Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-25 / 94. szám

6. oldal _ NYIRVIDÉK _ 5ZABOJLCSÍ HIRLAP SZ HIRIAP (Trianon 21.) 1941 április hó 16. Milyen körülmények határozzák meg a bábom tartamát? Ha visszagondolunk az elmúlt 'vi­lágháborúival kapcsolatosan felme­rült számtalan jóslatra, vagy a ma folyó háború ideje alatt hallott jö­vendölésekre a háború tartamát, il­letve befejezésének időpontját ille­tően, akkor joggal kérdezhetjük, hogy milyen körülmények okozzák a hálborúk elhúzódását, miért tarta­nak azok évekig, hiszen a® államok már a kezdetben is csaknem minden erejüket belevetik a nagy harcba és igyekeznek mielőbb döntő ered­ményit elérni. H, a a régi idők nagyabb európai háborúit nézzük, megállapíthatjuk, hogy voltak háborúk, amelyek száz évig, harminc évig, hét évig tartot­tak. Napoleon csaknem húsz évig harcolt a világ elten, míg megadásra tudták kényszeríteni. Szabadsághar­cunk is hét évig tartott. Id. Moltke a franciákat két év alatt, máig a Monarchiát egyetlen nagy csatában tudta legyőzni. Mégis mikor a világháború kitört 1914 nyarán, annak befejezését min­denki a „levelek lehullásával" jósol­ta. Mi vezette vagy téveszthette meg az általános közvéleményt, hogy ennyire hitt a háború korai befejezésének? Nehéz az okot vilá­gosan megjelölni. Nem tévedhetünk, ha azt állítjuk, hogy a nemzeti, fel­lángolás és lelkesedés oly .vakon hitt a saját erők túlsúlyában és a had­erők biztos és gyors győzelmében, hogy lebecsülte a.z ellenfelet, annak elleinállóképe&ségét és győzelmi lehe­tőségét. Azóta a fegyverek ereje megnöve­kedett. Óriási légi haderők fejlőd­tek. A földi hadsereg gyorsasága, át­ütőereje, technikai felszerelése 'ha^ talmasat ugrott. A katonai irodalom sokat foglalkozott Douchet olasz tá­bornok tanaival, aki a légi erők be­avatkozásától döntő eredményeket, ebből kifolyóan rövid háborúlkat várt. Később ezt a tant, mint ke­•resztüílviihetetlent elvetették, de megmaradt az a leszűrt vélemény, hogy a légi haderő 'ereje a földi erők harcában döntő támogató tényező lesz. A másik tan Seokt, volt német ve­zérkari főnök által felállított tain volt, amely kis, korszerűen felsze­relt, állandóan ütőkész, a technika minden eszközéivel ellátott, állandó hadsereg felállításálban és alkalma­zásálban látta, — a háború kitöré­sekor — az ellenfél kezdeti gyenge­ségét kihasználva!, a döntő sikert el­érni. Mindezek 'mutatják, hogy a világ­háború után minden törekvés arra irányult, hogy megoldást találjanak a .'háborúk idejének lehető lecsök­kentésére. A felmerült tanokat és el­méleteket a német haderő értékelte ki .teljes mérvben és alkalmazta a lehetőségeket az elérhető maximális fokiban. És most nézzük meg, hogy mi tör­tént a háború kitörése után. A len­gyel hadsereg 18 nap .ailaitt elpusztult, a ihol Ián d hadsereg 5 nap alatt meg­adta magát, ia belga hadsereg 18 nap múlva letette a fegyvert és a francia hadsereg 49 nap alatt semmisült meg. Maradt még egyetlen ellenség, az angol. És a döntő harc miért várat ma­gára? Mi lőhet az oka, hogy eddig nem kezdődött meg, .vagy eddig nem 'fejeződött bie? És itt van az egész kérdésnek a lé­nyege. míg a német hadsereg elvitathatat­lanul 'hatalmasabb túlsúlyával köz­vetlenül tudott hatást kifejteni ellen­felei szárazföldi haderejére, addig meg volt a It'elijes reménye az ellen­feleinek gyoirs megsemmisítésére. — Mert ha a-z ellenség az ország terüle­tén a haderőt megsemmisíti, az or­szágot ímegszállíja, .megszűnik az el­lenifél minden háborúra alkalmas erőtéinyezője. iAjmig az ország lakossága és had­ereje rendelkezésre áll, amig az or­szág területe ímenites az ellenfél tel­jes megszállásától, amig az ország gazdasági eretj,e igénybe vehető, ad­dig a háborús akarat megszűnéséről nehéz beszélni. A háború vége tehát akkor követ­kezik be, ha az ellenifél haderejét el­veszti, a szembeállítható hatalmi té­nyezőinek zöme olymértékben pusz­tul el, hogy tovább ellenállni kép­telen. Hogy a háború miikor jut idáig, az függ a haderők felkészültségétől, győzelmeinek kihatásaitól, az ellen­fél haderejének veszteségeitől és az ellenséges ország területi veszteségé­nek 'fokától. Ha ezek az egyik fél részére — az utolsó elleniféllel szemben is — dön­tően tolódnak éi, következik be a háború vége. Miivel pedig ezek a hadműveletek alatt mindig kiszá­míthatatlanok, ezért a háború folya­mán a vég sohasem jósolható meg előre. Takarékossági "Vásárlás előtt tekintse meg angol, francia női kabát újdonságaimat MAIBAUM MARISKA O lcsó szabott árak! Bivattizletében, Rákóczi utca 4. — Ruhák, blúzok, kalapok nagy választékban — Leventefegyverrel egy dombrádi Tragikusvégű öngyilkosság történt tegnap délután 4 és 5 óra tájban Nagyhalászban. A községi munkála­tokat végző Gery Károly 24 éves dombrádi lakos, kutfurómester levente­fegyverrel szivenlőtte magát s nyom­ban meghalt. Hogy mi indította a ki­agyoilltte magát kutfurómester egyensúlyozott életű fiatalembert vég­zetes tettére, nem tudni, mert bucsu­sorokat nem hagyott hátra. Az öngyil­kosságról telefonjelentést tettek a nyír­egyházi ügyészség ek. Eltemetésére az engedélyt megadtak. Nyíregyházán is mozgalom indult meg az angol rádió bojkotja érdekében Megírta a Nyirvidék Szabolcsi Hír­lap, hogy a nagykanizsai rendőrkapi­tányság szigorú rendeletben tiltotta meg a magyargyalázó angol hírszol­gálat nyilvános helyen vagy egyesüle­tekben való csoportos hallgatását, vagy nyitott ablaknál való vételét. Nyíregy­házán is mozgalom indult meg abban az irányban, hogy minél többen állja­nak össze a bojkot érdekében. Széles körben terjed a fogadalomra késztető mozgalom, amellyel kifejezésre akarják juttatni, hogy a magyarság súlyos sé­relemnek veszi az angolok kísérletét arra, hogy a hazafias közgondolko­dást a magyarság életérdekeivel ellen­tétes irányban befolyásolja. Csak a lakásrendelet keretein belül lebet felmondani A budapesti járásbíróság érdekes Ítélete egy lakás­felmondási ügyben Érdekes lakásí elmondási perben hozott ítéletet a napokban a buda­pesti központi járásbíróságon dr. báró Apor járásbíró. Egy budapesti paszománygyáros több lakójának felmondott azon a címen, hogy saját céljaira akarja átalakíttatni a laká­sokat és maga akar beik öltözni. A lakók a felmondást nieim vették tudomásul, mire a háztulajdonos a felmondás érvényességének kimon­dása iránt pert indított a lakóik ellen. A tárgyalás megnyitása után a la­kók ügyjvédje azzal érvelt, hogy a joggal való visszaélést jelentené az, ha a háztulajdonos a törvényes ren­delkezéseket felhasználva, egyszerre számos lakást venne igényibe, holott erre nincs szüksége. A kereset el­utasítását kérte. A bíróság minden bizonyítás mel­lőzésével helyet adott alperes véde­kezésének és a keresetet elutasította. Megállapította, hogy .csak a rende­let keretein belül lehet felmondani és a törvény nem nyújt oltalmat ar­ra, hogy a rendelettel visszaélhessen a háztulajdonos. Egyhónapi fogházra ítélték a rendőrnek ellen­szegülő ittas legényt Szakos Mihály kállósemijéni legény az általa értékesített tej árán alapo­san bepálinkázott. /Délután 4 óra táj­ban már olyan részeg volt, hogy az utcai járókelőket is molesztálta. A Hatzel-téren szolgálatot teljesítő rendőr csendre intette, de Szakos ellenszegült, úgyhogy a rendőr az utcai járókelők segítségével' meg­bilincselte és előállította a rendőr­kapitányságra. Szakos ellen hatósági közeg elleni erőszak címén -indult meg a bűnlvádi eljárás, amiért tegnap kellett számotadnia a 'büntetőtör­vényszék Rácz-tanácsa előtt. A bíró­ság a beszámíthatatlan részegségé­vel védekező vádlottat' egyhónapi fogházbüntetésre ítélte, de az ítélet végrehajtását három hónapi próba­időre felfüggesztette. Az ítélet jog­erős. — Gyomor rontásnál és az ezek következtében előálló bél zavaroknál, felfúvódásnál, émelygésnél, hány­ingernél, hasmenésnél -vagy székszo­rullásnál már egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvíz is igien gyorsan-, alaposan és fölötte kelleme­sen tisztítja ki az egész tápcsatornát. Kérdezze meg orvosát! (6) Ujabb 8 százalékkal emelte a kormány a munkabéreket A Budapesti Közlöny keddi száma közli a minisztérium rendeletét, mely szerint az ipariban (kereskedelem­ben), valamint a bányászatiban és kohászatiban a munkabérek szabá­lyozásáról szóló 7299—1940. ME. sz. .rendelet hatálya alá tartozó munka­vállalóknak. (munkásoknak stb.) a munkaadójuk 1941. évi május hó el­ső napjától kezdődően munkabérük után az eddigi 7 százalék helyett 15 százalék bérpótlékot kötelesek fizetni. A rendelet hatálya alá tar­tozó munkavállalók — a legkisebb munkabéreket megállapító rendelet­ben vagy határozatban meghatáro­zott — legkisebb munkabéréhez a 15 százalékos bérpótlékot ugyancsak hozzá kell számítani. Felhatalmazza azonban a rendelet a munkaadót ar­ra, hogyha az alkalmazott egység­bérét 1940 október 5. napja után fel­emelte, azt a bérpótlékba beszámít­hassa. A rendelet hatálya alá nem tartozó magánalkalmazottak (tiszt­viselők stb.) fizetési pótlékának fel­emelésére is rövidesen rendelkezés történik. ni NAUMANN és ERIKA Írógépek körzetképviselete : Jóba papiriizlete Nyíregyháza, Bethlen utca 1. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom