Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-27 / 21. szám
SZJ^BCMLCTNHLRUVP Milyen okmányokat kell készen tartani a népszámlálásra? Az összeírásnál bevallott tgyéni adatokat adókivetés céljaira nem lehet felhasználni 4. oldal Mit hallottunk az öregekről és a fiatalokról? Röviden jeleztük, hogy Porzsolt István dr., a Kálvineium tanítónőképző intézetének igaagatója .a szaibadegyetemszerű előadások sorozatában az öregekről és fiatalokról, a századforduló költészetéről tartott előadást. iA századvég általános korképét megrajzolva, rámutatott az előadó a kiegyezés utáni Magyarország nagy ellentéteket magában hordozó, nyugodt tengerfelszínt mutató, de mélytengeri viharokkal küzdő korképére, illetve közhangulatára. Ennek a korhangulatnak a megszólaltatója az irodalom is. Nem lát semmi 'bajt, semmi veszedelmet a jelenben és a jövőben. Szabolcska, Jakab ödön, Bárd Miklós, Kozma Andor, sőt még •bizonyos értelemben Varga Gyula is meg van 1 elégedve a helyzettel, társadalmi renddel és ünneprontónak, rémlátónak bélyegzik, aki mint Vajda János, bele-^belesír ebbe a sok örömújjongásba és szenvedélyesen, minit' vészharang köteléke, belekap lantja idegébe, ihogy „kétségbeesett, őrjöngő sikolyával" költse fel nemzetét, mielőtt a „kapzsi, éhes, prédaleső banda" élve eltemetné. Hiába minden. Magára marad szent szomorúságával, amazok töb'ben vannak és jobban bírják hanggal. Csak később, a fiatalokban éled újra ez a Vajdáival elfojtott hang, amikor Kiss József Hét c. folyóiratában most már vissz atartiha tatlamul megindul a lelki, világnézeti, irodalmi kettészakadás, melynek baloldali iránya felemelve a ^Montblanc-amiber" kezéből kihullott fáklyát, Ady Endrében szemkápráztató világossággal derít fényt a sírja felé sodródó nemzet ütköző hullafoltjaira. Mi, az „öregek" akadémikus iránya, tragikus konoksággal próbálta visszaálmodná maga és nemzetünk elé az Arany, Petőfi-féle ideális 'világkép töretlen egységét, Ady és a vele meginduló „fiatal" magyar líra kénytelen volt szántatlan, töretlen, kiszáradt „magyar ugarba" szórni a megújuló élet magvait, mert az előző költő-nemzedék elmulasztotta megmunkálni a századvégi magyar lélek talajt. Csoda-e, ha a burján miatt nem volt aratás? Csoda-e, iha üres kalászok éretlen vetésébe zúgott bele a világháború véres vihara? Csoida-e, ha a kettészakadt lelkű magyarság néhány év múlva szétszaggatott ország szomorú osztályrészével volt kénytelen beérni? A legfiatalabb magyar költészet abban találta meg gyönyörű prófétai küldetését, hogy eggyédalolja ismét a magyar lelket, hogy ennek nyomán eggyé lehessen a szétszaggatott ország, — kiérte az előadó a jelenlevőket, olvassák, szeressék, támogassák ezt a meginövekedétt felelősségű, új magyar életet szívében hordozó irodalmat, mert ez is „orszáigépítés". — Tanuljon gyors- és gépiríst, hely átírást NAGY IRÉN gyorsíróiskolájába*, Szent István-út 25. szám alatt. (z) A népszámlálási nyomtatványokon foglalt kérdésekre mindenki köteles a valóságnak megfelelő válaszokat adni. A bejegyzett adatokat a lehetőség szerint eredeti okmányokkal kell igazolni. A miniszteri rendelet 'előírja, hogy ezeket az okmányokat a népszámlálás tartama alatt — február 1-től 15-ig — minden családban és lakásban állandóan készen kell tartani, úgyhogy ha a családnak bármelyik tagja van otthon, a család összes tagjára, sőt az alkalmazottaikra .vonatkozó okmányokat is fel tudja mutatni. A legfontosabb ilyen okmányok a következők: Mindenekelőtt a rendőrsiégi bejelentőlapok és a születési anyakönyvi kivonatok. Azután az iskolai bizonyítványok, •oklevelek, ipari és más képesítésekről szóló bizonyítványök, a szürke színű katonai igazolványi lap, a polgári személyi lap, egyéb katonai és polgári okmányok, munkakönyvek stb. Üijból hangsúlyozzuk, hogy a törvéiny értelmében ezeket mindenki köteles kéznél tartani és a számlálóbiztos kívánságára felmutatni. A számlálóbiztos az összeírás tartama alatt közi,hivatalnoknak tekintendő, munkájának megkezdése előtt közhivatali esküt tesz és a tudomására jutott adatokat, mint hij vataios titkot megőrizni köteles. — Utasítva van, hogy a közönséggel udvariasan bánjék, viszont a közönséget is kéri a népszámlálás vezetősége, hogy a számlálóibiztosokat közérdekű munkájukban ne akadályozza, hanem minden lehető módon segítse. A hatóságok tudják, hogy ma senkinek sem könnyű az élet. A közönségnek viszont azt kell tekintetbe venni, hogy a népszámlálást a kormányrendeletek értelmében záros határidő alatt feltétlenül be kell fejezni. Az összeírási munka nem tűr halasztást. A közönség teíhát ne vegye zaklatásnak, ha a számlálóbiztos sürgeti a nyomtatványok kitöltését vagy az általa feltett kérdésekre a választ. Mindenki nyugodt lehet, hogy a bevallott adatok csak az illetékesek kezébe kerülnek, azokat tisztán általános statisztikai célokra használják. Szigorúan tiltja a törvény, külön is, hogy az egyéni természeti adatokat a hatóságok adókivetési célokra felhasználják. A háztulajdonos, vagy megjbizottja köteles a számlálóbiztos kérdésére felvilágosítást admi, hogy a házban, illetve a lakásokban hány egyén tartózkodik. Ez azért szükséges, hogy az összeírásból senki ki ne maradjon. (Trianon 21.) 1941 január hó 27. Nyirégyháza m. város adóhivalala 866-1941. adó. Hirdetmény a földhaszonbérlőknek, hányadosoknak (feies, harmados-bérlőknek) nyújtott adókedvezmény tárgyában. Az 1940. XXII. t. c. 17, §-a értelmében állandóan adómentesek állandóan adómentesek általános kereseti adó alól azok a túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkozó földhaszonbérlők, akik a város határában saját szükségleteik kielégítésére csak annyi földet bérelnek, amennyi földnek az összes kataszteri jövedelme legfeljebb 25 pengőt (21 55 aranykoronát) tesz ki. A törvény a kedvezményt 3 feltételhez köti, és pedig a) hogy az egy község határában bérelt föld kataszteri tiszta jövedelme legfeljebb 25 P(21'55 ar. korona) lehet, b) hogy a bérlő túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkozzék (földmives, napszámos, gazdasági cseléd, a foltozó, vagy segédnélküli iparos, vásári kereskedő), c) hogy a földhaszonbérletből származó jövedelme saját szükségleteinek fedezésére szolgáljon. Ezen feltételeknek megfelelő. földhaszonbérlők a városi adóhivatal 37. számú szobájában bejelentőlap nyomtatványt tartoznak beszerezni és a bejelentőlapot kitöltve ugyanoda benyújtani. Ha a bejelentés megtörtént és annak adatai szerint a fenti feltételek együttesen megvannak, az illető földhaszonbérlők minden adóbevallás alól fel vannak mentve, mert a bérlet után mindaddig nem fizetnek általános kereseti adót, amig a bérlet tárgyában vagy körülményeikben változás nem állott be. A bejelentést a jelenlegi kisebb földhaszonbérlők f. év. január 31ig, mig a későbbi időben a szerződés megkötésétől, vagy a szóbeli megállapodás létrejöttétől számított 30 napon belül kötelesek megtenni a városi adóhivatal 37. számú szobájában. Aki a bejelentést meg nem teszi, az adómentességben nem részesül. Felhívom egyben a figyelmüket azoknak a földhaszonbérlőknek, akik a fenti kedvezményben nem részesíthetők és az általuk bérelt földterület nagyságában változás állott be az 1940. év folyamán, (az előző évihez képest kevesebb, vagy több földet bérelt), hogy ezt a körülményt ugyancsak február 10-ig kell a városi adóhivatal 37. számú szobájában bejelenteni. Nyíregyháza, 1941. január 27. RAJTIK tanácsnok. 13.387 közlekedési baleset történt az utolsó esztendőben Magyarországon, közel hatezer áldozattal A vezetők vigyázatlansága, a részegség, a gondatlan úttest okoztak balesetet A Magyar Statisztikai Szemle legújabb számában Petriohevioh Horváth Miklós .'báró feldolgozta a muilt évi magyarországi közúti balesetek statisztikáját. Az adatok szerint az országban a múlt évben 13.887 közúti baleset történt, ami 10 százalékkal több az előző évi balesetek számánál, míg az áldozatok száma 5932 volt, 5.3 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A közúti balesetek közül 8418 a fővárosban, 4969 vidékein történt. Érdekes, hogy az áldozatok száma fordított arányiban áll ezekkel a számadatokkal, amennyiben Budapesten közel kétszer annyi baleset mellett csak 1952 volt az áldozatok száma, mig vidéken 3980. A legtöbb baleset szombati napokon, a legkevesebb vasárnapokon történik. A balesetek közül a legtöbbször, 3615 esetben a vezetők vigyázatlan előzése volt az okozója. Vigyázatlan hajtás 1815, helytelen fordulás 1244, szabálytalan hajtás 919, gyorshajtás 357, jelzés elmulasztása 288, a vezető ittassága 201 esetben okozott balesetet. Az úttestre 'vigyázatlanul lelépő gyalogos 646, a mozgó járműre .való ugrálás, vagy leugrás 172, a gyalogjáró ittassága 47, pajkos gyermekek 123, felügyelet nélkül hagyott gyermek 114 esetben Okozott balesetet. 108 esetben az utas kiesett a járműből saját hibájából. Műszaki hiiba 193, lovak megbokrosodása 258, nedves, csúszós, Tűzhelyek, kályhák, kerékpárok olcsó áron nagy választékban Wirtschafter Ármin vaskereskedésében, Nyíregyháza. Telefon 90. sz. Mezőgazdasági gépek raktára. vagy gondozatlan úttest 232 esetben idézett elő baleseteit. Felügyelet nélkül hagyott lovak 83 esetben okoztak balesetet. A balesetek közül 9743 összeütközés, 2136 elgázolás volt. Az összeütközések száma az előző évvel szemben 14.6 százalékkal emelkedett, míg az elgázolások száma 9.7 százalékkal csökkent. A legtöbb összeütközés személygépkocsiival történik. A sérültek számát tekintve a személygépkocsikkal történt balesetek 2330 sérülést idéztek elő. Mindjárt utánuk következnek a lábhajtású kerékpárok által okozott áldozatok, akiknek .száma 1238 volt. A sérültek 74.8 százaléka volt férfi és csak negyedrésze nő. Kiszámították azt is, hogy a közlekedési balesetek mennyi kárt okoztak. Természetesen az emberi életben, testi épségben szenvedett károkat itt nem .vehetik figyelembe. A balesetek folytán azonban elpusztult 364 ló és 278 más állat. Megsérült 13.060 jármű, még pedig 8512 autó, 2015 kerékpár, 1067 vasúti kocsi, 793 szekér, 558 motorkerékpáT, 18 hintó és 97 egyéb jármű. A megsérült, illetve elpusztult állatok és a megrongált járművek értéke 763.964 pengő volt. Idejében gondoskodjon műtrágya szükségletéről Műtrágyagyárak szabolcsmegyei képviselete: Vass Tamás Nyiiregyháza, Széchenyi ut 10. se. — Telefon: 353.