Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-17 / 113. szám

(Trianon 21.) 1941 május hó 17. SZL LBOJLCSI HIRLAP 5. oldal u

msmm A kereskedelmi középiskola igazgatója: Tarnay Kálmán A községi gróf Széchenyi István kereskedelmi középiskola felügyelő bizottsága a napokban tartott értekezletén töltötte be a Margócsy Emil c. kir. főigazgató nyugalomba vonulásával megüresedett igazgatói széket. A bizottság egyhangú határozattal úgy döntött, hogy Tarnay Kálmán c. igazgatót hiv;ja meg igazgatónak, aki már 22 éve működik a nyiregyházi kereskedelmi iskolában és akinek három évtizedes nagy pedagógiai tapasztalata, szakképzettsége és egyénisége biztosítékot nyújt arra, hogy a kereskedelmi középikolává átalakuló felső kereskedelmi iskola meg fog felelni mindazoknak a követélményeknek, amelyeket az új iskolával szemben az egyetemes nemzetnevelés és a gyakorlati élet támasztanak. Tarnay Kálmán egyébként már novemlber eleje óta vezette a nyiregyházi kereskedelmi iskolát, mint megbízott igazgató. Az igazgatóváltozás következményeként a kereskedelmi iskolával kapcsolatos egyéves női kereskedelmi szaktanfolyam igazgatói tisztét is Tarnay Kálmán fogja betölteni. — HUNGÁRIA RUHAHÁZ a Városháza épületéből a Kossuthtérre, Kiss Károly—Blumfcerg szomszédságába KÖLTÖZÖTT! (x) Szabolcs községei villamosítást kérnek A villamosítás gondolata mindinkább népszerű lesz vármegyénk községei közül azokban is, amelyek annakidején valamelyes oknál fogva nem akartak hallani villamosításról, villanyvilágításról. Most a vármegye kisgyűlése több községgel kapcsolatban tárgyalta a villamosítás ügyét, így Dömecser, Gégény, Tiszalök és Nyirbogdány, községek képviselőtestülete hozott határozatot újabban a villamosításról. Ezeket a képviselőtestületi határozatokat természetesen mind jóváhagyta a kisgyűlés. — Nyirmihálydi község elhatározta, hogy a villamossági hálózatát kibővíti. Villanyszerelés, rádió, csillár, kerékpár végett forduljon bizalommal Szikszayhoz Horthy Miklós tér 8. Telefon: 864. A népművelési bizottság Babay hírneves zenés vipjátékára hívja a nyíregyháziakat A vármegyei népművelési bizottság újabb színházi előadást hirdet és a következő felhívással fordul az érdeklődő közönséghez: A népművelési 'bizottság szemezésé be,n vitéz Tolnay Andor színtársulata május hó 19-én, hétfőn este 8 órakor, a Városi Színházban Babay József „Furulyaszó" c. .zenés vígja tékát mutatják be. Babay e kiváló vígjátékát a Nemzeti Színház mutatta be először s igen nagy sikerrel tartotta nagyobb ideig műsoron. A rendkívüli kedvezményes, de teljes értékű előadás helyárai: I—VI. sor és földsz. páiholyüiés 1.10 P, VII— XII. sor és em. páholyülés 86 fillér, XIII—XVI. sor 60 fillér, II. em. közép ülés 50 fillér, karzati oldalülés 40 fill., állóhely 20 fül. Az előző előadás tapasztalata szerint kívánatos a jegyeket elővételben biztosítani a színházi jegypénztárnál a szokott időiben, mivel a május 12-iki előadásra az esti órákban jegyet váltani akarók már nem kaptak jegyet. Népművelési bizottság. Czébel Minka költészetét ismertették a Bessenyei Társaság irodalmi estjén A Bessenyei Társaság hétfői irodalmi estijén Kiss iMargit tanárnő tartott előadást Czobel Minka, a neves szalbolcsi költőnő életéről és műveiről. Czobel Minka a századvég egyik legérdekesebb írói egyénisége. Korának költőnői közül messze kimagaslik. Kiváló tehetsége, magas műveltsége, túlfinomult, zárkózott lénye felkeltik érdeklődésünket e magányba, n élő költő iránt. A modem női lélek minden vívódása, kiábbrándultsága, nagy magányosságának tudata szólal meg költészetében. Majd a.z élet és halál felett való töprengések, Isten keresés, a lét értelmének kutatása csendül fel a lantján. De belevegyül ebbe a hangba az általános nagy emberi fájdalom átérzése. Mély részrvét hatija át költészetét a szemvedő emberiség iránt. Mindnyájunk közös sorsa a szenvedés őszinte átérzés'e egészen közel hozza szívünkhöz Czábel Minka költészetét, mert saját küzdelmünk, vágyunk hangját halljuk felcsendülni e sorokban. Ez igazi belső tartalmat, mély jelentést ad az ő lírájának. Czóíbel Minka egyénisége modern. Magába szívta a 19. század gondolatjviiágát. Túlművelt volt, túlérzékeny lélek szereti a lelki állapotokat elemeire boncolni, kételkedő és bölcselő hajlamú, örökké háborgó, kínzó kérdések rialja tartja belső 'hullám zásiba kedélyét: „Számos lakói A lélek háznak Nem élnek békén, Folyton csatáznak." Czó'bel Minka költészete kettősséget mutat. Táji költészetében még ott tükröződik a századvég derűs nyugalma, de már belső mondanivalóit, a lélek titokzatos mélységeit a modern kor nyugtalansága hatja át. Az élet csak küzdelem, csak szenvedés. Mi értelme az életnek, hacsak küzdelemre van teremtve az egyén? Magányosan jártja mindenki az élet útját. Nincs boldogság e világon. Egy bizonyos van csak: a halál. A halál azonban vigasztaló, mert a megnyugvás, a béke. Ez az életfelfogás merev ellentétben van a századvég derűs életszemléletével. Ez már áthaijlás az új korba. Modern lelkiség; a századvég és századelejének hangja szólal meg a „Thébaide" c. költeményben. A modem ember .magáramaradása ez, aki minél nagyobb tömegben él, annál inkább érzi a magára hagyatottságát. „Bárha körültem is Hemzsegnek a népek, Csak nagyobb, elhagyatott Pusztaságba 'épek." Fáj lelkének az élet árnyoldala. Éles szemmel látja a bűnt, a vétket, az aranyborjúnak való tömjénezést, az igazságtalanságot. Túlfinoimjult lénye irtózik a reális Szegedi halászlevet Marosi tormáshust Kolozsvári rakottkáposztát Debreceni különlegességeket mind megtalálhatja az országos hirü Páll Étteremben DEBRECEN, Városházával szemben. FONTOS Mindenkit érdekel, akinek pénzre van szüksége, hogy junius 5 ére esik a magyar királyi jötékonycélu állami sorsjáték húzása, amikor kihúzásra kerül a 40.000 P-ős főnyeremény és íöbs szép nyereményösszeg is. A sorsjegy kapható áz összes sorsjegyfőárusitóknál és dohánytőzsdékben. élettől, ezért elvágyik a földről. A fantázia, az álmok színes birodalmába tesz kirándulást. Itt a legegyénibb, legszínesebb a lírája. A „Boszorkány-dalok" a magasba törő, eszménykereső költői lélek szimbó lumai. Élénk fantáziájának fátyolszárnyán a magasiba emelkedik .ez a költői lélek, a csillagok, a fény, az eszmény hónába. De a költőnek a sors haragja már a bölcsőjében homlokára véste, hogy zaivart legyen az álma és hogy hatványozottan érezze a mások szenvedését. A költő rokonnak érzi magát a szenvedőkkel és látja az egyetemes nagy szenvedést. Saját bánata beleolvad a mások szenvedésébe. — Szánalommal tekint a mindennapiért küszködő embertársaira, akiket az életharc eldurvít és a szép eszmék befogadására keménnyé teszi a szívüket. A maga szépség-imádó lelkével szeretné átsugározni embertársai arcát, hogy ragyogóvá tegye azt az Isten-arcot, amely eltorzult a küszködésben, az élethajszában. Egy nemes, emberszerető szív szólal meg Czóbel Minka szociális tárgyú költészetében őszintén, közvetlenül. Ha másokat megvigasztalhat, ez számára is vigasz. A mások szenvedésének .megértésén keresztül jut a legnagyobb keresztihordozóhoz, aki mindnyájunk szenvedését magára vállalta. Az Isten-keresés, s a lét értelmének kutatása is gyakran felhangzik a lantján. Nyugtalan, boncolgató elmével kutatja az Ismeretlent. Végtelen tudástvággyal mélyül el a görög, hindu és budhista tanok rejtelmeibe. Ez a gazdag ismeretanyag termékenyíti líráját, de kétkedővé is teszi elméjét. A századvég pozitivista életszemlélete, a mindent megismerni akaró, a mindent elemeire boncolgató iránya tükröződik Czobel Minka vallásos költészetéiben. Sokszor a hitetlenség, kételkedés zaklat- —^ Látogasson el a szép Z( Luther-palota. Telefon 311 Süteménykülönlégességek, torták, alkalmi megrendelések olcsó árak mellett készülnek Gárdos Adi fővárosi énekesnő szerepel esténként a Bableves csárdában iS Gandí a közkedvelt énekes-prímás és zenekara játszik. Italküiőnlegességek. Hideg és meleg ételek. Telefonszám: 564