Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-17 / 13. szám

n. >tC*l H. i gjüss ma És ha az idén bevetődtem egy bálra — ami könnyen lehetséges, mert legényember vagyok — a máso­A magyar zászló tisztelete megkívánja a zászló gondos őrzését és kímélését is A magyar nemzeti zászlókuiltiusz erősítése és a.z új magyar élet egyik olyam feladata, amelyet a közömbös­ség és az 'egyéni kiölések korszaka nem méltatott a megkívánt fiigye lemre. Nam is beszélünk arról, hogy valamikor a nemzeti zászlóra a kép­viselő jelölitek nevét, sőt arcképét is fölrajzolták, csupán arra utalunk, hogy az ifjúság körében sem tettek meg mindent a zászló iránti tiszte­let gyakorlása érdekében. Ennek az lett a következménye, (hogy elma­radtunk a nyugati nemzetek mögött a magyar zászló komody tisztelet­adása terén. Nyíregyháza városa szabályrendeletet készített a zászló köteles tiszteletéről, a házak zásziló­díszéről egy-egy nemzeti ünnepien. Ha ez a szabályrendelet jóváhagyást nyer, büntetik is a zászlóval mos­tohán bánokat. Nyíregyházán azon­ban még nem kapta meg a városi a a szabályrendelet jóváhagyását. Ad­dig is azonban, aimig ez a szabályren­delet jóváhagyás megtörténik, fel kell (hogy havijuk a közönség figyelmét arra, hogy zászlónk megbecsülése és tisztelete abban is kifejezésre kell hogy jusson, hogy kellően vigyázunk a> lobogóra. Erre a figyelmeztetésre az a konkrét panasz ad alkalmat, hogy a Széeheny|i-út egyik házának ormára még december 6-án kitűzték a zászlót, de senki sem törődött az­zal, hogy azt be is vegyék. Mind' a mai napig ott szenvedi a magyar zászló a fagyban, hóiban, szélben, ól­mos esőben. A szél megcibálta, ösz­szeszaggatta, az eső és havaseső ki­mosta, elfakította. Ha szegény zász­lónak hangja volna, felsírna és ben­ne zokogna az árivá magyar nemzet, amelynek lobogója még ma, a nacio­nalista és népi öntudat virágkorában is közömbös egyes emberek életé­ben. Kérjük, vegyék be azt a szegény zászlót, mert kénytelenek leszünk név szerint is megnevezni a háztulaj­donost. Ötesztendei fegyházat kapott a nyirszőlősi gyilkos gazdalegény 4. oldal rucám i m'HT'iiiMrirrrrnr —i—' Pesti divatbál... Mostanában siirün látok Budapest utcáin szük fehér posztőnadrágos, fehér zsinórral kivert, báránybőr sapkás, csizmás, mokány magyaro­kat, akik Erdélyből jöttek fel ismer­kedni, barátkozni, csodáíkozni és aminek talán legjobban örülök, — kereskedni. A fővárosi utca tulaj­donképpen egy nagy paletta, amely­ben az ország jellegzetes színei tar­kállanak kedves összevisszaságban, így küldte nemrég színes mezei bokrétáját a visszaszerzett Felvidék a megtépázott szirmú Pestnek és most beállított a fekete tulipános székelység is. Még egy kis türelem és teljes lesz a csokor: Kalocsa, a Matyó - vidék, Sárköz, Komárom, Torockó, Hortobágy, a somogyi • vidékek, Kapuvár és a többiek a népművészetnek olyan pünkösdi rózsa ragyogású, verbéna®illatu örö mét árasztják szét ebben a város­ban, hogy az ember a legszürkébb téli hétköznapot is májusi vasár­napnak fogja nézni. Az istenadta nép tehát megtette a magáét Budapestért, most Pesten van a sor, hogy a |ruháin keresztül megmutassa a szivét, amely magya­rul dobog és magyarul álmodik. Persze eszembe sincs olyat köve­telni, hogy uccu, rántsunk mi is szüktorku csizmát, s a hölgyek sür­gősen szereljék fel magukat ezer­ráncú, bokorugrós szoknyával, hadd lássa az a külföldröl ideténfergett egzótikumra vadászó turista, hogy most egy egészen külön világ, egy nemzeti jellegében egyedülálló nép kirakatát bámulja. De vannak ün­nepi órák, amikor nemcsak idege­nek előtt, de egymás közt is jólesik örülni annak, hogy magyarok va gyünk. Idézzük csak vissza azoknak a főurí esküvőknek a képét, amelyek nek néha boldogan önfeledt szem­lélői vagyunk a Várkápolna előtt, vagy a Ferenciek terén, milyen öröm a szemnek az a sok magyar szin­pompáju, magyar virágokkal deko­rált pruszlik, habos ingváll, gazdag redőzésü szoknya, aminek nem egy darabja a déd-, sőí ősanyák rézve retü ládáiból került elő. A sokat ócsárolt főúri körök hamarabb ta­láltak vissza a néphez, mint a közép­osztály. Ezen meditáltam, amikor vásárlá­saim sóián besodróttam sokadma gammal a budapesti Magyar Divat­csarnok női ruha osztályára. Meg­vallom, hogy ez a több szóból összeácsolt, rég beidegzett áruház­név most tárta fel előttem először mélyebb és igazibb értelmét, azt, hogy Magyar és Divat. Mert itt lát­tam azt a magyar divatot, amely egyúttal közölte velem azt is, hol és milyen körülmények között le­het a magyarságból való erede­tünket és a magyarsággal való ösz szetartozásunkat kinyilatkoztatni. Azok a gjönyörü, szívdobogtató­an kedves magyar ruhák, amiket itt láttam, az idei farsangra készültek. Jönnek a bálok, tündérfényü óázisaí háborús szükség által percekre sza­bott örömeinknek. És ezekben a termekben megértettem azt, amit eddig csak homályosan tudtam : a magyar divat túl dekoratív ahhoz, hogy utcán alkalmazzuk, de csodá­latosan szép abban a pillatban, amikor megfelelő keretet kap: a bál­terem aranydiszes, bárok gazdasá­gában, Bálokra, esküvőkre, hang­versenyekre szebb, elegánsabb vise­letet Párizs divat-költői sem álmod­hattak. Ebben már elmondtam a be­mutatott ruhák kritikáját is. A nyiregyházi büntet őt ör vén yszék dr. Bóinis-tamiácsa tegnap tárgyalta azt a bűnpert., amelynek vádlottja Rácz Albert 20 éves nyirszőlősi le­gény és fiatalkorú társa volt. Az ügyészség Rácz Albertet szándékos emberölés bűntettével vádolta meg, azért, mert Nyírszőlősön 1940 szep­tember bő 30-án hajnali 3 órakor a táncmulatságból gyanútlanul haza­térő Pancsusák Sándor és Hoirnyák Ferenc nyirszőlősi lakosokat fiatal­korú társával, karókkal felfegyver­kezve megtámadták és Pancsusákot úgy ifejbeiverték, hogy kórházba szállítása után másnap sérüléseibe belehalt. Hornyák Ferenc pedig húsz naipon túl gyógyuló sérülést szenvedett, amiből azonban felgyógyult. A vádlottakat szuronyos fogházőr állította elő a tárgyalóterembe, alho­vá egész Nyírszőlős felvonult, úgy hogy az érdeklődők közül sokan kint rekedtek a folyosón. Rácz Albert az elnök kérdésére aiig hallható hangon suttogta: — 'Bűnösnek érzem magam, de megölni nem akartam. Részletes 'vallomása során elmon­dotta Rácz, hogy Hornyák Ferenc 'a táncmulatságon megfenyegette és az elhalttal egyetemiben olyan fölénye­sein viselkedtek vele szemben, hogy már a bálban megérlelődött benne a gondolat, hogy megveri őket. A le­számolásra magához ivette a fiatal­korú vádlottakat és előre elmentek a bálból. Szőlőkarókkal felfegyverez­ték magukat és az akácfák közt meg­bújva, megvárták, míg a sértettek gyanútlanul a kapujuk elé értek. Mi­kor b eakartak lépni a kapum, utá­nuk vetették magukat s Pancsusák és Hornyák fejét addig ütötték, imig vérbeborulva össze nem estek; az­után, mint akik jól végezték dolgu­kat, nyugodtan hazamentek lefeküd­ni. Másnap délelőtt a csendőrök még ágyban találták őket. A nagyrészt terhelő tanúk kihall­gatása után a perbeszédekre került a sor. Dr. Márföldy József kir. ügvész igen súlyos ítéletet kért a vádlottak­ra, mart előzetes elhatározásuk, feil­fegyjverkezésük és elszántságuk már a gyilkosság bűntettét súrolják. Dr. Siimonyi Istiván védő viszont az erős felindulást igyekezett beigazolni és az enyhítő körülményekre való fi­gyelemmel enyhe ítéletet kért. A bíróság a peribeszédek elhang­zása után ítélethozatalra vonult visz­sz'a. Egyre izgalmasabb légkörben hirdette ki Bónis dir. tanácselnök az ítéletet, amely szerint a vádlottakalt halált okozó súlyos testi sértésben mondotta ki bűnösöknek s ezért Rácz Albertet 5 esztendei, a fia­talkorú vádlottat pedig egy esz­tendei fegyházbüntetésre ítélte. Az ügyiész súlyosbításért, a védő enyhítésért fellebbezett. 15 millió pengő értéket mentett meg 1940-ben a valuta ügyészség A Budapesten működő valuta­ügyészség nemcsak valutáxis bűn­cselekményekkel foglalkozik, hanem hatáskörébe tartoznak az összes ár­drágítássajl kapcsolatos ügyek is. A valutaügyészség évi tevékenységi ki­mutatását most állítják össze, annyi azonban máris megállapítható, hogy erélyes munkája révén körül­belül tizenötmillió pengőt men­tett meg az ország gazdasága részére. 1940-fben az árdrágítás miatt megin­dított eljárások száma meghaladja a 2500-at. A valutaügyészség sokkal nagyobbarányú és kiterjedtebb tevé­kenységet folytatott az áru rejt ege­tők elleni küzdelemben. Az a munka, amelyet a testület végzett, eredmié ínyes volt az elimiult évbe.n is az álta­lános nemzeti érdek szempontjából. (Trianon 21.) 1941 január hó 17. — A „Ferenc József" keserűvíz régóta kitűnően bevált háziszer meg­rögzött székrekedésnél és annak mindenféle káros következményei­nél; biztos, enyhe és gyorsan ható ter­mészetes hashajtó, mely számos be tegségnél az emésztést javítja és az étvágyat fokozza. Kérdezze meg orvosát! (x) A román rendszámú autótulajdonok figyelmébe A nyiregyházi rendőrkapitányság ez­úton is figyelmezteti a visszacsatolt keleti és erdélyi területek autótulajdo­nosait, hogy a román rendszámtáblá­kat, legkésőbb ez év február 28-ig át kell cserélni magyar rendszámtáblával, mert ellenkező esetben, március hó elsejétől ezek az autók a közúti forga­lomban nem vehetnek részt. A rend­számtábla átcserélésének dija 4 pengő. Hasonló a helyzet a román hatósá­gok által kiállított autó vagy motor­vezetői igazolványoknál is, melyeket legkésőbb május hó 31-íg kell átcse­rélni. A magyar autóvezetői igazolvá­nyok kiállítási dija 2 pengő. Két hét múlva lesz az Evangélikus Nőegylet irodalmi estje Nagy 'várakozással tekint .Nyir­egybáza társadalma az elé az irodal­mi est elé, amelyet február első va­sárnapján este rendez az Evangéli­kus Nőegylet a Korona nagytermé­ben. A mai magyar írónemzedéknek két olyan kiiváló tagja jön le az iro­daiimi estre, akiknek nevét életük­ben elismerte és értékelte a hivata­los és a neimhivatalos irodalmi hely. Reméinyik nevét az 'összeomlás után a csüggedt világ ismerte meg, amint rázta az elalélt nemzetet gyújtó sza­vaival. Nyirő az erdélyi lélek meg­szólaltatója. Érkezésüket a szemé­lyük és irodalmi értéküknek szóló természetes kíváncsisággal és tiszte­lettel várja a város közönsége. Rajtuk kívül Járossy Andor ko­lozsvári ág. h. ev. lelkész, teológiai tanár, az erdélyi magyarságnak a megszállás idején egyik legharcosabb egyénisége jön de Nyiregyházára. Az ág. h. ev. .Nőegylet úöy állítja össze a műsort, hogy az méltó ki­egészítője legyen az illusztris írók előadásainak. BOLTBAN vásároljon Töltőtoll Csavaríron Többszínű írón Levélpapír tömb Fényképalbum írókészlet, stb. nagy választékban a Jóba boltban dik négyest annak a fiatal hölgynek igérem, aki a legszebb magyar ruhát fogja viselni. —. Iz,

Next

/
Oldalképek
Tartalom