a ma­ga részéről, ínja róla Kovrig, követ­kezetesen betartotta a mélységes magyar hivatás és küldetéstudatből kialakított és ezen a földön mind­azok korszerű követelményeket. Te­leki Pá 1! harcai közül ezt az Utolsót mondja Kovrig a legterhesebbnek, amely legjobban megviselte. ,.Nem­zeti feladataink súlya alatt össze­roppant honfitársunk terhét át kell vennünk és tovább kell vinnünk ... És mig testi szemünkkel a sír felé nézünk, ahol Teleki Pál agyondolgo­zott, elfáradt s összetört teste nyug­szik, lelkünkkel belekapaszkodunk az ő messze szárnyalt lelkébe és Vég­telen komolysággal ígérjük, hogy munkájának célját megértettük és annak továbbvitelét vállaljuk. Kovrig bevezetése után ihletetten forgatjuk az írást. A magyar politi­kai gondolatokat: „Amikor az élet­ben elérkeztem oda, mondja e sorok­ban jóserejü szavakkal Teleki Pál — Ihogy megtanultam, mit lehet a könyvből, de általában a nyomtatott betűből elhinni, úgy érzem, mielőtt kimennék ebből az életből, köteles­ségem mindazt, amit egy életen át összegyűjtöttem, és ami bennem •van, életem utolsó esztendőiben át­engedni a magyarságnak". És ezek után látja lelkünk, milyen gazdag ez az átengedett kincs. A szenitistiváni állameszméről, a lelki revízióról, a magyarság hazájáról, a termelés irányáról és lehetőségeiről, az európai együttműködésről, a du­naimedencei magyar államról, a sze­gedi gondola tnól, a becsületes kül­politikáról, Erdélyről, a;z erdélyi szellemről és feladatokról, a nemze­tiségek egyenjogúságáról, a nemzeti fegyelem szükségességéről, a bizal­matlanságról 1, mint nemzeti hibáról, ai szellemi színvonal emeléséről, az új életformáról, a magyar cserkészet­ről, a haza fiságról és vallásosságról, a kollektív társadalomról, mint cél­ról, a földkérdés problémáiról, a gaz­daságpolitikai kérdésekről, a nem­zeti eszméről és a szociális felada­tokról, a világgazdaság kialakulásá­ról, a mennyiség és minőség problé­májáról, az alkotmány-reformról, a keresztény nemzeti irányról, a zsi­dótörvény történeti szükségességé­ról, a falji kérdésről, a jogfosztás igaz megvilágításáról, a zsidóság túlten­gésének veszedelméről, a nemzeti felemelkedésről halljuk Teleki Pál eredeti, korszerű gondolatait, .mér­ték tartást, de határozott reformszel­lemet' sugárzó gazdag fejtegetését, majd a könyv végén egész terjede­lemben olvashatjuk Bárdossy mi­niszter elnök búcsúbeszédét, amelyét Teleki Pál gróf temetésén mo-ndott. Mit hagy ránk örökül ezekben a gon­do'iatkincsekben Teleki Pál a libera­lizmusról? Ezt jó., ha megfigyelik azok a naiv emberek, akik Telekit 'angol barátinak minősítették saját szájuk íze szeriint: „Ez az irány az egyén érvényesü­lését mozdította elő. Az egyéni ver­senyben látta a gazdasági boldogu­lást. Végül letűnt, megszűnt, meg­halt és többé nem tér vissza. Ez az irány megszűnt és nem térhet visz­sza', ha látjuk is nyomait az életben és azokban a nemzedékekben, ame­lyek ifjúságunkat ennek az iránynak korszakában: élték át. Ez a korszak nincs többé." S i c X ül K. műsaaki- kerékpár és ___ w rádió szakazletét ••«—WIIIII májns hó közepétől áthelyezte a Városház épületbe (volt Hungária Ruhaház helyiségébe.) Javítóműhely továbbra is BetMen-n. 27. alatt. Alloittam vizének mélységei felett... Sima volt a felszín, de sö­tét, mint az árnyék... Ezt írja Arany Dante olvasása közben c. versében. Az értelem mérőónját mi Teleki Pál gondolatmélységébe eresztjük, fenn­akad, benne lebeg, bár mélység von­ja. De ha sokáig olvassuk, ha medi­tációval, tűnődéssel appercipiláljuk a dús gondolatkomplexumot, mind íviilágosalblbalk a szintézis vonalai és mind jobban hatása alá kerülünk az új és nemesen tiszta magyarnak, Teleki Pálnak, aki — miként az írá­sok sajtó alá rendezője, Kovrig Béla írja róla: „Elivégezte az örök ma­gyar honfoglalásból azt a feladatot, amely az övének bizonyult. Elvégez­te,, ami természete szerint való volt, széjjel tekintett és leeresztett kopjá­val a szittya elvágtatott oda, alhol határtalan a határ és a szem a vég­telenbe tekint... Olvassa el minden gondolkodó magyar Teleki Pál politikai gondo­latait, ezt a Nemzeti Könyvtár-köny­vet, amely valóban egy nemzet ol­vasmánya lesz. •MMMÉMMÉÉMÍÉiMriHI Menetrend a Eisvasntak Sóstógyógyfürdő forgalmában A Sóstógyógylfürdő megnyitása •napijától, május 23-ától kezdődőleg a következő új menetrend lépett életbe a helyi vonatok járatában: ­Bessenyei-téwől indul: 6.00, 6.45, 8.05, 8.06, 8.25, 8.55, 9.28, 9.49, 10.10, 10.35, 11,15, 11.50. 12.15, 12.45, 13.15, 13.45, 1425, 14.45, 15.15, 15.52, 16.15, 16.49, 17.10, 17.35, 18.06, 18.28, 18.50, 19J15, 19.40, 20.06, 20.54, 21.15, 21.56, 23.05. 0.06* órakor. Sóstógyógyfürdőre érkezik: 6.20, 7.10, 8.i25, 9.15, 9.50, 10.30, 10.55, 11.35 12.12, 12.35, 13.05, 13.35, 14.05, 14.45, 16.35, 17.09, 17.30, 19il0, 19.35. 20.03, 22.16, 23.25, 0.26* 6.24, 11.15, 14.25, 17.10, 1940, 23.26, 15.05, 15.35, 16.12, 17.55, 18.26, 18.48, 20.26, 21.14, 21.35, órakor. Sóstógyógyfürdőről indul: 7.20, 8.32, 9.28, 10.10, 10.35, 11.50, 12,15, 12.45, 13.15, 13.45, 14.45, 15J15, 15.52, 16.15, 16.49, 17.35, 18.06, li8.28, 18.50, 19.15, 20.06, 20.54, 21.15, 31.36, 22.17, 1.00* órakor. Bessenyei-térre érkezik: 6.44, 7.40, 8.25, 8.52, 9.15, 9.48, 10.09, 10.30, 10.55 H1.35, 12.12, 12.35, 13.05, 13.35, 14.05, 14.45, 15.05, 15.35, 16.12, 16.35, 17.09, 17.30, 17.55, 18.26, 18.48, 19.10, 19.35, 20.03, 20.26, 21.14, 21.35, 21.55, 22.35, 23.46, 1.20* órakor. A *-gal jelzett vonatok csak pén­teken, szombaton, vasárnap és ün­nepnap közlekednek június 14-től augusztus 25-ig. Értesités A nyíregyházi m. kir. állami taní­tóképző intézet és liceum s a vele kapcsolatos gyakorló elemi iskola 1941 május hó 25-én délután fél 5 órára tervezett testnevelési bemuta­tó ünnepsége a közbejött esőzések és egyéb akadályok miatt 1941 jú­nius 7-én, délután fél 5 ó,rai kezdet­tel lesz a NyTVE bujtosi sporttele­pén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom