Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 275-298. szám)

1940-12-20 / 291. szám

10. oldal (Trianon 21.) 1940 december 14. DIVATCSARNOK nagy karácsonyi játéli vására GY0NY0RU BABAK babakocsik, híntalovak, ródlik, stb. Ajándéktárgyaknak férfi, női, gyer­NYIREGYHÁZA, RÁKÓCZI UTCA mek divatcikkek nagy választékban a profit szellemtől áthatott ólibe­rális és kapitalista bankokrá­ciát. UtaiLt a romáin Albima román nem­zeti szellemiben folyó munkájára és szembeállította vele azt a bankga-z­dálkodást, amelynek nincsenek nem­zeti céljai, csupán haszonért dolgo­?ik. Legjobb lesz, ha meghagyják Erdélyben is a jól bevált kaláka­szellemű szervezeteket, miként a Felvidéken is megmaradt a Hanza és más szervezetek. A bürokrácia felduzzasztása is ke­rékkötője lenne az erdélyi fejlődés­nek. Üj szellemű megoldási módoza­tokra van szükség minden téren. Azt az utat pl., amelyet a bürokrati­kus rendszerrel két év alatt építené­nek meg, most két hónap alatt be kell fejezni. Erdély helyzete nem ró­zsás, de a székelység mindenre kész, ha segítik. A székelység kérdése nemcsupán romantika, hanem reali­tás is. A székelyek számára biztosítani kell a munkát Erdélyben és a székely expanziót Erdélyben kell levezetni. Ha a székelyek megjelennek közöt­tünk, hogy piacot találjanak, ne csak üzletfelet lássunk bennük, banam testvért, aki két évtizeden át szívó­san kitartott és megőrizte m agyar­Foglalkozott az erdélyi tisztviselői kar kérdéséivel is. Puritán, széleslátókörü, nagyon kiváló emberek kerülhetnek csak Erdélybe, mert ott nem egyént látnak bennük, hanem a magyarság megtestesítőjét és mű­ködésükben a magyarságot bí­rálják meg. Hangoztaitta, hogy a Kárpátok hatá­rán, Bukovinában, Moldvában, Ha­vasalföldön élő magyarokat, széke­lyeket vissza kell telepíteni, ezt ők is sürgetik. Ne hívjuk a bukovinai magyar telepeseket csángóknak, mert ez fáj nekik. Magyarok ők, akikről Kodály megállapította, ' hogy a leg­ősibb dallamokat ők őrizték meg. Megtartották ősi katolikus vallásu­kat. Vezető rétegük nincs, sokain nem is tudnak magyarul, de szívük, lelkük magyar. Beszterce környékére akár szekerem vagy gyalog haza lehet hozni őket. Szó sem lehet azonban arról, hogy a Kárpátok koszorúján be­lül élő magyarokat áttelepítsük. Akik kijöttek, vissza kell menni ök, ez fontios magyar érdek. Nagyon megszívlelendő volt, amit a románokról mondott. Az, hogy a románok nem tartották meg a nép­jogokat garantáló gyulafehérvári ha­tározatokait, atnnak nem az erdélyi románság, hanem a regáti, balkáni korrupt szel­lem az oka. Ne hívijuk a románt oláhnak, inert ez gyűlöletet kelt bennük. Ne es­sünk abba a hibába, amibe a romá­nok, hogy mindenhová magyarokat ültes­sünk a hivatalokba. * A magyar csak az irányító, fefügye­i lettel megbízott vezető legyen. A ro­mánok még munkásnak sem tűrték meg a magyarokat, de ezzel határta­lan gyűlöletet keltettek maguk ellen. Most az erdélyi románság meg­döbbenve fogadta a nem várt sorsfordulatot és áldozata lett a beteg, túlzott illu­zioniizmusnak. Meg 1 kell ismerniök egymást és erre lehetőségek vannak. Majd a német népcsoportok életét ismertetve, hálásan utalt arra, hogy ahol németek .vannak, ott a magyar lakosság problémái simán oldattak meg. Az erdélyi kérdések becsületes megoldásához, az országgyarapí­táshoz és új honalapításhoz új szellemre van szükségünk. A kereszténységet is nyugatról vet­tük át és most is át kell telítődnünk az új korszellemmel, hogy bátran, hősi lendülettel dolgozhassunk. Ha<n­goz tatta, hogy ebben a megújulás­iban erősen hisz és bizakodva néz a jövőbe. Az előadást hatalmas taps fogadta és Szohor Pál elnök köszönte meg meleg szavakkal. Majd a tanítókép­ző intézet regőscsoportjának gyö­nyörű magyar dalai hangzottak fel szárnyaién, színesen. -Majd Szémián Gyula lie. III. o. tanuló átéreztető erővel, választékos előadásban Re­mein yik Sándor: Ahogy lehet c. köl­teményét mutatta be. Lelkes taps ju­talmazta a szép szavalati számot, majd Korompay Károly dr., a Besse­nyei Társaság társelnöke zárta be ass eszmékben gazdag előadó­estet. Szaloncukorka garantált minőségben, Ízléses csomagolásban olcsón beszerezhető a Rfrgyar Fagylaltozó helyiségében Kőrössynél Hangoztatta, hogy a magyarság lé­tének alappillére a szenitislt várni gon­dolat, amely lehetővé teszi, fajilag különböző népek éljenek egymás mellett. Ez az eszme kapott szárnyaló han­got az előadásban is, amelyért há­lás szavakban mondott köszöneteit. Mester Miklós képviselő ezután Pá|pay Mihály gazdaszavetségi elnök lakodalmas házának vendége volt és itt nagy örömmel hallgatta a verselő vőfély előadásában a szabolcsi ha­gyományok megszólaltatását, majd a Korona éttermiében a Bessenyei Társaság vezetőivel megbeszélésen vett részt. A Mester Miklós-délutá­non résztvevő közönség csak hálás lehet Vácz Elemér dr.-nak, a táj- és népkutató szakiosztály agilis elnöké­nek az eszméket tiszítázó, szép elő­adás megrendezéséért. — A „Ferenc József" keserűvíz régóta kitűnően bevált háziszer meg­rögzött székrekedésnél és anoak mindenféle káros következményei­nél; biztos, enyhe és gyorsan ható ter­mészetes hashajtó, mely számos be­tegségnél az emészltést javítja és az étvágyat fokozza. Kérdezze meg orvosát 1 (x) A Magyar Bank és Kereskedelmi Bt. jubiláris közgyűlése December 14-én, az intézet ala­kuló közgyűlésének ötvenedik év­fordulóján rendkívüli közgyűlést tartott a Magyar Bank és Kereske­delmi Rt. dr. gailgóczi Schóber Béla m. kir. titkos tanácsos elnöklete alatt. A közgyűlésnek különösen ün­nepélyes jellegeit adott a Kormányzó úr őfőméltósága a közgyűlési tereim részére meglfestett arcképének lelep­lezése. Ezután felolvasták a vezető pénzügyi intézmények és a társinté­zetek meleghangú üdvözlő iratait, majd Kálmán Henrik m. kir. kincs­tári főtanácsos, az intézet vezérigaz­gatóielyettese ismertette a nagy­mu'tú bank történetét. Megemléke­zett az intézetet életrehívó nagynevű Baross Gábor miniszternek szerepé­ről, méltatta Elek Pál alkotó és Fleis­sig Sándor újjáépítő munkáját, báró Nikolics Fedor első elnök, valamint báró Herzog Péter és gróf Károlyi Ilmre későbbi elnökök érdemeit. — Szólt arról a messze szétágazó szer­vezetről, melyet a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. idehaza és külföl­dön kifejlesztett. A Kelet felé irá­nyiul ó kereskedelmi kapcsolatok lé­tesítése, a déligyümölcs -a ukoió k meghonosítása, a sóellátás tökélete­sítése és sókivitelünk megteremtése, a cserzőanyag-export, mezőgazda­sági gépeink népszerűsítése, végül egy hatalmas banküzem kiépítése •voltak ennek a nagyszabású munká­nak mérföldkövei. Végül őszinte ba­ráti szavakkal emlékezett .meg az intézet tisztviselő-karáról, akiknek segítő egyesületein kívül- jelentős adományok jutottak az Országos Vitézi Széknek, a hírlapírók jóléti intézmény reinek és a tőzsde tagjai s eg ítőeig yesü létének. Végül a közgyűlés egyhangúlag el­fogadta az igazgatóságnak az intézet magyar .részvénytöbbsége helyreállí­tásával kapcsolatos javaslatait, me­lyek alapján a nagyrészvényesektől visszaszerzett részvényekből 160.000 darab megsemmisíttetik, ami az in­tézet belső tartalékerejének lénye­ges fokozásával jár. — Európa cukortermelése. Európa 1940—41. évi aukorterimelése a kö­vetkező: Németország 3,118.000, Ma­gyarország 130.000, Szlovákia 54.000, Belgium 262.000, Hollandia 240.000, Dánia 252.000, Svédország 331.000, Jugoszlávia 119.000, Finnország 9000 Törökország 104.000 tonna. Mozi gépek Tankok, katonák Az összes könyvújdonságok Fábián könyvkereskedésében Nyíregyháza, Bethlen utca 5. Telefon 121. Nagy karácsonyi vásár Selyem és szövet különlegességek okaszió árban szerezhetők be. REUHTO ZSIGMOND CEGRTEL KOSSUTH TER

Next

/
Oldalképek
Tartalom