Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-10 / 82. szám

2. oldal Szabolcsi WYIRVIDÉK 0 ABOLCSI HÍRLAP (Trianon 21.) 1941 április hó 1. Westsib Vilmos könyve meggyőzően birdeti a homoki vetésforgók gazdálkodásának jövedelmezőségét Nagy meglepetést és erős ösztön­zést jelenít a magyar gazda társada­lomban Westsik Vilmos m. kir. gaz­dasági tanácsosnak, a nyíregyházi homokkísérleti gazdaság igazgatójá­nak könyve, amely most hagyta el a saijtót. A könyv címe a következő: A homoki vetésforgók 10 éves üze­mi eredményei a Tiszántúli Mező­gazdasági Kamara kezelése alatt áillő nyiregyházi homokjaivítő kísérleti gazdaságban. A 136 oldalas könyv Westsik Vilmos szaktanárt jellemző alapossággal, lelkiismeretes részle­tességgel számol be arról, mit vég­zett a kísérleti gazdaság tíz év allatt és okszerű gazdálkodási rendszere mit jövedelmezett. A könyv bebizo­nyítja a bámulatos eredmények fel­tárásával, hogy a homokkísérleti te­lepen a legmodernebb gazdálkodási eljárással is igen jelentős jövedelmet értek el a vetésforgók alkalmazásá­val. A pontos adatokból kitűnő jö­vedelem annál iis inkább figyelemre­méltó, mert hiszen a hamoktelepen olyan kísérletekre kell költeni, ame­lyek mellett nem érhető el jövede­lem, mert ezek a kísérletek a tudo­mányos megfigyelést szolgálják. A könyv bevezetése a követke­zőkre mutat rá: A gazdának minden erővel a jobb gazdálkodásra kell törekednie Hogy a gazda a lehető legrövidebb időn belül minél jobb 'eredményt ér­hessen el, szükséges, hogy megragad^ jom minden rendelkezésre álló esz­közt és alkalmat, mely lényegesen elősegíti a jobb gazdálkodást. Tehát •a rendszeres trágyázáson, okszerű talajművelésen, jő vetőimagon és nö­vényápoláson kívül igen nagy súlyt kell helyeznünk a szántóföld nö­vénytermesztési beosztására, annyi­val inkább, mivel a tervszerű növé­nyi sorrend, vagyis a helyes vetés­forgó az az eszköz, melynek döntő befolyása van a gazdálkodás jövedel­mező voltára. A jolbb trágyázás, talajművelés, vetőmag és növényápolás mind ki­sebb-nagyobb befektetést, tehát pénzkiadást igényel a gazdától, egye­dül a helyes vetésforgó az, melynek keresztülvitele és alkalmazása nem Mike Sándor a helybeli és vidéki uriközönség kedvenc találkozó helye. Bessenyei tér 1. szám, (Hősök szobra mellett) Legkitűnőbb fővárosi szakács főz Szoüd árak. — Frissen csapolt sörök, faj­borok. TELEFON: Étterem 553. Söntés 604 Hústalan napon halkülönlegességek. ró a gazdára anyagi terhet. A he­lyes vetésforgó keresztülviteléhez nem kell más, mint szaktudás, erős akarat és következetesség. Ezen a téren óhajt jó tanáccsal szolgálni a homoki gazdáknak ez a könyv, any­nyival is inkább, miivel a benne le­írtak nemcsak hosszú évi tapasztala^ tokon, hanem szabatos kísérletezé­sen is alapulnak. Ugyanis a nyiregy­házi hcxmokijavító kísérleti gazdaság 82 kat. holdnyi területén a futóho­mokdombokon 15 homok javító .ve­tésforgót és a homokdombok alján elterülő laposfekvésü barna vályog­talagokon 3 üzletviteli vetésiforgót állított be 1929. éviben. Mindezen ve­tésforgók 10 éves üzemi eredményei­ről számol be ez a könyv, nevezete­sen kiimutatja azt, hogy 10 éves üze­mi eredlményeiről számol be ez a könyv, nevezetesen kimutatja azt, hogy 10 évi átlagban a különböző homok/javító rendszerek milyen nagy befektetést, kiadást igényeltek és ezzel szemlben milyen tiszta jövedel­met adtak. Ezenkívül le vannak írva mindazok a trágyázási módszerek és talapaűvelésii rendszerek, melyeket a homok)javító kísérleti gazdaság al­kalmaz. így tehát a jelen munka fel­világosítást ad minden olvasónak, hogy milyen gazdálkodási rendszer­re! voltak elérhetők a kiimutatott eredmények. Mindebből nyilván­való, hogy ez a könyjv vezérfonal a tiszántúli homokvidék gazdái számá­ra, de különösen jó útibaigazítást ad azoknak, akilk a nyári idényben a helyszínen tanulmányozzák a ho­mokjavító kísérleti gazdaság üzem­rendszereit. Hiszen elsősorban ez a gondolat vezérelte a Tiszántúli Me­zőgazdaságii Kamarát, midőn elhatá­rozta ezen könyv kiadását. Westsik Vilmos ismerteti a kísér­leti gazdaság szakoktatási munkáját, jellemzi az 1931. évtől 1940-ig terje­dő időszakot az időjárás szempont­jából, kimutatja a gazdaság homok­jának rendkívül sülevényes termé­szetlét, a kísérleti gazdaság területét, majd behatóan értékeli a kísérleti gazdaság vetésforgóit, a tizenöt ve­tésforgó rentabilitását, közzéteszi a gazdiaság vetésforgójának jövedelmi mérlegét. Különösen a Döntő szó cí­mű fejezet 1 szenzációs olvasmány minden gazda részére, mert itt ki­tűnik, hogy a gazdaság igen szépen jövedelmezett a nagy befektetések mellett is. Itt a táblázatos kimuta­táshoz, amely feltünteti 1936-tól 1940-ig a kiadási és bevételi tétele­ket, a következő sorokkal nyer meg­világítást: A kísérleti gazdaság saját erejével érte el nagy eredményeit Az eddig lefolyt 12 év alatt kizá­rólag a tudományos jellegű kísérle­tezésre és szakoktatásra évente 2000 —4000 pengőt tuidtunk fordítani az dért tiszta jövedelemiből. Olyan kiadás ez, amelyhez alapijá­ban véve a normális gazdasági üzem­LEFKOVIIS ZSIGMOND bútorgyári raktára Kossuth tér 7. sz. (Törvényszék mellett. fl legszebb angol és francia kabátok a legdivatosabb női ruha és ballon kabát újdonságok blúzok és kalapok olcsó szabott árban. — Takarékossági hitel. — Maibaum Marisba divatüzlete, Rákóczi utca 4. szám. •mi nek semmi köze, mert nem a szoro­san vett gazdálkodás körébe tarto­zik. így tehát a jelzett évi 2000-4000 pengőt a magángazda saját céljaira fordíthatná, tehát ezt tulajdonkép­pen tiszta jövedelemnek kell tekin­teni. Amellett azonban szem előtt kell tartani azt a tényt is, hogy a kísér­leti gazdaság a tanügyi és kísérlete­zési költségeken kívül nagy terhet visel gazdasági üzemi szempontból is. Hiszen figyelembe kell venni azt, hogy sok az ellenőrző trágyázatlan parcella. Másrészt vannak trágyázat­lan és kevésbé jövedelmező vetés­forgók, melyeket a szakoktatás és a kísérletezés érdekében fenn kell' tar­tani a tudomány előhaladása céljá­ból. Mindez azonban csökkenti a kí­sérleti gazdaság belvételeit. Ennek dacára a kísérleti gazdaság sikerrel megküzdött a 12 év alatt felmerült összes nehézségekkel és biztos lépé­sékkel haladt előre a kitűzött célja felé. A kísérleti gazdaság itt leközölt költségvetési mérlege a legjobb bizo­nyíték arranézve, hogy az egyes .ve­tésforgókról közölt jövedelmi mérle­gek a való helyzetnek megfelelő tiszta jövedelmet mutatnak ki és hogy az üzemi számítások helyes alapon mentek végbe. A tiszta jövedelem biztos Az egyes vetésforgókról kimuta­tott tiszta jövedelemnek meg kellett lenni, hiszen másként el sem képzel­hető, hogy a .válságos 1939. és 1940. években a kísérleti gazdaság nem fi­zetett rá a gazdálkodásra, sőt költ­ségvetési mérlege ' mindkét évben bevételi többlettel zárult. Pedig fi­gyelembe kell .venni azt a tényt!, hogy 1939. évben augusztus 6-án a kísérleti gazdaságot teljesen elverte a jég és így kapásnötvényeink nagy­része és gyümölcstermése teljesen elpusztult. Az 1940. évben pedig a Nyirvíz-csatorna révén a kísérleti gazdaság mélyfekivésü barna földjei sokat szenvedtek a vízáradásitől és későhben a vízállásoktól. A 82. kat. holdnyi kísérleti gazdaságiból 12 kat. hold egyáltalán nem volt bevethető az 1940. év folyamán. Ez pedig ma­gában .véve is igen nagy teher ilyen kisebb gazdaságokra. Ezenkívül a sok vízállás miatt kipusztult 16 kat. hóid kukorica, 3 kat. hold búza és 4 kat. hold napraforgóvetés. Szinte csodálatos, hogy ennyi sok csapás után a gazdálkodás üzletvitele még­sem zárult ráfizetéssel, hanem ellen­kezőleg, tartalékjellegü jövedelmek mutat totók ki, melyek átvihetők a következő évekre az esetleges új­bóli csapások ellensúlyozása céljá­ból. Mindezen tények a legjobb bi­zonyítékai annak, hogy ezen könyv­ben leírt vetésforgók termései és tiszta jövedelmei természethüen van­nak kimutatva. A kísérleti gazdaság homoki ve­tésforgóinak jövedelmi mérlegei, va­lamint egész intézeti ügyvitelének költségvetési mérlege igen tanulsá­gos bizonyítékot adnak arról, hogy a korszerű gazdálkodás az az út, mely legjobban biztosítja a gazda boldogulását. Tehát nem szabad visszariadni azoktól a tőkebefekteté­sektől', melyeket a korszerű gazdál­kodás megkíván. Hogy azonban elő­zetesen ímeg kell fontolni, hogy a 'tő­kebefektetés indokolit-e és ha igen, hol és milyen mértékben alkalmaz­tassák ez, arra nézive jó útmutatást adnak az itt leközölt üzemtana ada­tok és jövedelmi mérlegek. Ezekkel megvilágítottuk azt az utat, melyen haladnia kéli a imai gazdának, hogy elérhesse kitűzött célját, a joblb lés jövedelmezőbb gazdálkodást. Olvassa el ezt a könyvet minden gazda, különösen a tétovázó, az el­méleti alapvetés jelentőségét nehe­zen elismerő és pesszimista homoki gazdák vegyék figyelembe ennek a könyvnek minden sorát, mert aki elolvassa, bizonyos, hogy ha eddig nem tette, ú(j gazdálkodási elvek szerint dolgozik. És ekkor az önzet­len, lelkes .nevelői szellemtől átha­tott Westsik Vilmos eléri célját, vi­rulás támad a gazdaságokban, meg­újul a homoki világ. — A „Ferenc JÓMef" keserüvít régóta kitűnően bevált házisaer meg­rögzött székrekedésnél és anoak mindenféle káros következményei­nél; biztos, enyhe és gyorsan ható ter­mészetes hashajtó, mely számos be tegségnél az emészltést javítja éa a<z étvágyat fokozza. Kérdezze mefi orvosát! (íj Olcsón és jól vásárol ASZTALOS divatüzletében Férfi nöi és gyermek divatcikkekben nagy választék. Vay Ádám-u. 1. Telefon: 535. - Világ ZsabatiMc, m. kir. hát­véd térképiéweti intézet kiadáM, ér* 50 fillér. Kapható: Jóba papírfetot­ben. (x) Húsvéti ünnepekre Dréher sörök elsőrendű likőrök és pálinka neműek kicsinyben és nagyban kaphatók D.' P 7 fiiL AJ rum,[és^likörf gyárában R\<LKL VJDL/UÍ JBOCSKAWCA 6. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom