Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 275-298. szám)

1940-12-19 / 290. szám

Nyíregyháza. 1940 deceaber 19. írt A non 21.) VIII évfolyam 290 <2298 > raám, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. Postatakaréki csekkszám: 47.139. Telefon: 77. * POLITIKAI NAPILAP Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Köztisztviselőknek 20% engedmény. A szegedi gondolat Az elmúlt vasárnapot a szegedi gondolat ünnepévé maga&ztosította az az óriási arányú felvonulás, mely­nek során a megnagyobbodott Ma­gyarország népe hódolt az egykori 6zegedi fővezér, ma szeretett kor­mányzónk, .vitéz Horthy Miklós előtt. Az elmúlt húsz esztendő tu­lajdonképpen a szegedi gondolat szüntelen munkálásával telt el, mert a Szegeden kicsirázott eszmék a ke­resztény nemzeti Nagy*Magyaror­szág felépítését szolgálták. Mennyi­re más ez a mai Magyarország, amelynek tömegei felvonultak az országgyiara/pitó kormányzó elé, minit az, amelynek területén a sze­gedi gondolat nemzetmentő ereje el­indult hódító útjára. Akkor a kom­munizmus és a veszített világháború után reményeiben megtört nép élt a kis hazában, aimit Szent István büsz­ke birodalmából meghagyott a győ­zők bosszúállása. És milyen élet volt ez! A nyomorúságnak, a 'nélkülözés­nek, az ország területéből meggyara­podott ádáz ellenségeknek a légkö­rében szeruvedebt a csonka haza ma­gyarsága. Akik Szegeden a zászlót kibontották, a magyar történelem egyik legnagyobb tettét .vitték vég­be, mert ők voltak a hízók és erő­sek, akik nem a pillanat nyomorú­ságát és reménytelenségét nézték, haineim az ezeresztendős magyar tör­ténelem katasztrófáira és felemel­kedéseire gondolva, a múltból erőt merítettek és a jövő felé tekintettek. Csak ez a szentistváni sors és tör­ténelemszemlélet magyarázhatja a szegedi ellenforradalom egyik hősé­nek, Uzdóczy-Zadravecz István tá­bori püspöknek a reménykedő kije­lentését, amikor azt mondotta: „Al­konyodik, de nekünk hajnalodik." •ehiet, hogy akkoriban nem sokan voltaik, aikik hitelt adtak ennek a kijelentésnek, de amint a történelem bebizonyította, azoknak volt igaza, akik bíztak s nem a.z oknak, akik elcsüggedtek. Aszegedi forradalom, a szegedi eszme jegyében újult meg az a Ma­gyarország, amely éppen az utóbbi két esztendő során háromszor gya­raipíthatta területét kitartó, szívós és okos politikája következményeként s amely ugyanakkor nagy résziben meglvailósította a szegedi elgondolás másik nagy elvét is: a keresztény nemzeti Magyarországot. Ennek az egész mozgalomnak a lel­ke, éltetője, központja Horthy Mik­lós kormányzó urunk volt. De ott állott mellette Teleki Pál gróf, mint a szegedi kormány külügyminisztere és még sokan mások, a bízó és hivő magyarok közül. Teleki Pál gróf ma, mint Magyarország miniszterelnöke mondotta az üdivözlő beszédet ezein. az óriási arányú hódoló felvonulá­son s ez a beszéd arról tett •tanúibi­zonyságot, hogy a szegedi gondolat nemcsak elindulás volt, de kifejlet ás, amely a mai reményekkel és bi­zakodással teljes Magyarországhoz vezetett. A szegedi gondolat tuda­tos szemb eszáll ás .volt a káros és or­szágibamlasztó forradalmi megmoz­dulással s ebben az értelemben el­lenforradalom, tudatos szembefor­dulás volt azzal a nyomasztó és re­Rendkívüli közgyűlés volt ma a vármegyeházán Szabolcs vármegyie törvényhatósá­gi 1 bizottsága ma délelőtt fél 11 óra­kor rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlést megelőzően kisgyűlés ivo.lt. Mimidkét gyűlésen dr. vitéz Jé­key Ferenc főispán elnökölt, aki a következő szamukkal nyitotta meg a r endkávüli közgyűlést: — Utolsó közgyűlésünk óta a kö­vetkező bizottsági tagtársunkat ra­gadta el körünkből a kérlelhetetlen halál: Hock Mihályt, aki hosszú évtized szorgalmas és becsületes munkájá­val szolgálta a magyar kézműipar fejlesztését; Komáromy Károly villanytársulati igazgató -f őmé r n ököt, vá nrneg yénk közgazdiasági életének kitűnő egyé­niségét, aki nagymérvű hivatalos el­foglaltsága mellett a magyar sport fejlesztésére is szakított időt. Kóder Frigyes földbirtokost, vár­megyénk gazlda társadialm árnak egyik vezető egyéniségét, aki élénk részt vett közéletüniklben és minden érdek­képviseleti megmozdulásnál az első sorokíb ahn volt láthaitó. 'Elhúnyt végül Miké Albert föid­ibirtokos, kitűnő gazda, aki egy szor­galmas életet töltött el a magyar föld szeretetében. Emléküket kegye­lettel fogjuk megőrizni. A főispán ezután megnyitotta a közgyűlést, majd a Körmátnyzó úr őfőméltósága, gróf Teleki Pál és gróf Csáky István köszönő iratának is­mertetése után rátértek a tárgysoro­zati pontok letárgyailására. A külön­! b'öző alispáni előterjesztések elfoga­A miniszterelnök és a bonvédelmi miniszter felszólalása a felsőház ülésén A felsőház ma délelőtt ülést tar­tott. Az ülés megnyitása után vitéz iBartiha Károly honvédelmi miniszter •válaszolt a vita során elhangzott egyes felszólalásokra. Beszédének bevezető részében a honlvédtisztikar házassági óvadéká­ról szólott. Sajnálja, hogy egyelőre nagyobb változtatást ndm lehet eb­ben a kérdésben behozni. Tekintet­tel azonban arra, hogy a katonatisz­tek és az állami tisztviselők nincse­nek abban a helyzetiben, hogy na­gyobb vagyont gyűjtsenek, náluk az óvadék mértékét 50 százalékkal 'Csökkentette. Azzal is segíteni kíván a katonatisztek helyzetén, hogy se­gítséget nyújt a középiskolába járó gye nmek eik n e ve 11 e téséhez. A vita során elhangzott teherautó kérdésben azt a választ adja, hogy ezen a téren érezhető a legnagyobb hiányosság. Ez pedig nemzetvédelmi szempontból is nagyon figyelemre­méltó. Nálunk csak 5796 teherautót tartanak nyilván. Ezel szemben Bel­giumiban, 250.000, .'Hollandiáiban 150 ezer teherautó fut. Ezen az állapo­ton már csak a hadsereg érdekében is segíteni kell. A továbbiak során a mezőgazda­ságtól elvont ember és állatanyagról szólott s megállapította, hogy min­denkor figyelemmel volt ebben a kérdésben a mezőgazdaság érdeked­re is. S. Bálint György felszólalása után a miniszterelnök válaszolt a vitában elhangzott kérdésekre. Röviden kíván, szólani, mondotta a miniszterelnök. Az alkotmányre­formmal kapcsolatos egyes felszóla­lásokra az a megjegyzése, hogy azok, akik ebben kérdést intéztek .hozzá, nem olvasták el a képivisdő­házban elmondott beszédét. Az al­kotmány röf ormot -végre kell hajtani, mihelyt azt ,a nemzet érdekei is úgy kívánják. Az a kérdés, vájjon a nemzet akarja-e a reformot. Ebiben a kérdésiben nem kíván, adminisztra­tív teendőt Végezni, "ennek a kérdés­nek papja akar lenni s iiyeneknek kell lenniök a törvényhozóknak is, akik a törvényhozás házát templom­nak tekintik. A diktatúráról szólott. A diktatú­rához kettő kell. Olyan vezéregyé­niség, aki erre a szerepre születik és olyan nemzet, amelyik ezt kívánja. ménytelen sorssal, amelyet a győ­zők bosszúja akart a magyar nép­inek előírni. Ez az ellenforradalom, -a felforgatás és nemzettiprás elleni felkelés volt, szembeszállás olyan ve­szedelmes nemzetközi jelszavakkal és törekvésekkel, amelyeknek a ma­gyar lélekhez semmi közük s ame­lyeket a magyar nép ezeréves fejlő­désének vonalálba semmiképpen sem lehet beilleszteni. Ezért kellett a szegedi gondolatnak győzelmet arat­ni, mert az általa hirdetett eszmé­ket minden jó magyar megértette, 'hiszen lelkéhez közelálltak s min­denben megfeleltek annak a hagyo­mánynak, amely ezer esztendő vi­szontagságain átsegítette a nemzetet. A miniszterelnök beszéde során ki­jelentette, hogy továbbra is álljuk! a vártát, mint ahogy nehezebb körül­mények között húsz esztendőn ke­resztül, sőt ezer éven át álltuk, mert ez a kötelességünk, mert ezt paran­csolja a magyar hazafiság, ezt pa­rancsolja nemzetünk és jövőnk örökkévalóságába vetett hitünk. .Kormányzó urunk szarvai tettek bizonyságot arról, hogy a szegedi gondolat ma is élő valósáig, amely­nek egyik bizonyítéka éppen az a felvonulás volt s hogy nemcsak Sze­geden állott a magyar nép nagy tör­ténelmi feladatok előtt, de ma is élő valóság, amelynek egyik bizonyí­téka éppen ez a felvonulás volt s hogy nemcsak Szegeden állott a ma­gyar nép nagy történelmi feladatok előtt, de ma is azok előtt áll. Ma, amikor a mult mélységes borújából dása után a vármegyei törvényható­ság örökös bizottsági tagokká /vá­lasztotta Török Dezső apátkanono­kot és Porzsolt István ref. esperest. A közigazgatási bizottsági tagok megbízatásának lejártával megürese­dett öt tagsági helyre a közigyűlés ismételten Mikecz Istvánt, dr. Jár­my Menyhértet, gróf Dessewffy Aurélt, Olchváry Pált és Virányi Sándort választotta meg. Ugyancsak újjáalakították az igazoló választ­mányt és a kijelölő bizottságot. Több szabályrendelet és zárszám­adás elfogadása után kimondotta a közgyűlés, hogy dr. Andrássy Dá­niel vim. árvaszéki ülnököt nyuga­lomlba helyezi. A közgyűlést dr. vitéz -Jékey Fe­renc főispán rekesztette be. A magyar nemzet mindenkor meg­őrizte alkotmányos érzését s így dik­tatúraellenes. Szomorúan állapítja meg, hogy vannak, akik külföldi eszméiket sze­retnének a nemzetre erőszakolni. És még szomorúbb az, hogy vannak ha­talmak, amelyek inem tudják megér­teni a magyar nemzetnek alikot­mányérzését. Ezen a téren súlyos propaganda folyik •elleniünk. Ezután a 3400-as rendelet vissza­vonásáról szólott, majd a politikai és sajtószabadság kérdését tár­gyalta. Szavai végén az erdélyi katonai közigazgatáisrói és az erdélyi szerve­zetekről beszélt s elismeréssel emlé­kezett meg mindkettőnek a műkö­déséről. (MTI.) Visszatér Rómába az amerikai követ Philips, az Amerikai Egyesült Ál­lamok olaszországi nagykövete kije­lentette, hogy .repülőgépen Rómáiba utazik. (MTI.) Uiabb 16 gőzöst vásárolt Anglia Az amerikai hajózási hivatal köz­li, hogy angol vevők Newyorklban újabb 16 gőzöst vásároltak 147.000 tonnányi űrtartalommal. A hajók 3,300.000 dollárért cseréltek gazdát. Ezzel 35-re emelkedett a legutóbb eladott gőzösök száma. (MTI.) napfényesebb jövendő felé fordul a magyar sors kereke, nem szabad el­kényelmeskednünk, nem szabad a dolgokat könnyabb végéről fognunk, hanem ugyanolyan fanatikus hittel, hazaszeretettel kell dolgoznunk, mint amikor az országot a megsem­misüléssel fenyegető mélységből kellett kiemelnünk. A Kormányzó úr örömének adott kifejezést, hogy a felvonultak közt sok bajtársat üdvözölhet. De a sze­gedi eszmének éppen abban áll a csodálatos ereje, hogy utódokat is tudott nevelni, kik mindenben mél­tók akarnak lenni az elődökhöz. A szegedi gondolat irányvonal és fény­sugár, amely a szomorú multjból a boldogabb jövő felé mutat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom