Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-17 / 62. szám

94. oldal »R38«f. INA—»>»,Mi»I SM^.^JMMHK »ItI (Trianon 21.) 1941 március 2

6. Magyarnak lenni nem üzlet, nem érdek, hanem a nemzetnek felajánlott szolgálat... Nyíregyháza város polgársága impozáns ünnep keretében áldozott a márciusi eszméknek Nyíregyháza városa március 15-én a szalbadság diadalmas ünnepén zászlódíszt öltött. A templomokban reggel kilenc órakor ünnepi istentiszteletek 'voltak, maijd az iskolák ifjúságának lelkes, szép ünnepségeire vonult a közönség. Délután 3 órára a Kossutlh-térre felvonultak az egyesületek, intézmények, iskolák, hatóságok zászlók alatt. Rég nem látott, ha'ailimas sokaság tömörült a napfényes szép márciusi délutánon, hogy ujjongó szívivei gondoljon a felszabadult Erdély márciusi szabadságün.nepeire és átérezze azokat a nagy feladatokat, amelyeknek megoldása új életet teremt az ősi magyar földön. A városháza homlokzatát a nemzeti s«zínek és város színei, zászlók, drapériák, címerek ékesítették. Á nagyteremben az egyházi, katonai, polgári előkelőségek gyülekeztek. Itt láttuk a lelkészi kart, a hadsereg tisztijeit!, élükön Máriay Aladár tábornok, állomásparancsnokkal, vitéz Lázár Ferenc .vármegyei főjegyzőt, Szohor Pál polgármestert, Bertalan Kálmán országgyűlési képviselőt, .vitéz Putnoky István ny. ezredest, a vármegye, a város tisztikarát, a város társadalmának számos kitünőslégét. A zenekar a Kossuth-indulóval jelezte az ünnepség kezdetét, majd Szohor Pál polgármester mondott megnyitót. Nyáregyháza polgársága újra együtt van, hogy az ősök hagyományos hazaszeretetével, . magyar öntudatával idézze meg 1848 márciusának nagyszerű eszméit és erőt merítsen a dicső kor emlékeiből. Az utób'bi három év alatt a márciusi ünnepségek évről évre új színt, új tartalmat nyertek az ország egy-egy elszakított részé nek vissz a jö vetelével. És ma boldog szívvel gondolunk Erdély magyar jaira, akik húsz év szenvedései és megaláztatásai után ma bonthatták ki először szabadon a magyar lobogót március idusának örömére. Ez a nap megerősít bennünket abban a hitünkben, hogy a magyar f.eltálmadás útiján tovább haladunk. Ennek a reménységnek szent nevében nyitja meg a.z ünnepséget a polgármester, akinek szavait lelkes éljen fogadja. Most a zenekar eljátssza a Nemzeti Hiszekegyet, majd Batta László ref. hitoktató lelkész lép a közönség elé és szép magyar mondatai meghódítják az új idők nagy igézetével a szíveket. Batta László beszédéből a következőket emeljük ki: iMagyar testvéreim! Március 15-én mindig a mult és jövő hatánmesgyéjén állunk. Visszanézünk a megtett útra, hogy jobban lássunk előre, az eljövendőkre. Kilencvenhárom esztendő távlatába néz.ve, mennyi szépség, mennyi álom, milyen óriás mindegyik alak! A magyar ezer esztendő óta nyugatra tart, onnan jött, ahol a nap kél és napszállta felé siet. Ezért égnek a magyar alakok a naplemente fényében. A nagy magyarok azok, akik nyugatra mentek és azután viszszatekintettek. Ezeknek az arca lángol a naptámadat fényében. Ilyen volt Julianus barát, Kőrösy Csorna Sándor, Bessenyei György és mindenek előtt Széchenyi Isttfán és most a legnagyobb, a legelső magyar ember: Horthy Miklós kormányzó urunk. (Lelkes éljen és taps.) Mindegyik elindult egyszer nyugatra, de annak nagy árvaságában felismerte, hogy magyar, megtelt a szíve különös szerétettei és elhatározta, hogy visszamegy élni és halni egy népért. A március 15-ike ennek a népért való életadásnak gyönyörűséges és heroikus példája... Nincs még egy nép Európában, mely saját hazájában annyi válságon ment volna át, mint a magyar, mely annyiszor érezte volna, hogy hazájában .nincsen már hazája. Üj meg új hon/foglalást kellet végeznie ezer esztendős történelme folyamán századról századra ... Különös, szinte emberileg érthetetlen csoda, a magyar életerő 'beszéde bizonysága, hogy ez a honifoglalás mindig győzelemmel végződött. Március 15-ike is honfoglalás volt régen és új, talán minden eddiginél fontosabb honfoglalás erőtadó forrása lehet és legyen ma is, mert a Trianon utáni magyar nemzet munkája még nincs befejezve, sőt — mondhatnánk — első lépésein alig jutott még túl. A feladatok óriási része ezután vár megoldásra, és ehhez egységes társadalomra van szükség. Szörnyű szétagoltság képét mutatja ma még nemzetünk. A végletek között hánykódunk, emberek és exiszitenoiák közöt óriási szakadékok és távolságok tátonganak. A márciusi if júság azért let olyan csodálatos, mert a nemzeti egység született meg benne. Egy szent álmot, szabad hazát, testvér-ember eket látott és ezt az álmot az egész nemzet átélte magában. Az ifjúság azóta som változott. Igaz, hogy türelmetlen, hogy bizalmatlan lett, de vajijon nincsen-e rá oka? De ma is, miiint minidig, eszményeket keres, vezetőket szeretne maga előtt látni. akikben önmagát ismerje fel és éppen azért kövesse is latolgatás, félelem és megállás nélkül. Ez a nemzet a.z eszmények népe volt és marad, de megfakultak álmai. Üj miagyar lelkiségre van szükségünk. A világtörténelem kereke gyorsan forog és aki elmarad mellette, azt eltiporja. Üj feladatok, új törekvések új embereket, új életet kívánnak. A plutokrata liberalizmus, a hazug és álfilantropia maga a halál. Szörnyű kohó emészt ben nünket. Európa új helyzete, terlmészeti csapások óriási kalapácsai sújtanak, vetnek, zúznak. Most vagy egyek leszünk szét szakíthat atlanu 1, vagy darabokra hullunk a pusztulásba érdemünk szerint... Semmiféle társadalmi szervezetnek, szövetségnek, egyesületnek, pártnak nincs létjogosultsága, amelyik bele nem tagolható és nem akar beletagolódnii a nemzeti szellem hatalimas épületének megvalósításába ... Kis nemzet vagyunk, nem versenyezhetünk a nagyokkal mádban, mint a nagy eszmények diadalrajuttatásában. De mert ez a követelő eszményi igazság: ennek a nemzetnek át kell alakulnia és ennek konzekvenciáit mindenkinek le kell vonnia, ezért mindenkinek verejtéket, ha kell, vért kell áldoznia. Óriási hanyagságokat kell jóvátenni és ezt csak őszinte áldozatok árán lőhet. Áldozatot hozunk, életet' kérnek. Adjuk. De követeljük, hogy üi áldozatot .hozza meg mindenkd. Egy nép, amely tud szervezkedni a reáváró feladatok megoldására, el is tudja majd viselni a helyesen megosztott és szívből vállalt terheket. De az a nép, amelyik még arra is éretlen és keményszívű, hogy önmaga legigazibb érdekeiért áldozatot hozni kész legyen s hagyja, hogy egy töredéke elégjen és összeroppanjon a tdher alatt a másik része* pedig csendes asszisztenciával nézze azt a maga érdekein túl nem látva, álmosan baktat a vágóhíd felé. De mi nem akarunk meghalni! Békességet, csendet, szeretetét, megértést, .igazságot: életet akarunk. Egységes magyar szemléletet, amelynek az elkölithetetlen gyümölcsöző tőkéje és főleg nem pénzzel vásárolható portékája a jelleme.. Most újra élethalál korát éljük.. Nem lehet fél lélekkel, fél akarattal, a háta mögött egy minden eshetőségre készen tartott ajtóval, tagja ennek a nemzetnek senki... mert újra nagy, az egész életet igénybe vevő elhatározások korát éljük ... Le kell vonni .minden konzekvenciáját a magyarságodnak, ha magyarnak érzed magad. Uj utakon indulunk el, a magyar tstvériség útján ... Aki jönni akar, álljon be a sorba, de tudja meg, hogy itt a feladatok és szolgálatok mennyiségében., de minőségélben neim lesznek különbségek... Mindenki annyit ér, amennyit a nemzetnek szolgál és követeljük, hogy ezt minden vonalon tessék arányosítani... Tudja meg mindenki, ha nem érezné, hogy magyarnak lenni nem üzlet, nem érdek nem szórakozás, még csak nem is örvendezés... Magyarnak lenni hivatás, szénit szolgálat, boldog odaadás .i.. Magyarnak lenni annyit jelent, mint Isten eszközének tudni magunkat... Magyarnaik lenni egyedülvalóság, testvértele.nség Európában, de éppen ezért áldott felelősség. A szánok ezután hangoztatta, hogy Trianon legnagyobb csapása nem az volt, hogy szertetépték földünket, hanem az, hogy idegen szellemű beáramlással a magyar már alig volt otthon hazájában. Követeli március szelleme, hogy azé legyen itt a föld, akiknek ősei vérrel öntözték. És csak az ehessen a magyar búzából kenyeret, aki' erre ráhullatja a becsületes munka verejtékét és kész vérét is ontania hazájáért. Maljd lelkes éljennel fogadott szavakkal hangoztatta, hogy az új magyar úton rajongva szeretett vezérünk, vitéz Horthy Miklós, kormányzónk után menetelünk ... A nagyhatású bszéd után, amelynek szelleme megragadta a lelkeket, Tóth Béla, a Kossütlh-giimnázium tanulója lelkesítő hévvel adta elő Reményik Sándor Erdély magyarjaihoz c. költeményét, majd a zenekar a Himnusszal zárta be az új márciusok tavaszi varázsával ható, impozáns hazafias ünnepséget. A polgárság ünnepe után az IparKESERŰVÍZ testületiben, a KlOSz-ban, a Polgári Olvasó Egylet Magyar Élet Pártja Körében, a Tűzoltó • Egyesületben volt lelkes, sztép műsor keretében ünnepi beszéd, majd vtársasvacsora. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület szabadság-lakomája A Nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó Egyesület szombaton este hagyományos keretek között megtartota szabadság-lakomáját a Tűzoltó-laktanya társalgójában. A lakomán megjelent vitéz Mariay Aladár tábornok, Török Dezső kanonok, dr. Bartók Jenő ref. lelkész, Rőzse István ev. igazgafcó-ilelkész, dr.. Holényi Sándor kir. törvényszéki elnök, Vernes István ügyészségi elnök, Bertalan Kálmán országgyűlési képviselő, Maurer Károly és Szoller Aladár, a Magyar Nemzeti Bank fiókjának ny. főnökei, dr. Rácz Kázmér rendőítanácsos, dr. Demjén Jó-zsef főorvos, Osigyáni József gyógyszerész, Simon Jenő OTBA-Zfőorvos, Nyíregyháza megyei város tisztikara és társadalmi életünknek számos más kiválósága. A vendégeket Szohor Pál polgármester és Bíró Áron tűzoltóparancsnok fogadta és üdvözölte. A vacsora során Szohor Pál polgármester mondott pohárköszöntőt. Utalt a nyíregyházi önkéntes tűzoltó egyesület 80 éves múltjára. Ez a mult az alapításkor nemcsak munkavállalás volt, hanem nyilt színvallás ia a magyarság mellett. Volt idői amikor ezt a nyílt színvallást ki. kellett hangsúlyozni. Ma nincs ennek hangsúlyozására szükség, de van ebben az önkéntes munkában ma is érték, mert példát szolgáltat minden ember számára az önkéntes munkavállalásban, a közért "való áldozatos, elismerést, jutalmat nem kérő munkában. Utalt beszéde során a nyíregyházi tűzoltók dicsőséges múltjára. Ennek és a példaadó munkaszolgálatnak tulajdonítja azt, hogy a katonai, egyházi és polgári, hatóságok megtisztelték a tűzoltók márciusi összejövetelét. Ezt a megtisztelő megjelenést a tűzoltók a jövőben való munkára, el kötelezésnek tartják. Poharát a lakoma vendégeireürítette. A lakoma vendégei az éjszakai órákig maradtak együtt a fehér asztal mellett barátságos hangulatban. A Nyíregyházi Polgtri Olvasó Nemzeti Egység Pártköre bensőséges ünnepély keretében ülte meg március idusát. A termeket zsúfolásig megtöltő közönség soraiban ott látok társadalmi és tanügyi életünk számos előkelőségét, köztük Bertalan Kálmán országgyűlési képviselőt és a Nemzeti Egység Pártjának vezetőit. Az ünnepélyt Fazekas János elnök lelkes szavai vezették be, majd Gallay Rezső tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő tartatta meg felemelő gondolatokban gazdag ünnepi beszédét, méltatva a nap jelentőségét és annak tanulságait, amelyek örök útmutatásul kell, ihogy szolgáljanak a megújhodó magyarságnak. Utána dalok, szavalatok tették változatossá a nagy gonddal megrendezett ünnepélyt, amelyet jólsikerült társasvacsora követett. * -A Ref. KIE hazafias ünnepély keretében emlékezett meg „Március idusáról", melyen a nap jelentőségét Becsey Sándor ref. s. lelkész, a KíE elnöke méltatta.