Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-27 / 21. szám

Ara 10 fillér Nyiregyhfea, 1941. január 27. (Trianon 21.) IX. évfolyam 21 (2319.) srárn YÍRYXDÉK Héttő hirlAP Seerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca fcostatakaréki csekkszám: 47.139. T«l«lon ca 1. % POT ITTK'AI NAPIT AP 4 E15fizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 E. 3 II. rVJLlllI\ftl iNArlLrtr Köztisztviselőknek 20% engedmény Gróf Csáky István külügyminiszter ma hajnalban meghalt fi nemzet halottiát nagy pompával csütörtökén temetik A magyar közéletnek nagy gyásza Van. Kőrösszegi és adorjáni gróf Csáky István m. kir. titkos tanácsos, külügyminiszter, ma hajnalban 2 óra 20 perckor a V erebé 1 yi-k lm ikán meghalt. Államférfiúi munkásságá­nak teljességében kellett eltávoznia •az élők sorából. Diplomáciai mun­kássága teljesen egybeforrt a triano­ni Magyarország életévei 1, és küzdel­meivel s hazájának és nemzetének szeretete szünet nélkül hajtotta újabb és újabb sikeres munkára. — Legutolsó diplomáciai tevékenysége az volt, amikor az elmúlt év decem­berében Belgrádban aláírta a ma­igyar^jugoszláv örök barátsági szer­ződést. !A belgrádi tanácskozások után részt vett egy jugoszláviai vadásza­ton, itt meghűlt s ez a megbetegedés váltotta ki azt a .végzetes bajt, mely most halálát okozta. Néhány nappal ezelőtt még olyan jelentést adtak ki kezelőorvosai, hogy betegségében örvendetes ja­vulás állott be, tegnap azonban hir­telen rosszabbodás következett be s az esti jelentések alapján már meg­állapítható volt, hogy a ivég nagyon közel van s minden percben lehet számolni a katasztrófával. Vesebe­tegségéihez komplikációk járultak s ez 'okozta a véget. •Munkásságával örökre beleírta nevét a magyar történelem annale­seiibe. A magyar közvélemény őszin­tén és igaz fájdalommal gyászolja elhunytát. Gróf Csáky István életrajza 'Kőrösszegi és .adorjáni gróf Csáky István 1894-lben született Segesvá­ron. ősei a honfoglaló Előd vezértől szánmazinak. A Csáky-nemzetség Anonymus és Kézai szerint Előd ve­zér Szabolcs nevű fiából származott. Nemzetségi birtokuk magva a Vér­tes-erdő és benne Csák vára. A ta­tárjárás után ágazik szét a nemzet­ség 12 ága a Dunántúl, a Felvidéken és a Tiszántúl. Első ismert személye György, 1060 körül élt. Vezető tag­jai érsekek, nádorok, bánok, ország­bírák, tárnokmesterek, erdélyi vaj­dák, székelyek ispánjai, bihari fő­ispánok. A 14. század közepén tűn­nek fel és keleti birtokaikon kezde­nek szerepelni a Csáky-nemzetség levezethető ősei. Első ismert őse László ífia, István, aki 1395-ben Ador­ján 1, 1396-ban Kőrösszeg várának és tartozékainak ura. Gróf Csáky István 1914-ben vé­gezte el a konzuli akadémiát és pár­huzamosan a Pázmány Péter Tudó­in án yeg ye temen áll am tud om án y i doktorátust nyert. Rendkívül széles­körű nyelvismerete .volt már ekkor is. Német, angol, francia, oíasz, román és spanyol nyelven beszélt. Diplomáciai munkássága a tria­noni békeszerződés becikkelyezése körül kezdődik, amikor is mint a békedelegáció titkára vett részt a trianoni parancs aláírásakor. 1931-ben a szentszéki magyar kö­vetségen teljesít szolgálatot. 1923-ban a külügyiminisztériumba'n teljesít szolgálatot. 1924-ben a bukaresti ma­gyar követséghez nevezik ki. 1926­ban isimét a külügyiminisztériumban dolgozik. 1928-tól külügyminiszteri titkár és külügyi sajtóelőadó. 1933­ban kölvetségi tanácsosi ranggal a madridi és lisszaboni magyar követ­ség ügyvivője. 1935-ben ismét Buda­pesten van s a külügyminiszter ka­binetirodájának főnöke. Rendkívül 6okat utazott. Tagja volt annak a küldöttségnek is, amely megjelent V. György angol király temetésén és VI. György király megkoronázta­tásán. 1938-ban mint rendkívüli kö­vet és meghatalmazott miniszter, tagja annak a delegációnak, amelyik résztvesz a nagyjelentőségű ,mün­dheni tanácskozásokon. 1938 decem­berében a kormányzó külügyminisz­terré nevezi ki. Először az ózdi, majd az 1938. évi általános választá­sok alkalmával a soproni választó­kerület képviselője. 1940-ben Velen­cében találkozik Cianoval. Erre a tárgyalására az egész világ sajtója felifigyei. Ezt követi a Hitlerrel, Rib­bentroppal és Cianoval való tárgya­lása, amely a második bécsi döntést megelőzte. Legnagyobb jelentőségű sikere volt az, amikor 1940 novem­ber 20-án aláírta a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet s ezzel Magyar­ország félreérthetetlenül kinyilvání­totta a tengelyhatalmakhoz való csatlakozását. Nagy érdeme .van az 1940. évi de­cember 12-én aláírt magyar-jugoszláv örök barátsági szerződés megterem­tésében is. Ez volt egyben az utolsó nagyjelentőségű diplomáciai tevé­kenysége is. Azt remélte, hogy rövi­desen fogadhatja Cincár Markovies jugoszláv külügyminiszter látoga­tását. Gróf Csáky Istvánt meleg barát­ság fűzte a tengelyhatalmak külügy­minisztereihez, Riibbentrophoz és Cianóhoz s meleg barátsággal tün­tette ki Hitler és Mussolini is. Mun­kásságát mindenütt nagy megbecsü­lés és elismerés kísérte. Diplomá­ciai éleslátásának legnagyobb bizo­nyítéka az, hogy a tengelyhatalmak mellett való állásfoglalás érdekében munkálkodott. Egy-egy parlamenti expozéja nagyjelentőségű volt. Leg­jelentősebb volt az a beszedf, ame­lyet az 1941. évi költségvetés külügyi tárcájának vitája során mondott. — Ebben félreérthetetlenül kijelentette, hogy Magyarországnak a tengelyiha­talmak oldalán a Duna völgyében vezető szerepe van. Magyarország a dunavölgyi államok sorálban, mint középhatalom, primus irnter pares, első az egyenlők között. Gróf Csáky Istvánt a kormányzó még 1939-ben titkos tanácsossá ne­vezte ki. Tulajdonosa volt a magyar érdemrend na gyke resztjének, a pá­pai Szénit Gergely, az olasz Szent Móric, a német Sasrendnek, a jugo­szláv Fdhér sasrendnek és igen sok más kitüntetésnek. Tagja .volt a szu­verén Máltai rendnek, díszdoktora volt a kolozsvári tudományegyetem­nek. Szo'lgálatonkíivüli huszárfőhad­nagy volt. Tavaly esküdött örök hű­séget Ohorinszky Mária grófnőnek. Váratlanul' (bekövetkezett halála súlyos vesztesége a magyar diplomá­ciának és a magyar közéletnek. A pápa áldását küldte a haldokló külügy­miniszternek Tegnap egész napon át tele volt látogatókkal a klinika, de a nagy­beteg külügyminiszter betegágyához csak a legközelebbi hozzátartozókat és a kormány tagjait engedték be. Teleky Pál gróf miniszterelnök és Hóma.n Bálint kultuszminiszter há­romszor is hosszabb időt töltöttek Csáky István gróif mellett. Látoga­tást tettek, Varga József, Reményi­Schneller és Radocsay László minisz­terek is. Este fél 8-kor dr. Herczog Ferenc, dr. Verebélyi Tibor és dr. Schmidt Albin professzorok együt­tesen adták ki azt az orvosi jelentést, amelyben hírül adták, hogy Csáky István gróf állapota súlyos és aggo­dalomra ad okot. A lesújtó hír futó­tűzként terjedt el a fővárosban. Angello Rótta pápai nuncius tele­fonon jelentette a pápának a .ma­gyar külügyminiszter aggasztó áila­patát és a.z esti órákban személyesen értesítették a külügyminiszter kör­nyezetét, hogy a Szent Atya apos­toli áldását küldi a haldoklók szent­ségével megerősített külügyiminisiz­temek. Ermansdorf német nagykö­vet és a beteg francia nagykövet megbízásából a francia követségi titkár jegyezte be nevét az esti órákban a látogatók részére kitett íven. A jugoszláv követ két órát tar­tózkodott a klinikán. Csáky külügyminiszter állapota pénteken fordult súlyosra, szomba­ton elvesztette eszméletét s egész vasárnap'On át öntudatlan volt. Éjfél­kor tüdővizenyő lépett fel és fél 2-ikor örök álomra hunyta szemét a történelmi idők nagy külügyminisz­tere. A temetés előkészületeit még az éjszaka megkezdték, de annak idő­pontját a déli órákig még nem álla­pították meg. Gsáky István gróf a nemzet halottja )A temetésről a következő hivata­los jelentést adták ki: iA megboldo­gult Csáky István gróf a nemzet ha­lottija. .Az ellhúnyt külügyminiszter .végtisztessége január 30-án, csütör­tökön délelőtt 10 órakor lesz az or­szágháza klip olacsarn okaiból. A gyászszertartást Serédi Jiusztinián hercegprímás végzi. A gyászbeszé­det Teleki Pál gróf miniszterelnök tartja. Az ünnepélyes íbeszentelés után az elhúnyt külügyminiszter ki­hűlt tetemeit a Ke repesi-úti temető­ben a főváros által adományozott díszsírhelyen helyezik örök nyuga­lomra. Lelkiüdvéért az engesztelő szent miseáldozatot január 31-n, pénteken délelőtt 11 órakor a Nagy Boldog­asszonyról elnevezett budai koroná­zó főtemplomban mutatják be az Egek Urának. Zsinóros magyar ruhájában temetik el a külügyminisztert A kormány Csáky István grófot a nemzet halottjának tekinti s temeté­séről ennek megfelelő pompával gondoskodik. Az elhunytat .abban a zsinóros magyar díszruhájában te­metik el, amelyben legutóbb a ko­lozsvári egyetem megnyitásán és díszdoktorrá avatásán vett résizt. Még az éjszakai órákban megér­keztek Budapestre az elhunyt kül­ügyminiszter feleségéniek szülei, kik a német hatóságok előzékenységé­ből azonnal útnak indulhattak. A menetrendszerű gyorsvonattal érkez­tek a határig, Szentgotthárdról pedig a rájuk várakozó autóval három óra alatt tették meg a,z utat a magyar fővárosba. A halál pillanatában Csáky István gróf ágya mellett térdeit felesége és

Next

/
Oldalképek
Tartalom