Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 250-274. szám)

1940-11-11 / 257. szám

3. oldal Két téli gazdasági tanfolyamot rendeznek a nyíregyházi tanyákon Nyíregyházán a Homokkísérileti telepen nagyszerű eredménnyel mű­ködik a ítéli gazdasági tanfolyam. •Most a gazda oktatási tényezők még két tanfolyamot akarnak megszer­vezni Nyjfegylházin Az egyik téli gazdasági tanfolyam a Bálint-bokor­ban, a másik a Sulyán-bokorba.n fej­tené ki oktató-nevelő munkásságát. Nyáregyháza városa segítséget óhajt nyújtani az egyik tanfolyamnak, míg « másik költségeit a földműve­lésügyi kormány fedezné. A Báliinft­bokorbani a tanfolyamot Sebeök Ist­ván, a Súlyán -bok orba n Csanády Béla gazdasági szaktanár vezeti. A két tálii gazdasági tanfolyam decem­ber 1-től február végéági tartana. Ne ülj ittasan a kerék­párra ... IA nyíregyházi kir. törvényszék Bánis-tanácsa egy országúti kerék­pár, gázolási ügyben •,hozott ítéletet. A kerékpározó Balog Béla volt, aki Fényeslitke .mellett az országúton lámpa nélkül szabálytalanul és sebe­sen haladt. Nem csengetett és az üt meg nem engedett részére hajtott. Egy asszonyt el is ütött és a.z áldo­zat súlyos sérüléseket szeinvediett. Balog Béla beismerte téttét, hogy szabálytalanul hajtotta kerékpárját, de azzial védekezett, hogy kissé ittas volt. A bíróság 20 pengő pénzbír- , ságra ítélte a kerékpárral bajt keve- ; rő Balog Bélát. j S ZÍ^BO^SflMMHmiAP te imsi' I nyíregyházi Kaszinó rendkívüli közgyűlése szombaton foglalkozott azzal az indítvánnyal, amely a zsidók és szabadkőművesek kizárását kéri a tagok sorából A Nyíregyházi Kaszinó szomba­ton este 5 órakor rendkívüli köz­gyűlést tartott. A rendkívüli közgyű­lés meghirdetett tárgya a belügyimi­miszter által jóváhagyott új alapsza­bályok alapján a választmány kiegé­szítése volt. Azonban nem a hivata­losan közölt, hanem a közgyűlés előtt benyújtott indítvány volt az, •ami a rendkívüli közgyűlésnek külö­nös jelentőséget adott. Mutatta' ezt az is, hogy a tagolk nagyrésze külön felhívást is kapott a közgyűlésen való megjelenésre s az is, hogy en­nek a külön meghívónak a nyomán 123 tag Jelent meg. Formaságok elintézése után sasi­Szabó László dr. elnök a Magyar Hi­székeggyel nyitotta meg a közgyű­lést: Bejelentette, hogy az alapsza­bályok értelmében szükségessé vált a .választmány rendes és póttagjai­inaik kiegészítése. Azt is be jelente ttle, íhogy a választmány foglalkozott a kérdéssel, azonban indiszkréció foly­tán. a jelöltek neve nyilvánosságra •került s a jelöltek közül többen le­vélben előre bejelentették, hogy nem fogadják el a jelölést. vitéz dr. Lázár Ferenc azt indít­ványozta, hogy a közgyűlés ne vá­lasszon választmányi tagokat mind­laddig, míg az einöödhöz benyújtott (indítvány, elfogadása vagy el nem 'fogadásta felett nem határoz a köz­gyűlés, mert az indítvány sorsa ösz­széfügg a választással. Vitéz dr. Kö­teles József viszont annak tisztázá­sát kérte, hogy mikor jár le a viá­lasz'iimárny megbízatása, mert tudo­mása szerfint a tisztikar mandátuma januárban lejár, ellenben a választ­mányt nem három, hanem négy év­re választották. íAz elnök a felszólalás okkal szem­bein azzal az indokolással, hogy a .vá­lasztmányt a januárban tartandó ál­talános tisztújításon megújítják, ja­vaslatot tétt az a lap szabályok sze­rint még szükséges 6 rendes és 8 póttlag megválasztására. Több jelölt visszalépése után a •közgyűlés a következőiket .válasz­totta meg rendes választmányi ta­gokul: Szarka Sándort, Bertalan Kál­rnánlt, Szóitti Jenőt, dr. Sárvav Ele­ket, dr. Hubay Balázst és Kovách Győzőt. Választmányi póttagok a, követ­kezők lettek: Márton László, dr. Horváth Sándor, Kerekrétihy Mik­lós, Uzani Jenő, M'i.keez Pál, Jan­sen Ferenc, Kerelkes Pál, Murányi István és Mikler Sándor. Az elnök felolvassa az öt pontból álló indítványt üj rendelettel szabályoz­zák a szegények okiratainak bélyeg­mentességét A pénzügyminiszter rendeletet adott ki a szegényeket megillető okirati ille­tékmentességről. A rendelet szerint azt kell szegénynek tekinteni, aki a fennálló jogszabályoknak megfelelően hat hónap­nál nem régebben kiállított hatósági sze­génységi bizonyítvánnyal igazolja, hogy nincs több jövedelme, mint a lakóhelyén szokásos közönséges napszám. A szegények részére kiállított bizo­nyítványok (okiratok) közül illetékmen­tesek a következők: a szegénységi bizo­nyítvány, az illetőségi és állampolgársági bizonyítvány, erkölcsi bizonyítvány, or­vosi bizonyítvány, anyakönyvi kivonat s a házasságkötéshez, törvényesítéshez, örökbefogadáshoz, házassági perekhez, általában a szegényállapotot tárgyaló pe­rekhez, illetve eljárásokhoz, gyermektar­tás iránt indított perhez, állás vagy al­kalmaztatás elnyeréséhez megkívánt elő­feltételeket igazoló okmányok, taninté­zetekbe, nevelőintézetekbe felvételhez vagy tandíjkedvezmény, ösztöndíj igény­léséhez szükséges okiratok, A rendelet október 1-én lépett életbe s ezzel az 59.000—1939. Pm. sz. rendelet hatályát veszti. A választások megejtése után az elnök bejelentette, hogy Gaspariik Pál, dr. Belohorszky Ferenc, dr. •Sziklay László, Zsukiotán sziky Ru­dolf, dr. Kun István, Farkas Sándor és Znojemszky Ferenc aláírásaival indítvány érkezett kezeihez. A.z in­dítványt teljies terjedelmében felol­vasta. Az indítványnak két olyan pontija .volt, amely a rendikívüli köz­gyűlés liangulatát erősen felélénkí­tette. Ez a két pont a következő .volt: '1. A Nyíregyházi Kaszinónak tag­jai csak azok lehetnek, akiket min­denkori törvényeink keresztények­nek tekintenek. 2. A Nyiregyiházi Kaszinó tiszti­karában nem foglaihatnalk helyet •azok, akilk szabadkőműves páho­lyoknak bármely viszonylatban is tagjai voltak. A választmányban ki­vételesen kaplhiatnak helyet ilyenek közül azok, akik a Nyiregyjházi Ka­szinó felvirágoztatásában a múltban (különös érdemeket szerezték. Az indítványhoz elsőnek Kovách Elek szólalt fel. Nem kíván halasztó indítványt tenni, de rámutat arra, (hogy az indítvány nem volt kitűzve a tárgysoiroiziaton, ezért véleménye szerint a rendkívüli közgyűlésen az indítvány nem tárgyalható. Mód le­het azonban arra, hogy két, esetleg ihat hét mul.va újra vegye tárgyalás alá a közgyűlés s akkor -határozhat banne. Dr. Fráter Szabolcs rámutatva ar­ra , hogy az alapszabályokban nincs feltüntetve, hogy mi lőhet a rendes Vagy rendkívüli közgyűlések tárgya, miután pedig általában úgy intézke­dik a.z alapszabály, hogy a 48 órával előtt benyújtott indítványt tárgyal­ni: lelhet, kéri az indítvány letárgya­lását. SasHSzialbó László az aiapszaibá>­lyokria való hivatkozással az lindiít­ványnaik a napirendről való levételét kéri, mért véleménye szerint az in­dítvány tárgyalása csak alapszabály módosítása esetén lehetséges. Véleménye szerint abban, hogy az alapszabály kimondja azt, (hogy a Kaszinó szelleme keresztény, nem­zeti, még nincs benne az, hogy nem keresztény nem lelhet tiagja a Kaszi­nónak. Dr. Borbély Sándor lemond az alelnöki tisztről Dr. Fráter Szabolcs ragaszkodik ahhoz, hogy az indítványt most tár­gyalja le a közgyűlés s miután dr. sasi Szabó László elnöki jogával él­ve, ennek a pontnak a tárgyalását leveszi; a napirendről, dr. Fráter Sza­bolcs egy levelet nyújt át az elnök­nek azzal a kéréssel, hogy olvassa fel a 'közgyűlésen. A levelet dr. Bor­Fábry Zoltán Nincs petróleumja? Villannyal pílelia! Szereltesse villanyát villamossági vállalatánál, Iskola utca 6. Telefon 857. szám. (T rianon 21.) 1940 november 11. bély Sándor alispán írta s bejelenti a közgyűlésnek, hogy alelnöki tisz­téről lemond. Az elnök a bejelentést tudomásul veszi Utána rátér az indítvány második pontjának megismétlésére. Az indít­ványt tevők között arra való tekin­tettel, hogy az elnök hatáskörében az indítvány első pontjának tárgya­^ lását levette a napirendről, ellent­j mondás támad .az elnöki intézkedés­sel szemben. Az elnök a.z indítvány második szakaszának felolvasása után sajná­lattal jelenti be, hogy ilyen indít­vány érikezett ble a közgyűlés elé. Azért sajnálja, mert olyan egyesü­letnek a tagijairól van szó, amely egyesületet már ihúsz esztendővel ezelőtt feloszlattak. Azonkívül saj­nálatosnak tartja azért is, mert azok sorában, aikilk jóhiszeműen voltak tagjai a szabadkőművességnek, van­nak olyanok, akiknek egyéni és köz­életi 'tisztességéhez soha semmi szenny se ért s akiknek tisztességét a közvélemény 'szentesítette. Ezek­kel szemben ennek az indítványnak a végrehajtása a Kaszinóból vfa Tó •kizárást jelentené. De vesz'cdieimesé­nek tartja az ilyen indítvány meg­szavazását azért is, mert megtörtén­hetik az is, hogy majd olyan indít­vány kerül a közgyűlés elé, fiogy zárják ki ia Kaszinóból azokat is, akik 48-as, vagy szabadelvű politi­kai programot vallottak, vagy talán azokait is, akilk a Ro'tary Club tagjai voltaik. A Turáni Körrel való fúziót a régi Kaszinó tagjai azért párto.V táik, hogy békességet teremtsenek a társadalomban, ez az indítvány azon­ban éppen az ellenkező célt éri el. iNem tartja szerencsésnek aiz in­dítványnak ezt a pontját azért sem, mert a Kaszinó nem ismer kétféle tagságot, csak rendes tagságot. A rendes tag pedig teljes jogú, válasz­tó és választható is. Lehetetlen, hogy .valaki rendes tagja maradjon a Kaszinónak s ugyanakkor ne le­lhessen teljies jogú tagja. Elnöki ha­táskörében ezt a pontot is leveszi a tár gyaliás na pi r end jé r ől. Az indítvány további három pont­ja már nem keltett nagyobb érdek­lődést, ellenben a közgyűlés bezárá­sa előtt még felvillant a Kaszinó bel­ső életében mutatkozó ellentét láng­ja, amilkor Török Dezső kanonok •kijelentette, hogy bár az elnök sze­méllyé iránt tiszteleiítlel viseltetik, a közgyűlés levezetésével azonban nem ért egyet. A rövid, egymonda­tos felszólalásra sasi Szabó László a gyűlés berekesztéséivel és azz*al a kijelentéssel válaszolt, hogy erre a felszólalásra nem kíván reflektálni. A közgyűlés ezzel véget ér*, azon­ban ezzel megindult a Kaszinó éle­tében az átalakulási folyamat is. Töltőtoll állandó öröm. Jóbánál nagy választék. — AP0LL0 Filmszínház. Telefan 524 November 12-13 14. MAGYAR FILM I Kedd szerda csütörtök. Budai cukrászda Ma utoljára Hotel Imperial FOX VILÁGHIRADÓ. Föszerkpben: Perczel Zita, Gózon Gyula, Kabos Gyula, Pethes ElilláSOk lipnitC 5, 7 6S 9 Órakif

Next

/
Oldalképek
Tartalom