Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-03 / 76. szám

ftra 10 fillér Nyíregyháza, 1941. április 3. (Tri&non 21.) IX.é?folyam 76 <2374) Mám, YÍRYIDÉK HIRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. Postatakarék! csekkszámla: 47.139. Telefon: 77. SÍ.POI ITík'Al \IADÍ1 APj» Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. ULlimAl n/\rILMri! Köztisztviselőknek 20% engedmény. 'A (ködön és iPebhan át küzdve és újra meg újra elsötétítve, nehezen szűrődött át ima reggel a lelkünkben sóvá rigón (hívott ta.vaszi napsugár. Valami szorongó, néma fájdalom ük a szívekre fekete madárként ezen. a.z áprilisi reggelen, almikor egyszerre előlépett a zárd háttériből az Isten adta kép, egy 'nagy magyar halotti arca. Fekete zászlók szőkítek ífel a nyíregyházi ormokra és az emberek elszoruló szívvel egy pillanatra meg­teremtették az igazii magyar egysé­get, a közös siratás, a közöis fájda­lom, a mindeneket betöltő nagy csa­ládi gyász egységét és döbbenetes csendjét. Meghalt ma éjjel Teleki Páil gróf miniszterelnök és újra 'foj­togatja szívünk a döbbenetes hang a történelmi élet iméiy ismeretlensé­géből, az a hang, amely ilyenkor megsejteni a komor, magyar sors be­állítottságát a nagy 'tragédiákra. Vil­lámként csapott le közéletünkbe, po­litikád és társadalmi, tudományos 'vi­lágunkba, családi otthonokba és vi­tatkozó (harcos társaságokba Teleki váratlan, égetően fájdalmas haláV híre. Nagy építő munka kezdetén, nagy tervek megvalósításának reg­geli óráiban, az első alapkövek, az el­ső téglák elhelyezése 'hajnalán jön a végzet, jön nem sejtett sötét üzenet', amely elragadja misztikus titokza­tossággal' a terve,zőt, a vezetőt, a hallgatagon, csendben is lázasan cse­lekvő Teleki Pál grófot. Mindenki érzi egyéniségének ma­gyar mélységeit, döbbenve áll meg a folyó partján, amely part egyszerre véget kap és a hullámos, csendes áradat, amely hatalmas gépeknek adott energiát, egyszerre a mélylbe ziihan. 'Magyarnak mondják Madáidh Ádámját azért, mert ritmikusan 'visszatér törté nelmünklben a csaló­dás, az eszmék valósággá érlelése előtt a váratlan megszakítás, a halál. Magyar tragédiáinak feíkete szárnya­lása súhogott el mellettünk Gömlbös Gyulia, Darányi Kálmán, legutóbb Csáky István gráf korai halálaival és a magyar álmok repülőgépe most diadalmas magasságokban járva, a szent cél előtt hull újra a míédybe. •De fájdalom ne bántsa hamvadat, ne kutassuk Isten akaratának útjjá­foan azt, almit gyönge elménk ifel nem ér. Nézzünk a távozó sas utáni, az erdélyi lélek turulmadarának to­vatiinése Után és merüljünk el annak a gondolatinak szépségében és büsz­ke nagyságában, hogy Teleki Pál gróf, a világhírű tudós, a magyar akarat, a magyar soraváillalás hőse és mártírja a miénk volt. Ez a faj ter­melte (ki hallgatag, befelé élő egyéni­ségének vonásait. Erdély küldötte volt, azé az Erdélyé, amelynek poli­tikusai és költői a mértéktartásban gyökeresen magyar tulajdonságokat őriztek meg a keleti puszták öröksé­geként. Azért volt Teleki gróf poli­tikája is a sima felszínű folyóhoz hasonló, amelynek csak a mélyben lüktet, dinamikus árija. Ezt az egyé­niséget', ezt a titokzatos, hallgatagsá­gában is az alkotások .egész sorát te­remtő magyar egyéniséget akkor ad­ta az Üriisten számunkra, amikor fék, visszatartás, bölcs önmérséklet­re volt a nemzet életében szüksége. Szikla voilt, amelyen megtörnek a hullámok, de amelynek mélyén az ősmagyarság tüzei égnek. Kemény parancsolás volt minden szava, mon­datai kategorikus imperatívuszok­bain hangzottak el, de meleg és felkér kalács jóságú ivolt erdélyi szíve, megbocsátó és szeretni tudó. Mos­sullban az ő hatalmas tudása dönltött el egy olyan problémát, amely .világ­birodalmak érdekeit érintette a ma­gyar zsenik könnyedségével, a Kö­rössy Csornák nehézséget nem isme­rő erudiciöjával. Trianonban, Mün­chenben, Bécsben az ő. szaktudásá­nak remekbe készült és acélosan ki­épített eredményei döntöttek, a Te­leki-térképek, a Teleki-érvek. A po­litikában Teleki bölcsessége vállalta inkább a íhiüvös tartózkodás vádját, a lassú, csendes alkotásokban a füle mellett engedte el a huj Jhuj-(hajrá­zok, a sietők és forradalmi lángolás­ban emésztődök kritikáját, mert nem volt fontos, miit mondanak róla, az volt egyedül fontos, hogy az a ház, amelyet épített, napról napra emelkedjék, az új ország építése akadálytalanul történhessék. Monda­tai sokszor keményen csattantak, de minden szándékában a közösség ér­deke vezette. Nem tűrt rendbontást, de nem volt zsarnoki szellem. Cserkész volt, aki minden nap egy jótettet végez, cserkész, akinek törvények szabtak irányt, természeti és magyar törvé­nyek. A magyar ifjúság számára volt mosolya, a nemzet feltámadásá­nak ünepén volt könnyes boldog szava. Alkotásai hirdetik nagyságát, egy nemzet siratja benne bölcs .vezé­rét, de könnyein átsugárzik a ma­gyarságtudat fénye, Istennek mond hálát azért, hogy a miénk volt, hogy érettünk dolgozott Teleki Pál gróf és Isten trónja előtt tesz fogadalmat arra, hogy jjTeleki erélyéivel és jósá­gá-val," szorgalmával és hivatástuda­tával dolgozik az egész nemzet, hogy a nagy magyar országépítés művét az ő szellemélben elvégezze. A ma­gyar feltámadás diadalmas napjai­nak emlékével örökre egybeforrt az a név, amely ma gyászkere.be ifoig­klían jelent meg a magyar sajtóban 1, de éppen ez a diadalmas emlékezés őrzi meg Teleki Pál gróf nevét a nemzet szívében, a legnagyobbak kö­zött, a leghűségesebb fiak és isteni eszközként élő magyarok sorában. Teleki Pál gróf miniszterelnök élete széki Teleki Pál gróf miniszter­elnök 1879iben, nov. 1-én Budapes­ten született. Középiskolái, a ke­gyesrenidi gimnáziumban, jogi tanul­mányait a Pázmány Péter tudomány egyetemen végezte. 1903-ban avatták a jog- és államtudományok dokto­rává. Ezután rövid ideig szolgabírós­kodott Erdélyiben. Már ebben az időiben különös előszeretettel foglal­kozott a f&ldrajz tudományával. Be­járta egész Európát, beutazta Ázsiát, Afrikát. 1913-ban a Magyar Tudo­mányos Akadémia tagjai sorálba vá­lasztotta, 1909-től pedig aktív tagja volt a Magyar Földrajzi Társaság­nak. 1905-ben jelent meg először a magyar politikai, életben. A nagv­somkúti választókerület küldte be a parlamentbe. Részt -vett a világhábo­rúban, majd az összeomlás után tel­jesen. visszavonult. Svájcban és Bécsben keresett összeköttetést az ellenforradalmi alakulatokkal és on­nan visszatérve, egyenesen Szegedre ment, ahol az ellenforradalmi kor­mányban a külügyiminiiszteri tárcát vállalta. 1918-ban rajzolta meg világ­hírűvé vált néprajzi térképét. 19.19 aug. 1-én Siófokra ment. A kommün után az ő bölcs higgadtságának, nyu­godtságáinak és előrelátásának volt köszönhető, hogy megkötötte a sze­gedi kormány és a Friedrich-kor­mány között a megegyezést.' Eklkor vette át a békeelőkészítő iroda .veze­tését, amely rendkívüli feladatokat rótt rá, de amit maradéktalanul be is töltött, majd megbízták a fő 'béke deiegátusi ímegbizotással. Ekkor gyűjtötte össze 4 kötetben azokat a statisztikai adatokat, amelyek nap­nál (világosabban bizonyították a trianoni igazságot. A forradalom gyászos napjai után megalakította a Nemzeti Lífát. 1920-ban Szeged vá­rosa egyik mandátumát egyhangúan ajánlotta fel számára. 1920 áprilisá­ban Simonyiit-Semadaim miniszter­elnöksége alatt működő kormányban külügyminiszteri megbízatást ka­pott s ekkor vált számára élete leg­szomorúbb feladata, a trianoni szer­ződés aláírása. Nemsokára ezután Teleki Pál gróf megalakította első kormányát. Miniszterelnöksége alatt szálmos maradandó törvény, szociá­lis reform született' meg. Ez a kor­mány hívta életre az első földbirtok­reformot, a numerus clausust. Erre az időre esik Trianon becikkelyezé­se is. Az első kiráilypuccs után le­mondott a miniszterelnökségről s el­foglalta a közgazdasági egyetem földrajzi tanszékét'. 1922-ben Ameri­kában tartott felolvasó körutat, hogy rámutasson az élőszó és a tudós megdönthetetlen erejével a Magyar­országot ért igazságtalanságokra. — 1924—25-ben a mosszuli ha tár kije­lölő bizottság tagja lett. 1926-ban alakította meg a szociográfiai és ál­lamtudományi intézetet, mely örök­kön örökké büszkén fogja hirdetni alapítóját. Teleki Pál gróf első mi­niszterelnöksége után teljesen visz szavonult a belpolitikától és vissza­tért a tudományos munkásságához, amely örök megbecsülést hozott szá­mára. 1932-ben a közélet erős nyo­mására ismét aktív politikai szere­pet vállalt. Teleki Pál gróf neve örökre összeforrt a magyar cserké­szettel. A magyar cserkészmozga­lom egyik megalapítója és mint fő­cserkész, legfőbb 'támogatója volt. A magyar cserkészet történetében is olyan hervadhatatlan érdemeiket szerzett, amely örök .tiszteletet pa­rancsol emléke iránt. A felsőház tag­ja lett Teleki Pál gróf mindaddig, amiig az ímrédy-kormány alatt To­kaj város képviselőjévé nem válasz­totta. 1938-ban vallás- és közoktatás­ügyi miniszter lett. 1938-ban részt vett a komáromi tárgyalásokon s az általa benyújtott döntő bizonyítékok súlya alatt került vissza egymillió magyar. 1939 február 22-én mondot­ta el a miniszterelnöki székiben mi­niszterelnöki beszédét. 1940 nyarán az ő államférfiúi bölcsességének .volt köszönhető, hogy a tengelyhatalmak meghozták ítéletüket és visszatért Erdély egy része. A kormányzó úr ekkor tüntette ki a Szent I&tván-reind nagykeresztjével. A Kormányzó Ur Teleki Pál gróf koporsójánál A Kormányzó úr délelőtt egy ne­gyed 12-kor áthajtatott a miniszter­elnökségi palotába, ahol bárcáházi Bárczy István .miniszterelnökségi áK •lamtoitikár fogadta. A Kormányzó úr megjelent a halott miniszterelnök koporsója előtt, azután visszahajtott a királyi palotába. Bizonytalan időre elnapolták a Házat A képviselőházat ma délelőtt 10 órára hívták össze. A fővárosban valamivel korábban már elterjedt a tragikus haláleset híre s a képviselők feketébe öltözve jelentek meg a Ház folyosóin. Negyed 11 órakor szólaltak meg az ülés kezdetét jelző csengők. A képviselők lehajtott fő­vel szótalanul foglalták el helyeiket. Az ülést Tasnády Nagy András el­nök nyitotta meg s elcsukló hangon, mélységes megdöbbenéssel jelentet­te, hogy Teleki Pál gróf miniszter­elnök ma reggel hirtelen elhunyt. Ez az idő nem alkalmas politikai nagy­ságának méltatására és önfeláldozó munkájára való 'emlékezésre, eziért indítványozza, hogy a nemzetet ért nagy veszteség feletti gyászában a Ház ülését bizonytalan időre na­polja el. A képviselőház a bejelen­tést tudomásul vette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom