Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 250-274. szám)

1940-11-12 / 258. szám

(Trianon 21.) 1940 november 12. •(•••••••••MMBI^JI Ne hagyd el a temp­lomot, az iskolát Reményik Sándor költő az erdélyi 5 magyarság telkének friss forrásvizet | nyújtó, üdítő megújulást adó költé­szetében felölelte a magyar élet min­den fájó problémáját. Együk .verse arról szól, hogy szentség gyanánt tekintse minden igaz magyar anyanyelvét. Ment a nyelv ma nék­tek végső menedéktek. Egy másik­ban arra kéri magyar testvéreit, ne hagyják el soha az ősök templomát és a magyar lélek örök mécsét őrző magyar iskoláját. Ezeket a biztató, lelkesítő, öntudatot erősítő költemé­nyeket megszólaltatja a liceum és tanítóképző intézet ifjúsága novem­ber 17-én, délután 4 órai kezdettel rendezeindő kultúrdélutánján, ame­lyet az ifjúság, mint írtuk, Végvári és Reménylik Költészetének szentel Sok gyönyörködtető zene és ének­szám csatlakozik a rövid és eszméi­tető prózához a kuitúrdélutánon, melyre ezúttal is felhívjuk a magyar ifjúság minden megnyilatkozását szeretettel felkaroló nyiregyházi kö­zönség ügyeimét. i ii iiimiii ii iimii—HI ím crtjmMui/.^aűirsm'm Egy kétéves gyermek leforrázta magát Bodnár Miklós kétéves nyirszőlősi lakost súlyos égési sebekkel szállítot­ták a nyiregyházi Erzsébet kórházba. A szerencsétlen gyermek a konyhában a tűzhelyen lévő forróvizzel telt edényt magára rántotta. A forróviz összeégette a kisfiút, akinek életbemaradásához ke­vés a remény. A gyermek szerencsét­lensége ügyében a vizsgálat megin­dult annak megállapítására, hogy a balesetért kit terhel a felelőség? SZ. FM9rawCT IOS*CSt 84 %. ofiai Sertéshizlalókat állítanak fel a nagyobb ipari és bányatelepek 'Az iparügyi miniszter közbenjárá­sára a földművelésügyi miniszté­rium az elmúlt napokban fontos tár­gyalásokat kezdett a nagyobb ipari és bányavállalatok vezetőivel. A tár­gyalások célja volt: áthidalni azokat a nehézségeket, amelyek eddig aka­dályozták a nagytobb ipartelepek munkásságának zsír és szalonna el­látását. A tárgyai!ások eredményre vezettek, amennyiben a.z iparválla­latok 'vezetői hajlandónak mutat­koztak arra, .hogy ipartelepük kere­tén belül kizárólag a náluk alkalma­zott munkásság céljaira és szükség­leteinek biztosítására sertésbízlaidá­kat állítsanak fed. Feltűnően szép Retikiilök, kesztyűk Női divatövek Bőröndök, pénztárcák nagy választékban, legolcsóbban SZ0K0MY finom bőrdiszműáru szaküzletében Bethlen utca 2. sz. (Róm. Kat. bérpalota) Értesülésünk szerint a földműve- " rendelkezésére, melyek munkáslét­lésügyi minisztérium mintegy 50—60 : számuk arányában rendezkednek be ezer sertést bocsát az iparvállalatok s a sertésihízlaiásra. Holnap fél 9 órakor kezdődik a Koronában a müncheni Fiedel Trio nagy érdeklődéssel várt hangversenye Nyíregyház zanei műveltségű kö­rei nagy érdeklődéssel várják a hol­napi haingrverseny, a müncheni Bie­del-trió fellépését. A hangverseny •zenekultiurális szempontból rendkí­ivüi figyelemreméltó eseménye lesz városunk életének. A világhírű triót Vikár Béla zeneesztétikai előadása vezeti be, amely maga. is vonzó érté­'; ke a holnapi estnek. A hangverseny j fél 9 órakor kezdődik. Kérik a kö­I zönség pontos megjelenését. Börtönre és pénzbüntetésre ítéltek több árdrágítót a nyiregyházi kir. törvényszéken Az árdrágítókra rossz napok jár­nak. Aki feljelenti a piaci árust vagy a kereskedőt, ha a megengedettinél magasabb árat kér, nyugodt lehet, a bíróság rövidesen megtorolja a ma igen súlyos bűnt az élet, a magyar­ság ellen. Kis József Firiedmann-telepi lakos 1 mázsa 60 kg. gyökérfát 20 pengő­ért adott el. Húsz pengő büntetést kapott. Blum Béla mátészalkai lakos a babot adta drágábban, mint szabad volt. 34 pengő helyett 38 pengőt vett el a paszulyért. A bíróság bizonyí­tás'kiegészítést rendelt el. Bakos Lászlóné új fehértói lakos a zsírt adta 3.96 pengőért. Harminc pengőre ítélte a törvényszék taná­csa. • Znecsák József nyirkarászi hentes hét esetben adta drágábban a zsírt, a sertéshúst. A Kelemen-tanács há­rom hónapi fogházra ítélte. Mészáros Bálint nagyecsedi hen­tes is drágábban mérte a zsírt. Húsz pengő büntetést klapott. A nyiregyházi piacon is megkezd­ték az árak ellenőrzését. Nemcsak azt büntetik meg, aki a megengedett áron felül adja el a termékeket, ha­nem azt is bezárják, akik a megálla­pított áron felül íizeti mieg az árut. Fájdalmak? TABLETTÁK Meleg ünnepléssel fogadta a közön­ség a Kálvineum tanitónöképzőjének nagyhatású székely-előadását Vasárnap délután öt órakor egyhamar zsúfolásig megtelt a Kálvineum nagy tor­naterme, amelynek színpadáról az isko­lai teljesítmények színvonalát magasan felülhaladó műsor pergett le, a ref, taní­tóképző-intézet székely délutánja, ame­lyet az erdélyi szegények javára rendez­tek meg. Az egyházi és polgári társada­lom képviselői mellett ott láttuk a nyir­egyházi helyőrségek tisztikarának népes küldöttségét Abt Ottó ezredessel élükön. A műsort a székely himnusz vezette be, melyet a IV—V. osztály énekkara adott elő tiszta harmonizálással, csiszolt eldol­gozásban. Utána Pito Rózsa V. éves kö­szöntötte székely leányszívének ihletével a közönséget és selymesen simogató szép­séges szavakban idézte Székelyország tájait és Istenáldotta népét. Magyar tánc következett ezután, daliás, igaz magyar ritmus bűvölete, szállt a szívekre, ami­kor Térjék Lenke és Molnár Gabriella üde szépséggel lejtették a magyarság kellemmel és erővel ható táncát. Ter­mészetesen tomboló taps jutalmazta az igézetes szépségű számokat, majd nagy szám következett. Székely törökbúza fosztásának igazi rajza és jellemképei tűntek elénk egy székely falubeli esti, zavartalanul tiszta illúziót keltő színpadi képében. Gyönyörű balladák nagyszerű lelki távlatai nyíltak, humor ízes szavai varázsolták a székelyek lelkét köze­lünkbe, csattant az éle, merengő meló­diák szálltak a szép szereplők szépséges szavaiból, perdült a tánc csillanó gyönyö­rűséggel. A változatos szép számban Meskó Lenke, Csizmadia Erzsébet, Pito Rózsa, Bakó Sára, Mátyás Ibolya, jgg Uránia Filmszínház November 12-13-14. Kedd-szerda csütörtök Saroküz let ('" ,l s" i f" r ) Főszerepben: MARGARET SULLAVAN, JAMES STEWART Előadások kezdete mindennap V*6, V<8, V4IO órakor. Molnár Gabriella, Palágyi Márta, Nagy Emma szerepeltek, egytől egyig elisme­rést érdemlő rutinnal és remek előadói készséggel. Az összekötő szöveg olva­sója Molnár Éva V. é. volt. Szünet után, amelyben az ízes, ven­déglátó büfé alig tudta befogadni a kö­zönséget, nagyon okos, szép, lelkes sza­valatot hallottunk, finom árnyalatok, ma­gyar dac tüze kapott meg Tima László Öszi szántás a székely hegyek alatt c. verséből. Szinte ez az egyetlen egy er­délyi költői hajtás is elég ahhoz, hogy megértesse a nagy csodát, a székelység magyar virtussal való kitartását a leg­szörnyűbb végzet súlya alatt is. A köl­teményt Bogár Magdolna adta elő nagy­szerű hangszereléssel. Ez a sok szépség azonban még csak kezdet volt, virághintés a lelki szépsé­gek felvonuló fejedelme előtt, a székely poézis előtt, amely tündöklő napsütéssel és borongó holdfény színjátékával nyitja meg a boldogtalan, de a vérig áldozatos és igaz szerelem bűvös mélységeit. Nyirő József ballada-drámája, a Julis szép leány tárult fel előttünk, szikrázó szim­bolikájával. Nagy feladat ennek a kis remekműnek előadása, mert igaz drámai átéléseket, finom fametszetszerű rajzo­latokat, misztikus igék zendítését kíván­ja. És a Kálvineum ifjúságában ott élnek, ott rejlenek a nagy drámai erőkre ins­piráló adottságok is. Az összjáték töké­letes egységes és a jelenetek friss perdü­lése ép úgy megkapta lelkünket, mint ahogy el tudtunk méllyedni a vallomá­sok, a nyelvzene és a mozdulatmuzsika­adta lelki szinek és hullámok játékában. Ki kell emelnünk a két főszereplőt, akik­nek játéka igaz kifejező erő, drámai megjátszásbeli érettséget, a poézis szép­ségei iránt való finomult érzéket muta­tott. Júliát Székely Rózsa, Jóskát, a szerelmes bujdosót, Pótor Ibolya játszot­ta könnyekig megható bensőséggel. A többi szereplő: Júlia anyja — Kántor Jo­lán, a bíró — Széli Lenke i a cigány — Biró Katalin, a katonák — Bay Rózsi (remek táncos katona), Fazekas Gizella, Grósz Mária, Gábos Rózsa, Bogár Mag­dolna, a leányok, asszonyok — Frebczek Klára, Ottmár Éva, Potoczky Margit, Tarpataky Katalin, Komjáthy Irén, Kiss Irma, a legények — Péchy Mária, Hor­váth Magda, Sulyok Mária, mint egy cso­dás virág üde szirmai szolgálták az esz­mét, amely tündökölve tört fel a játék nemes szépségéből. Az utolsó szám, mely a magyar szívek minden húrját megéríntette i Tábori Pi­roska költeménye volt: Üzenet Erdély­ből... Biró Katalin, Széli Lenke, Kiss Irma adták elő, szavalat és énekkettős volt a szép előadás. Mind a két tényező interpretálása mélyről feltörő és tiszta zeneiséget kifejező volt. A díszleteket, Júliáék galambducos kapuját, a mélázó székely falurészt is kálvineumi finom kézvonások rajzolták és festették, Széli Lenke és Horváth Magda. A közönség meghatottan ünne­pelte az iskolát, amely ennyi szépséget tud kicsiszolni a magyar ifjúság lelkéből. Mike Sándor a helybeli és vidéki urikőzönség kedvenc találkozó helye. Bessenyei tér 1. szám. (Hősök szobra mellett) Legkitűnőbb fővárosi szakács főz Szolid árak. — Frissen csapolt sörök, faj­borok. TELEFON: Étterem 553. Söntés 604 Hústalan napon halkülönlegességek. a Hungária Filmszínház Telefon 503. szám November 13 14-15. Budapestlel egyidőben I Kedd-szerda-csütörtök Tamás úrfi kalandjai MARK TWAIN örökbecső regényének filmváltoza. Előadások minden na p tUb, Vű és 8/*9 órai kezdettel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom