Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-24 / 45. szám

4. oldal SZABOLCSI MIRIXP Wü (Trianon 21.) Í941 február hó 24. A januáriidőjárása Az év első hónapja, bár hidegébb R-oliC a normálisnál, a tavalyi' rendkívüli időjárású hónapok mellett megérdemli a „rendes" jelzőt. Enyhén indult, a decemberi hótakaró fokozatosan olvadt és fogyott. Közben azonban állandóan esett a dara és ónos eső, ami életveszélyessé tette az utcán való közlekedést. Sok kéz- és lábtörés teszi ezt a rövid időszakot emlékezetessé. Bár nem itt történt, figyelmeztetésül mégis ide kívánkozik az a halálosvégü baleset, amely e napokban a Magas Tátrában történt. Egy berlini nevelőintézet vezetője Tátraitüreden nagyszaiöáisú nyaraltat-áis ügyében tárgyait. .Az egyik síkos sétányon elcsúszott, elesett és gerinctörést szenvedett. Ennek az állapotnak véget vetett az 5-án megindult hóesés. Emiatt a hőmérséklet fokozatosan csökkenti s ismét szigorú téli napokat éltünk át. A hideg 13-án érte el tetőfokát, lb-án már a t agy pontig emelkedett a higanyszái s az állandó délnyugati szelek nyomán megindult az oivadás. Egy heti igen enyhe es rendkívül xodós idö után <2b-án tört be iiozzánik egy igen nideg légtömeg, amely bizony sok kárt okozott az őszi vetésekben, egyrészt azért, mert a talaj teljesen átázott volt s a tagyásokozta eliOLÓüások gyökérszakadást idéztek eiő, másrészt azért, mert a növényzetet nem védte hótaxaró a nagy hideg ejlen. Szerencsére február 1-én már véget ért ez az állapot, helyet adván az általános olvadásnak. Hőmérsékleti szempontból a január majdnem 2 fokkal volt hidegebb, ami a tavalyi január 8 fokos >niányával szeuribem szinte elenyésző. Kevesebb volt a téli- napok száma, (amikor egész napon át fagypont alatti a hőmérséklet), azonban az átlagnál mégis jóval több. Bár nagyobb volt a felhőzet nyo;c százalékkal, a napsütéses órák száma mégis túllépte az átlagot. Feltűnő a csaipadékbőség, aminek most szenvedjük el a hátrányos következményeit. A januárnak az a jellegzetessége, hogy sokszor esik ugyan, de naponként legfeljebb néhány tized milliméter a csapadék. Ez idén sem esett naponta feltűnően sok .hó, vagy eső, de a 14 csapadékos nap közül csupán 2 napon esett egy milliméternél kevesebb. A hónap időjárási jellemzésére szolgáljon még az alábbi táblázat. A zárójelben most nem az eltérések, hanem a törzsértékek vannak feltüntetve. iKözéphőmérséklét: —4 (—2.3 C) Maximum: + 6 C fok 22-én. Minimum: — 15.8 C fok 13-án. Talaj mentén: — 18J8 C fok 13-án. Téli na,p: 20 (4). Fagyos nap: 7 (26). Napsütés: 62.8 (61 óra). Felhőzet: 77% (69%). Borult napok száma: 17 (16). Csapadék: 41.8 (28) milliméter. Csapadékos nap: 14 (11). Ambrózy Géza Szabolcsban is megindult a ponyvaregények elleni küzdelem Gallay Rezső dr. kir. tanügyi tanácsos, Szabolcs vármegye kir. tanfelügyelője jelentésélben közölte a vármegyei közigazgatási bizottsággal, hogy januárban újabb 14 analfabéta és ismeretterjesztő tanfolyamot szerveztek Szabolcsban. A vármegye népművelési bizottsága megindította ai nemes ponyva érdekében a romboló hatású ponyvairodalom elleni küzdelmet Szabolcs vármegyében. A hetenként megjelenő Érdekes regény sorozatból, amelynek az a hivatása, hogy kiszorítsa a ponyvát, több mint hétszáz folytatólagos megrendelést közvetítettek Szabolcsiból. Bolgár-iugoszláv tanácskozások A bolgár-jugoszláv kamara kiküldöttei .a jugoszláv kereskedelmi miniszter elnökletéivel együttes ülést tartottak, amelyen a gazdasági tömörülés jelentőségét méltatták. (MTI.) Mi újság a budapesti élelmiszernagyvásártelepen ? A Magyar Vidéki Sajtótudósító fővárosi jelentése szerint február hó 14-itől 20-áiig vasúton érkezett 269 vágón vegyes élelmiszer, 154 tehergépkocsi, továibbá 747 ketrec élőbaromfi, 542 q vágott baromfi és 991 láda tojás. A felhozatal az előző hetihez képest a tojás kivételével tehát csökkent. Az élő baromfipiacon a csirke ára 20, a pulyka ára 30 fillér re! emelkedett kg-kénit. A vágott baromifipiacon a lúd ára 5, a csirke ára 20 fillérrel csökkent. A zöldséges főzelékféléknél a fejlés, káposzta ára 1, a kalarábé és cékla ára 2, a kelkáposzta ára 4, a paraj ára 40 fillérrel csökkent kg-ként, mig a külföldi karfiol ára 30 fillérrel emelkedett. A gyümölcspiacon a lassan elmaradó mandarin ára 5 fillérrel, az olasz gesztenye ára pedig 4 fillérre' drágult kg.-ként. Az EKIE cigánybokori csoportjának előadása A nyiregyházi tanyák világában egyre jobban terjed az ifjúsági munka gondolata. A tanyákon élő ifjak lelkében komoly vágy él a kultúra és a hit után. Ezt a vágyat akarja tudatossá tenni a tanyai KIE-munka. Ennek a gondolatnak a jegyélben zajlott le a cigánybokori EKlE vasárnapi ünnepsége is. Az újonnan épült és külső formájában is megnyerő iskolát már az előadás előtt egy órával megtöltötte a kultúra után vágyakozó lelkes hallgatóság. Az arcokon ott égett a boldogságtól sugárzó megelégedés, hogy a saját iskolájukban gyűlhet nek össze előadásokra és istentiszteletre. Ima után az ifjúsági csoport titkára, Gincsai András gazdaifjú üd-. vözöiite a megjelenteket. Lelkes megnyitóbeszédében rámutatott az egy szívvel, lélekkel való munkálkodás fontosságára. A megnyitó után az iskolásgyermekek tiszta csengésű és szépen kidolgozott énekkari számokkal és szebbnél szebb szavalatokkal gyönyörködtették a hallgatóságot. Külön figyelmet érdemelt az a fejlett énekkúltúra, amelyről az előadott énekkari számok tanúskodtak, Bartos József tanító lelkes munkáját dicsérve. Az iskolások számai után az ifjúsági egyesület tagjai több egyfelvonásos színdarab előadásával bebizonyították, hogy a tanyai ifjúságban van élniakarás és vágyakozás a szép és jó iránt, csak ki kell tudni azt aknázni. A szereplők mindannyian megérdemlik az elismerést. Különösen kivált Szolilár Erzsébet sző.óéneke, valamint Nádatsi Mihály, Tur csán Ilona, Greksza Mihály, Gincsai János, Turcsán Zsuzsanna, Turcsán Erzsébet, Paiicz István, Pelles János, Kotrányi András, Bálint János és István János ügyes szereplése. Bartos József tanító beszédében a lelkesedéssel végzett együttes munka áldásaira és eredményeire mutatott rá. Köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak az előadás sikeréhez. Szimolár Mihály gazdaszövetségi alelnök a szülök és a sulyánbokori közönség nevében köszöntötte a csoportot. Kis Zoltán tanító az EKIE tanyai ágának elnöke, zárószavaibabn a komoly lelki munkára való felkészülésre és közösségi szellem ápolására hívta fel a hallgatóság figyelmét. A műsort Bálint Hona elemi isko ki tanuló imája zárta be. Az ünnepség a tanyán folyó lelkes és lendületes ifjúsági munkáról tanúskodott. Megbüntetett burgonyaárdrágítók A kir. törvényszéken több árdrágítási bűnügyet tárgyaltak. Nagy Mihály geszterédá lakos a Gül balba burgonya mázsáját 9.40 pengő helyett 14 pengőért árusította. Tettenérték, a behozott mennyiséget elkobozták tőle és hatóságilag eladták. Nagy Mihályt árdrágítás vétsége miatt nyolc napi fogházra ítélték. — Trétfa Sándor új fehértói lakos is drágábban adta a megengedettnéí a burgonyát. Tréfa 30 pengő pénzbüntetést kapott az enyhítő körülmények figyelemlbe vételével. — Világ Zsebatlasz, m. kir. honvéd térképészeti intézet kiadása, 4r« 50 fillér. Kapható: Jóba papírüzletben. (x) Államgépgyári cséplőgépek, traktorok, kalapácsos mamoknak Szabolcsvármegyében és Zemplénvármegye délkeleti részében kizárólagos képviselete: Nyíregyháza Széchenyi ut. 10. sz. Telefonszám: 353. Vass Tamás FERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ Május elseje után csak engedéllyel lehet a vásáron, piacon és bucsun árusítani A kormány rendeletet adott ki, amely kimondja, hogy az országos havi, vagy hetivásárok, napi piacon, továbbá búcsún kereskedő vagy iparos csak akkor árusíthat, ha az elsőfokú iparhatóság külön engedélyt ad a vásári, piaioi, illtetve búcsú árusításra. Az engedély hatálya az egész ország területére kiterjed. A kereskedelemügyi miniszternek ezzel kapcsolatban kiadott rendelete megállapítja, hogy engedélyt az iparhatóság csak annak adhat ki, aki érvényes ipar jogosítvánnyal rendelkezik, továbbá akinek szakmai és nemzeti megbízhatósága ellen kifogás nem merült fel. Az engedély megadásánál figyelemmel kell lenini arra is, hogy az 1939. évi IV. tc. 12. §-ában megjelölt jogosítványok közé tartozik. Az engedélyek megadása iránt 1941 április hó l-ig előterjesztett kérelmeket az I. fokú iparhatóság, április hó 30-ig köteles elbírálni. Május l-ig külön engedély nélkül iis lehet vásárokon, piacokon, illetve búcsúkon árusítani. Nem követellhető küiön engedély attól, aki iparát vagy kereskedését a vásár, vagy piactéren lévő állandó jellegű nyílt árusítási üzletnek tekintendő helyiségben (bódéban) gyakorolja. A háboruutáni Németország gazdasági élete A német gazdasági körök egyik vezető embere, Kehrl elnök, az ipari és kereskedelmi kamara braunsdhweigi ülésén érdekes áttekintést közölt a háború után megoldandó gazdasági kérdésekről. A saját szükséglet fedezésére irányuló kísérletek az európai jólét állandó javulását célozzák. Ezáltal egy élénk kereskedelmi kapcsolat fog létesülni az európai, ázsiai, valamint a SzovjetUnió, Kelet-Ázsia, Dél-Amerika, sőt lÉszak'Amerika között. Mindenesetre szükséges, hogy a termelési programot nemcsak az államok között, hanem az egyes ipari csoportok között is létrehozzák. 'Minden üzem egy biztos termelési célt kell, hogy maga elé tűzzön és ezt keresztül is vigye. Kehrl elnök a keleti tartományokra vonatkozólag kijelentette, hogy ezen új területek gazdasági beolvasztása még nem történt meg. Ugyanez vonatkozik az Ostmarkra és a Sziudétavidékre. Az eddigi üzemek nagyrészt modernizálásra és tedhnikai tökéletesítésre szorulnak. Nyersanyagok elpazarolása a jövőben épúgy elkerülendő, mint a munkaerők kihasználatlanul hagyása. A kémia korában a nyers- és üzemanyagok fejlesztése a legfontosalbb. Ezen gazdasági törekivéseknek célja nemesupán a Németbirodaiam, hanem a baráti Olaszország és a többi államok életszínvonalának emelése. A kémia manapság már olyan anyagok szállítására képes, amelyeknek az előállítása független a háborútól és. amellyel az európai államokat a tengerentúli szállítások megszűnése után is képes ellátni.