Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 275-298. szám)

1940-12-30 / 297. szám

, J^YÍRVIDÉK .ABOLCSI Hifi 2. olda l SZABOLCSI HÍRLA P (Trianon 21.) 1940 december 30L m Az nriközönség találkozik a Nagykorona Kávéház és Étterem JZ1LVESZTE R ESTJEN Fővárosi jazz-zenekar és cigányzene szolgáltatja a zenét. Reggelig tánc ! A hölgyközönség ajándékot kap. — Ingyen malac, pezsgő, bor és likőrrel kedveskednek a vendégeknek. Asztalok előre lefoglalhatok a főpincérnél. FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ A közép és aisófoku mezőgazdasági hatóságok szükségességére mutatott rá Boér Ágoston orsz. gyűl. képviselő parlamenti felszólalásában Boér Ágoston országgyűlési képvi­selő, a MlÉiP tagja, vármegyénk me­zőgazdaságii életének kiváló ismerő­je a földmívelésügyi tárca keretében hatalmas felszólalásában ismertette a gazdatársadalom égető problémáit és azokat a reformokat, amelyeknek megvalósítása mind mezőgazdasági, mind közgazdasági szempontból el­engedhetetlenül fontosak. Felszólalása bevezetésében az álta­lános európai képet rapzolta meg, majld a korszerű és helyes gazdálko­dás, a közelátás zavartalan Jebo>nyo-< lítása érdekélben szükségessé vált tervszerű gazdálkodást bírálta elis­merve amnak nélkülözhetetlen voltát és az állam irányító szerepét. — Ha a földmívelésügyi ügykör tevékenységét legfontosabb három ágazatának, és pedig a termalés és értékesítésnek, a földbirtokpolitiká­nak és a szociálpolitikának a síkján tapasz taillható egyes jelenségek szem­szögéből vizsgáljuk, — mondotta — akkor meg kell állapítanunk, hogy, itt-ott zavaró momentumok vannak. Az egyiket az organizációban látom. Mindenkit annyi munkával kell és szabad metgerhelni, amennyit gyorsan, jól és becsületesen el is tud végezni. Az ország pénzügyeinek helyes ve­zetéséhez szükséges .volt a közép­és. alsótfokú pénzügyi hatóságok fel­állítása, önkéntelenül is felvetődik a kérdés, egy agrárállamban nincs-e szükség közép- és alsófokú mező­gazdasági hatóságokra. .Mit látunk ma ezen a téren? Azt, hogy a vár­megyei és községi hatóságok amel­lett, hogy túl vannak terhelve mun­kával, 'tele vannak bürokratikus szellemmel -és tisztelet a kivételnek, nagyrészt kevéssé gyakorlati, a gaz­dasági élet folyását kevésbbé ismerő emberek. A gazdasági felügyelői kar pedig, bármennyire hivatása magas­latán áll is létszámánál fogva képte­len volna gyorsan eleget tenni mind­azoknak a Súlyos falaid átoknak, me­lyek a faldművelésügyek hatásköré­be tartoznak. Nem tudták pótolni ezeket a hiányokat mezőgazdasági érdekképviseleteink sem, amelyek­ről később leszek bátor pár szót szólni. Méltóztassék miniszter úr annál is inkább komolyan megfon­tolni e-zekt a dolgokat, mert eltekint­ve az irányított és készletgazdálko­dástól, amelyre feltétlenül sürgősen át kéli térnünk, — a földibirtokpol'i­titoai éis szociálpolitikai tevékenysé­get követőleg automatikusain, sok új munkaitöbblet fog jelentkezni ezen a területen. A másik bajt a lüktető élethez idomulni nem tudó bürokráciában jelölte meg Boér Ágoston, majd a 'termelés fokozásával kapcsolatosam a következő megállapításokat tette: — Almikor igen nagy örömmel ál­lapíthatjuk meg azt, hogy miiind több és több, a gazdasági, a min­dennapi- élet folyását isimerő szak­emberit vannak be a felső vezetésbe, ugyanakkor szomorú szívvel, tárgyi­lagos szemmel kell megállapítanunk ; azt is, hogy igen sok életképes, a | termelés fokozását célzó intézkedés | egyik .vagy másik értekezleten hősi halált hal. Távol áll tőlem rekrimi­nálni azokat a hibákat, amelyek a múltban az értékesítés körül történ­tek, de állítom, hogy ha a földmíve­lésügyi miniszter úrtól, vagy a mi­nisztériumiban működő illetékes és hatalommal felruházott szervtől kel­lő időben azt kívánták volna, hogy legyen tej és melléktermékei, le­gyen zfsír, gyapjú s sók más olyan mezőgazdasági tenmel'vény, (amely­ben ebben az országban még rossz időjárás esetén is feleslegek mutat­koztak, — amelyek, emlékezzünk vissza, nyomták a piacot és éppen ezért morzsolódtak le az áraik, — ál­lítom, hogy akkor ma jobb vdlna a helyzet. Mindannyian tudjuk, hogy ez, ha nem is kizárólag, de nagyrészt ár­politika kérdése. Az árpolitikáival alő lehet mozdítani a termelést, de meg is leihet ölni azt. Ezen a téren haladást jelent a földmívelésügyi miniszter úr által a közelmúltban éleltrehívott országos mezőgazdasági üzemi és termelési költség vizsgáló bizottság és intézet. Ha már fel lett állítva ez az intézet és bizottság, gondoskodni is kell arról, hogy ezek munkálata folytán előállott szükség­szerű .inté'zkedések ,meg is tétesse­nek és méltóztassanak gondoskodni ezeknek az intézkedéseknek végre­hajtásáról is. 'Boér Ágoston dr. ezután a mező­Katonai szolgálatból hazaérkeztem és a modernül felszerelt női fodrász-szalonom vezetését ismét személyesen irányilom. Kérem a hög/ek további szivei pártfogását. G-uttmann Márton fodrászmester, Bessenyei tér. gazdasági, szakoktatás kérdésével foglalkozott behatóan, különösen ki­i emelve a téli tanfolyamok nagysze­i rű eredményeit. i Az állattenyésztés, a gyapjiúérté­j fceSáfés problémája után nagyhatást keltő beszédét így fejezte be: — Az agrártársadalom miniden tagját át kell hatnia az agrár-gondo­latnak, amelyet a mélyen t. minisz­ter úr említett egyik 'beszédében, amelynek 3 parancsolata van: a termőföld erejének fokozása, a falu népének földhöz juttatá­sa és a termelés folytonosságá­nak és rentabilitásának biztosí­tása. Ha ezt a három parancsot maradék­talaniul végre tudjuk hajtani, akkor diadalmasain fog lengeni Magyaror­szág agrárlobogója. A miai idők minden néptől ko­moly áldoza'tobat követelnek. Mint­ha a jó Isten az emberiséget próbá­ra akarná tenni, súlyos csapásokat mlér rájuk, amelyek súlya alatt a csenevészek, a gyengéhbek elvérez­nek, elpusztulnak, míg a lemondani, az áldozni tudók megerősödve, a nélkülözéstől megacélosodiva tudják teljesíteni a nemzetükre váró továb­bi feladatokat. A miniszter úr iránt érzett abszo­lút bizalmaimnál foglva a földmíve­lésügyi költségvetést örömmel elfo­gadom. (Élénk éljenzés és * taps a jobboldalon és a középen. A szóno­kot számosan üdvözlik.) KERESSE FEL sziveszter este Miké Sándor közkedveltségnek örvendő Hungária Éttermét (BESSENYEI TÉR) Egész éjjel nyitva van. Meleg és hideg ételek, leveskülönlegességek. Cigányzene játszik. Több mint ezer pengőt fordítottak Kállósemjénben a szegény iskolás gyermekek karácsonyi felruházására Kállay Miklósné osztotta ki az adományokat Dr, KálMiay Mikü'ósnié jószívének és fennkölt szociális gondosságának eredményeként, az ő, valamint a,z Egyesült Női Tábor adakozásából Kállósamjénben töblb mint ezer pen­gő értékű adományokat osztottak ki a szeglénysorsú iskolásgyermekeik között karácsony alkalmából. Száz­kilenc gyermek kapott cipőt, csiz­mát, szvettert. meleg alsó- és felső­ruhát. Az ajándékokat vasárnap, december 22-én, délután 5 órai kez­dettel tartott ünnepség keretében osztotta ki dr. Káli! a y Miklósné. Az ünnepélyen Krislkó Elek püspöki ta­nácsos, gör. kat. plébános, isikolaszé­ki elnök köszöntötte dr. Kállay Milk­lósnét és az Egyesült Női Tábor el­nökét, Ö2JV. Csobay Laijosné m. kir. postamestert. A kiosztási ünnepé­lyen az islkolásgyertmekek szép. sza­valatokkal köszönték meg az adómái­nyokat. Dr. Kálilay Miklósné ezen­kívül ellátta a tanyáján lakó tan­köteles gyermeket és felnőtteket zsírral, lábbelwel és meleg riihával. Gyulaiházi Miklósné a péterhaloiiB­tanyai községi iskola tanulói között 50 darab szvettert osztott ki és a község belterületén lakó 12 szegény gyermeket látott el meleg ruhával és lábbelivel. A ki osztási ünnepély előtt a köz­ségi iskolák tanulói Csobay József közs. h. ig. tanító ós Fesztóry Sán­dorné községi .tanító vezetésével pásztorjátékot és egy háromfeLvo­násos karácsonyi gyermekszíndara­bot adtaik elő, melynek tiszta jöve­delme szintén a szegény iskolás­gyenmekek felruházására lett for­dítva. — 340.000 lengyel munkás helyez­kedett el Németországban. A len­gyel főkonmányzóság húsz miunka­h'ilvatak 1940 szeptember végéig ösz­szesen 340.000 lengyel munkást he­lyezett el a német birodalomban. A lengyel] munkaerőket főleg a német mezőgazdaságban és ipari üzemek­ben helyezték el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom