Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 250-274. szám)

1940-11-29 / 273. szám

sziSSSffStup lesCTGBErrji (hHKBKM.. -Vrftii'mM.Vfiffi'- n (Trianon 21.) 1940 november 15 8. számokat, az istállók farészeit ajtóstól, a kocsisok ruháit és az összes tárgyakat, amelyek érintkezésbe kerülhettek a lo­vakkal, összehordatták egy nagy mág­lyára és elégették. Az istállók földjét 60 cm. mélységig ki kellett hordani a £ dörbe, a mésztejjel leöntött lótetemekre, az istállókat ki kellett meszelni stb. És a németek reggel 8 órától délután 4-ig étlen-szomjan ott álltak, míg a szomorú aktus teljes befejezést nem nyert. De nincs az a szomorú dolog, amibe a ci­gány ne tudna egy kis humort vegyíteni. Ugyanis az egyik cigány kocsisunknak sikerült még a németek nagy éberségét is kijátszani és „megmentette" a hintó lámpáit. Feltűnt, hogy mindennap be­csípve jön a kocsmából. Az őrmester gyanút fogott, hogy a more valaminek a terhére iszik és a zsidó kocsmárosnál tényleg megtalálta a lámpákat, „Úgy gondoltam, hogy ezeket a lámpákat még a fránya német sem tudja elégetni, hát megmentettem őket, aztán meg a szesz jobban öli a bacillust", — mentegetőzött a cigány. Rájöttem, hogy amit a német alapos­ságnak mondunk, az nem más, mint fele­lősségérzet és lelkiismeretes kötelesség­teljesítés. Ma már tudjuk, hogy helytelen volt Széchenyi azon felfogása, hogy a nem­zetnek minél több kiművelt főre van szüksége és helyes volt b. Eötvös József nézete aki a reprezentatív felsőbb tudo­mányos intézetek helyett minél jobb és általános népoktatást kívánt. A viszo­nyainkhoz mérten túlzottan kifejlesztet­tük az egyetemi, főiskolao, különösen a tömeges jogi képesítést, és nem emeltük megfelelő szintre a népmilliók képzési helyét: a népiskolát és nem adtunk elég teret a szakképzett egyéneknek. Csonka Magyarországon 1930-ban 84.700 egyete­met és főiskolát végzett és 190.OOO kö­zépiskolát végzett egyén volt, ezzel szemben 735.000 9%) volt az analfabé­ták száma; Szabolcs vármegyében 300 ezer lélek közül 65.000. De sokan nem jutottak el az elemi iskola 6-ik osztá­lyáig; az ország lakosságának a fele csak négy elemi osztályt járt. De akik a hat elemit el is végzik, azok sem érik el a tantervi célt. Körzeti iskolafelügyelők jelentése szerint némely elemi iskola 6. osztályában nem tudnak a gyermekek három egyszerű mondatot diktandó után helyesen leírni. Gátló körülmények az iskolák zsúfoltsága, a tanyarendszer, a nagy szegénység, a gazda túlkorán fogja gyermekét állandó munkára (libapász­tor), sok községben 2—3—4 osztatlan vagy részben osztott felekezeti iskola van (megint egy önámítás), holott na egyesülnének, teljesen osztott lehetne az iskola. E tekintetben sem érvényesült Eötvös szándéka, aki a községi iskolát akarta a népoktatás alapjává tenni. A sok kiművelt fővel majd nem tudunk mit kezdeni, alantos állásokba fognak szo­rulni, ahol egész életükben elégedetlenek lesznek, míg a háború előtt a négy polgá­rit végzettek az alacsony állásokban megelégedett, boldog, öntudatos polgá­rok voltak. Az igazság kedvéért le kell szögeznünk, hogy a mai közoktatásügyi kormányzatunk igen sokat tesz a népok­tatás fejlesztése érdekében, ami egyúttal honvédelmi érdek is, miért is a még meg­oldandó feladatokért nem szabad saj­nálni semmi pénzt. Három évig éltem a világháború alatt Lengyelországban és láttam a nagymű­veltségű felső réteget és minden faluban a kastély árnyékában a kéménynélküli, zsuptetők alatt a népmilliók leírhatatlan elmaradottságát és tudatlanságát. Mikor kitört a német-lengyel háború, egy pil­lanatig sem kételkedtem abban, hogy a lengyelek egy napig sem fognak tudni ellenállni a németek erejének. Ügylát­szik, az angol és francia követek csak a varsói fényes életet látták és nem néz­tek szét az országban! Következő cikkem tárgya; Miért nem sikerül a Jótékony Nőegylet bálja? Bácsfalvy Antal — Miért maradt hoppon a gazdag bíró lánya? Megtudja, ha megnézi az Angolkisasszonyok növendék ei­nek mesejátékát vasárnap délután 5 órakor a Nagy-Ko rónában, a Misszió bazárján. (x) i A nyíregyházi Közigazgatási Tanfolyam kiadvá nyainak első száma Szohor Pál polgármester müvét adta közre „Községi belszerkezet és közigazgatási eljárás A nyíregyházi Közigazgatási Tan­folyam egyik előadója kezdettől fogva Szohor Pál polgármester, aki a községi közigazgatás bonyolult problémáit világítja meg a leendő jegyzők előtt világos okifejtéssel és áttekinthető rendszerezéssel. Ennek a tárgynak tanításához nem elég a gyakorlati és elméleti ismeretek gaz­dagsága, kitűnő előadóra, nevelőd lelkületű tanáregyéniségre van szük­ség. Ezek a tulajdonságok Szohor Pálbain kezdettől fogiva domináns szerepet kapnak. A jó pedagógus azonban tudja, hogy a vizsgákra való készüléshez, a fontos ismeretek el­sajátításához jegyzetet vagy köny­vet kell a jelöltek kezébe adni, kü­lönben a legjobban kidolgozott, a ilegra-gyogóbban felépített előadás is röpke szavakká válik. Segíteni a ta­nítványokon, ez a készség eleven erővel él a kitűnő szakemberben és tanítói lelkű előadóiban. A Közigazgatási Tanfolyam veze­tősége elhatározta, hogy kiadványo­kait ad az ifjúság kezébe és most e kiadványok első számaként megje­lent Szohor Pál polgártmester előadá­sainak gondosan összeállított vezér­fonala a következő címmel: Községi belszervezet és közigazgatási eljárás. I. félév. Egy félévi anyagot kaipunk ebben a két és egy negyed ívnyi' terjedelmű, szépen kiállított füzet­ben. Nemcsak szakembert, hanem az életkérdések iránt érdeklődő mű /veit emberek széles körét jól felvilá gosítja és rövid idő alaitt tájékozottá teszi Szohor Pál kompendiuma. A közhivatalok ügyrendje, az ik.atási eljárások, az ügyek érdemleges e'iin­tézése, az ügydarabok, az irattár, a hivatalos lapok kezelése, a jegyzői magáinmunkálatok, , a jegyzői hivatal ügybeosztása köti le érdeklődésiün­ket a könyv első részében, mig a má­sodik rész a községek jogállásáról, osztályozásáról, a községi hatóság­ról, az illetőség kérdéseiről', a tria noni záradékos illetőségi bizonyí: ványről, a lakás és a telepiülés sza­badságáról ad világos feleleteket a felmerülő kérdésekre. Szobor Pál „tanár úr" kitűnő szol­gálatot tett az ifjúságnak, ám köny­vecskéjét haszonnal forgathatják s.z életbe kikerül, közigazgatási embe­rek is. Többszáz gyüjtőkocsi járja be a fővárost a Vasnapokon Hatvan gyiijtőkörzet van Budapesten A vidéki vasnapokkal' ellentétben, a niovelmber 28-áin kezdődött buda­pesti vasnapokon nem a kijelölt gyűjtőhelyeken veszik át a hulladék ­anyagat, hanem hatvan körzetre osztják be a fővárost és minden kör­zet gyüj LŐkocsival keresi fel a bér­házakat. A kocsik érkezését a ka­puk alá kifüggesztett hirdetménnyel hozzák a lakók tudomására. A gyüj­tőkocsikat átvételre jogosult meg­bízattak kísérik, akik az átvett anya­got a helyszínen készpénzben kifi­zetik. Ezzel minden visszaélésnek eleijét veszii a Fémgyüjtő. A már megjelent felszólításokon kívül ezúttal is felhívják a közönség figyelmét arra, hogy ,minden vas- és fémhulladékot — tehát törött vagy hais.znállhatatlan háztartási eszközö­ket is — átvesznek. A rendkívüli viszonyokra való te­kintettel a hatóságok iis különös súlyt helyeznek a fém- és vasgyüjtés­re. A .napokban megjelent Budapest utcáin is a polgármester hirdetmé­nye, amelyben figyelmeztet a vastár­gyak kötelező bejelentésére. A hir­detmény hivatkozik az iparügyi mi­niszter rendeletéire, amely szerint a hasiználaton kívül helyezett gépeket és gépalkatrészeket november 25-ig az anyag 1.hivatalnak be kell jelenteni. Hasonló hirdetményt bocsátottak k.i a vidékien is. Az ujfehértói Stefánia Szövetség kilenc sokgyermekes anyát tüntetett ki közgyütésén A napokban tartotta az újfehértói Ste­fánia-Szövetség utolsó évi közgyűlését, miután a szövetség tudvalevőleg állami testületté válik. Nánássy István elnöki megnyitója után dr. Nagyiványi Fekete Jenő főorvos is­mertete a szövetség évi működését. A szövetség tanácsadó irodájában megje­lent 263 áldott állapotban levő asszony, 2143 csecsemő, 1185 gyermek. A védő­nők a lakásukon látogattak meg 386 ter­hest, 339 gyermekágyast, 3580 csecsemőt, 2476 gyermeket. Kiosztásra került 280 doboz tápszer, 56 szacharinos tea, 95 da­rab szappan, 154 doboz hintőpor. Cse­csemő vándorkelengyét 14 esetben adtak ki. A fiókszövetség 50 ebédet adott a gyermekágyasoknak. Kiosztottak 74.987 liter zöldkeresztes tejet, 2801 kg. cukrot. A védőnők szociális ügyekben 9 esetben Í jártak el. A közgyűlés formai dolgainak elinté­Í zése után Juhász József plébános üdvö­zölte a sokgyermekes anyákat. Beszéde I során többek között a következőket mondotta: — Meghatódott lélekkel emelünk ka­lapot ezek előtt az édesanyák előtt s piruló zavarodottság vesz rajtunk erőt, amikor arra gondolunk, hogy ezeknek az anyáknak az érdemét és a nemzet iránt teljesített felbecsülhetetlen szolgálatát egy éremmel s néhány pengővel próbál­juk megfizetni. A kitüntetés és pénz, amit kapnak, csak jelkép lehet, jelképe a megbecsülésnek, a tiszteletnek, a hó­dolatnak, a szeretetnek. — Mit jelent anyának lenni? Tudásta­lan örömet, kibeszélhetetlen boldogsá­got, de ezzel együtt lemondást, az áldó­Tűzhelyek, kályhák, kerékpárok o!cső áron nagy választékban Wirtschafter Ármin vaskereskedésében, N "íregyháza. Telefon 90. sz. Mezőgazdasági gépek raktára. FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ zatok, a gondok, az aggódások, a köny­nyek, az álmatlan éjszakák, a reggeltől napestig tartó munka szakadatlan lánco­latát is. Lemondást, mert az anya többé már nem a magáé, hanem a gyermekéé. Áldozatot, hiszen az anyának idejét, pi­henését, szórakozását, életerejét, egész­ségét kívánja sokszor áldozatul az a kis zsarnok, a gyermek. Gondot aggó­dást, hog ya gyermeknek mindene meg­legyen mindennap, semmiben hiányt ne lásson. Gondot és aggódást, hogy vájjon valóra váltja-e a gyermek a hozzáfűzött reményeket, álmokat. És mégis az asszonyszívek elbírják az áldozatokat, sőt örömmel is fogadják. Ezért érdemlik meg az anyák tisztele­tünket és nagyrabecsülésünket. — Minden gyermek egy-egy új hajtás a nemzet életfáján. Az a nemzet, mely­nek asszonyai nem akarnak anyák lenni, elveszti életerejét és megérett a pusztu­lásra. Az anyák nem egy gyermeket, hanem egy egész nemzetet hordoznak magukban. Nem szabad elfeledni, hogy a gyermek vállalásával vagy nemvállalásá­val áll vagy bukik a nemzet. Minden új élet többet ér az ércbányák minden ara­nyánál. Minden gyermek izmos karja na­gyobb erejű a gépek és motorok minden erejénél. Minden gyermek a nemzet jö­vendőjének és fennmaradásának biztosí­téka. — Jól tudja, hogy a mai nehéz viszo­nyok között minden egyes gyermek új terhet új nélkülözést jelent a magyar családok életében, de ennek tudatában annál nagyobb tisztelet és hódolat illesse azokat az anyákat, akik vállalják a gyer­meket minden gonddal és küzdelemmel együtt. Mindnyájan hősök ők, akik meg­érdemlik a nemzet háláját és támogatá­sát. A közgyűlés ezután megjutalmazta a sokgyermekes anyákat. Minden anya ér­met és 20—20 pengő jutalmat kapott. A megjutalmazottak névsora a következő: özv. Oláh Istvánné 10 gyermekes anya, Juhász Istvánné 9 gyermek, Balogh Ist­vánné 9 gyermek, Endrődi Kálmánné 8 gyermek, Pataki Jánosné 8 gyermek, Bodnár Ferencné 8 gyermek, Hijnák Györgyné 8 gyermek Lippai Sándomé 8 gyermek, Tisolszky Mihályné 8 gyer­mek anyja. A kitüntetéseket és a jutalmat dr. Posgay Béláné, a fiókszövetség szociális bizottságának elnöknője osztotta ki. A közgyűlés a Magyar Hiszekegy és a Himnusz eléneklésével zárult. Emlékezzünk 1916. Szakony Péter a népfölkelő csendőrezredhez beosztott volt kanizsai 20. honvéd gyalogezredbeli tiszthelyet­tes haláltmegvető bátorságával é;< pél­dátmutató hősies kitartásával tűnt ki az Erdős Kárpátokban Jakobeny-nél vivott harcokban. Szakaszával a Jakobeny-től északra levő útzárban az ellenség meg-megujtiló támadásait véres harcban mindig vlsz­szaverte. Az ütközet leghevesebb per­gőtüzében is halálmegvetően járta be állását és kitartásra buzdította legény­ségét. Ezen a napon egy nagyobb el­lenséges támadó csoport a drótakadá­lyokig jutott előre és ott beásta magát. A bátor tiszthelyettes néhány emberé­vel a mellvédre ugrott és a legheve­sebb géppuskatüzben teljesen fedetle­nül addig dobálta kézigránáttal az el­lenséget, mig az elszenvedett veszte­ség visszavonulásra nem kényszeritette őket. Az önfeláldozó magatartásának volt elsősorban köszönhető, hogy ez a fontos pont az ellenség minden igye­kezete ellenére is birtokunkban ma­radt A legutolsó támadás visszaverése után, mikor megrongált fedezékeit ja­vitatta, egy gránát repesztől nulyosan megsebesült Kimagaslóan hősfes magatartásáért az arany vitézségi éremmel tüntettékki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom