Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 250-274. szám)

1940-11-02 / 250. szám

I, oldal mammtmmmmmmmsmmummmmmessm wss SSfrl! (Trianon 21.) 1940 november 2. II Őszi és téli újdonságot Női és férfi gyapjúszövetek, ruhaselymek, ruha csipkekülönlegességek [ fehérnemű és ágynemű anyagok, szőnyegek uh nagy választékban Hartos Lajosnál 1 Nyíregyháza, Vay Ádám ntca 2. sz. Takarékossági hitel! Hol született s bol balt meg Petőfi Sándor Mikor Trianonnál országunk nagy részét árulás, gyávaság, csalás és szövetségi szerződésszegés prédájává tették, Félegyháza sietett hazamenteni eddig vélt eleste táján emelt emlékszobrát Petőfi Sándornak s azt a város főterén helyezvén el, rávésette a költőnek 25 éves korában Félegyházán írott költeményéből ezt a részecskét: „Ez a város születésem helye". Onnan hazatérvén Budapestre, írta a „Kiskúnság" c. költeményében: „Hova szívem, lelkem mindig, mindenhonnan vissza-visszavágyott Üjra láttam végre születésem földjét, a szép Kiskúnságot". De nem a városban, hanem a táján történt születése, Bugac-Monostorpusztán. Petrovics ugyanis, a költő atyja, Félegyházára ment kocsin nejével együtt a városi mészárszék kibérlése végett; de ezen második kísérletének sem lévén sikere, vacsorájuk elköltése után keltek útra; de kocsisuk, egy izsáki ember, éjfél előtt a pusztaságon utat tévesztvén, alighanem ezzel is növelte sikertelen útjuk izgalmát s kora-szülés okozója lett, valamint az újszülött véznaságának. A lakóhelyük Kiskőrös felé vezető útra egy kocsiján hazafelé tartó íélegyházi ember igazította őket; reggelre haza is értek s késedelem nélkül vitték keresztelni a gyenge, életerő nélküli újszülöttet. A pap természetesen Kiskőröst írta be születéshelyéül. Mit is írhatott volna sást? Ha tudták is ama puszta nevét hallomásból, a lakatlan tájon, éj derekán, annyi izgalom közt nem volt módjuk reggelig elfogadhatóbb helymegjelölésre tenni szert, amelyet a pap megfelelőnek talált volna. Nehezítette a döntést a születéshely kérdésében a Petőfi-társaság is, még pedig annál is inkább, mert elnöke, Beöthy Zsolt azzal érvelt, hogy Petőfi azért hirdette magát félegyházinak, mert szégyelte Kiskőröst valiami szülővárosának; a következő elnöke meg

< Ferenczy Zoltán, éppen ellenkező érveléssel azt írta egyik művében, hogy nem tudta, hol született, mert Kiskőrösről, hol élte két első évét élte, még nem voltak emlékezései. Ez utóbbi egyenes, nyíltszívű embernek írja Petőfit; az előbbi ellenben hazugnak bélyegzi nézete megokolásával. Dehát Kiskőrös nem a Kiskunsághoz tartozik, sem pedig Kecskemét, melynek szintén akadtak Petőfi szülővárosául hirdetői. A Kiskőröst hajszoló érvek különben is oly gyengék, értéktelenek_ hogy csak igen alacsony színvonalú vagy hajthatatlanul elfogult közönség részéről számíthatnak tetszésre, tapsra, mikor Petőfi az Alföld és Szülőföldemen című költeményeiben határozottan Félegyházát vallja születéshelyének s még hozzá az ő szeretett Júliájával való összekelésekor is a házassági anyakönyvbe (P. Hirlap 1933 III—23.) Félegyháza van bejegyezve születési helyeként. Ez a kérdés különben is részletes ismertetésre talált a múlt század utolsó évtizede közepe felé megjelent Kecskeméti Hírlap hasábjain. Petőfi halálának s nyugvóhelyének részletesebb ismertetéséhez csak nemrég jutottunk Abonyi Jenő közleményeiből, melyeknek hitelességét kétségtelenné emelik a bennük szereplökön kívül a kutatásokat végző egyének sűrű megnevezése is. Petőfi 1849-ben az 1800 magyar honvéd hadifogoly egy részével, köztük Varga Józseffel Omszkba került. Kiszabadulása után (1850 III—1.) sok hányódása közt Bargusinban előbb egy kereskedőhöz szegődött, majd önállósítván magát, kereskedést nyitott. Megismerkedett ott egy 19 éves Tatyja nevő leánynyal, kit 1854-ben nőül is vett, átköltözött Iliszunszkba, birtokot bérelt, gazdálkodott s boldog életet élt; de sokszor betegeskedett. 1856. évi januárban meghűlt, májusban tüdővérzést kapott s kórházi ágyán meghalt. Temetésén a nején s Varga J. nevezetű barátján kívül több megnevezett ismerőse is megjelent. Iliszunszk városában a Donszkaja-ulica végén levő temető balsarkában tették örök nyugalomra, nem messze az ároktól. Sírkövének felirata: Alexander Petőfi. Petőfinek hazajönnie az orosz rabságból való szabadulása után sem lehetett, sőt hulláját sem hozhatták haza. A segesvári vesztett csatát kegyetlen kor követte. Haynau barbár eszközökkel irtotta a magyarságot s utódai sem bántak humánusabban a szabadságáért küzdő nemzettel. Az akasztófáknál dolgozó hóhérok s az osztrák hatósági emberek korbácsai tehát elértek azokhoz is, akik Petőfi eltűnésének körülményeire világosságot deríteni igyekeztek, mert ő is azok közt Tűzhelyek, kályhák, kerékpárok olcsó áron nagy választékban Wirtschafter Ármin vaskereskedésében, JY -íregyháza. Telefon 90. sz. Mezőgazdasági gépek raktára. szerepelt, akik a március 15-iki kiáltványt aláírták s így részese volt annak a bűnnek, mely egy elnyomott nemzet számára akart szabadságot. Szendrey Júlia Petőfi eltűnése után ezt írja az apjához intézett levelében: „Te nem tudsz Sándornak megbocsájtani, pedig ő már nincs itt... Hogy miért írtam alá Sándor halottá nyilvánítását? Tettem ezt a bécsi kamarilla és a hercegprímás ő eminencíájának kemény parancsolatára." Valószínű, hogy Tisza miniszterelnök is ezért nem teljesítette az Országház ülésén egyik képviselő kérésére tett igéretét, hogy az 1849-ben Oroszországba hurcolt magyar szabadsághősök helyzetét vizsgáltassa meg. dr. Cserép József Hogyan dolgozik a hadviselő Olaszország Az olasz ipar minden zökkenő nélkül tért át a háborús termelésre. Ezúttal nem ismétlődtek meg azok a zavarok, amelyeket 1915-ben lehetett tapasztalni az átmeneti idő alatt. A testületi rendszer már évek óta dolgozott azon, hogy a maximumig fokozza a termelés intenzitását és fegyelmezettségét. Ennek az előrelátó szervező munkának volt az eredménye, hogy a hadüzent napján már teljessé vált az ipari mozgósítás. Ma már megállapítható, hogy a hadviselés szempontjából oly roppant jelentőségű olasz vas- és fémipar a legintenzívebben dolgozik. De még a mellékiparok terén sem vehető észre nagyobbarányu visszaesés, ami elsősorban annak tudható be, hogy az olasz kormány a fogyasztási korlátozásokat csak a legszükségesebb, minimális mértékben alkalmazta. Különösen szembetűnő, hogy a textilipar a háború ellenére is teljesítőképessége maximumával dolgozi^ márpedig, mint emlékezetes, a világháború idején éppen a textilipar került a legválságosabb helyzetbe, egyrészt a nyersanyagutánpótlás hiánya, másrészt a polgári fogyasztás erős visszaesése miatt. Az önellátó politika egyik nagy vívmánya, hogy a textilgyárak a mű-rost révén bőségesen el vannak látva nyersanyaggal. Olaszország 1938-ban 126 millió kilogramm műrostot gyártott, 1939-ben pedig már 140 millió kilogrammot. Ugyanakkor gyapotból 10 millió, kenderből 110 millió lenbői 4 millió, selyemből 3 millió kilogram áll rendelkezésre. A piac felvevő képessége sem csökkent, mert a polgári fogyasztás visszaesett ugyan, de ezt a kiesést pótolják a hadsereg szükségletei. Ugyanilyen munkatempót észlelhetünk az olasz gazdasági élet minden terén. — Olaszország tehát a háború tűzpróbáját is fényesen kiálló gazdasági szervezetével készen áll arra, hogy a baráti Németországgal karöltve felépítse majd Európa új gazdasági rendjét. 'Egyre jobban megvilágosodik hogy Roosevelt gazdasági elgondolásaival szemben a totalitásos államok módszerei a célravezetőbbek. Amerika az 1933. évi gazdasági válság után nem tudta fokozni ipari termelését és belső fogyasztását, mert a válság ellenszerét abban látta, hogy a külföld arannyal fizesse meg az amerikai árut. Ugyanekkor azonban Olaszország és Németország megszüntették a munka| nélküliséget és új piacokat szereztek. — Ezzel kapcsolatosan nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Európa gazdasági életének fejlődése szempontjából milyen nagy jelntősége van a Földközi-tenger táján élő mintegy 200 milliónyi lakosságnak, amelynek úgy a termelő, mint fogyasztóképessége — az ellenkező irányú, angol befolyás kiküszöbölése után — még jelentékenyen fokozható. Az olasz mezőgazdasági termelést illetően megállapítható, hogy a földmunkások társadalmi életszínvonala emelkedett s maga a mezőgazdasági termelés is intenzívebbé vált. Különösen szembetűnően fokozódott az utóbbi években a búzatermelés. Az utolsó három év alatt az évi átlag elérte a 80.7 millió métermázsát, ami nemcsak a nép szükségleteit, fedezte, hanem még tartalékok gyűjtését is lehetővé tette. Természetesen ez elsősorban az úgynevezett búzaháborúnak, a búzatermelés fokozása érdekében indított céltudatos propagandának köszönhető. Az elmúlt, nem éppen szerencsésnek mondható termelési évben Olaszország 73 millió métermázsa búzát termelt, ami teljes mértékben biztosítja az olasz nép életlmezésének zavartalan, menetét, NYÍLT-TÉR*) Kőnig Ignác Széchenyi ut 8. sz, alatti füszerüzletét átvettem. Hitelezők 3 napon belül jelentkezzenek, későbbi jelen kezést nem veszek figyelembe. TomasoYSzky János Vé^ utci 5. szám. *) E rovat alatt közlötlekért sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal fellelőséget nem vállal BRISTOL SZÍLLODI 1 BRISTOL SZÍLLODI Előkelő családi szálloda olcsó árakkal. Egy ágyas szoba 6 P-től, két ágyas HHHHHHBfiBflHIHHHHHHHI szoba már 12 P-től. Kitűnő étterem és kávéház. Előzékeny kiszolgálás. SUDIPEST, DUMPIRTBI 1 szoba már 12 P-től. Kitűnő étterem és kávéház. Előzékeny kiszolgálás. SUDIPEST, DUMPIRTBI 1 1 Máthé Erzsi sssv* Medgyes Magda s^snfria a Gynreskó Élteremben 5h= Esténként SARKADI ELEMÉR a közkedvelt cigányprímás és zenekara játszik