Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 250-274. szám)

1940-11-26 / 270. szám

Ara 10 fillér Nyíregyháza. 1940. november 27 (Trianon 21.) vm.évfolyam 270 (2232.) *wm. Kedd YÍRtflDÉK m >"w<«t»taJra.réki OLCSI HIRLAP és kiadóhivatal; Bethlen-utca 1. * D/^l ITMl/AI MAPII AP Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 E. csekkszám: 47.138. Telefón: 77. FUL1 1 ll\rtl iN/\rlL/-\r K ö zt i sz t v i s e 1 ők n e k 20%-os engedmény. A nemzetiségi kérdés kátéja Azok, akik ma, nem válogatnak az eszközökben, ha arról van szó, ihogy politikailag érvényesülni tudjanak, sokszor élesztgetik az elégedetlenség tüzét olyan fűtőanyaggal is, amivel nagyon osinjján kell bánni a felelősségét érző politikusinak. Ezek az esaközökiban nem válogatók szokták a nemzetiségi kérdést is nem kívánatos -formában felhánytorgatni abban a reményben, hogy ezt is politikai ugródeszkának lelhet felhasználni. Pedig ez a probléma nem szorul arra, hogy megoldását új utakon keressük. ebizanyította ezt a költségvetési vitában Teleki Pál gróf miniszterelnök, amikor utiailt arra, hogy a kérdés mikénti kezelésére az ősi szentistváini állameszme adja meg a helyes útmutatást és amikor ő maga beszédének ebiben a részében valósággal megfogalmazta a nemzetiségi kérdésnek kátéját. Ezt egyébként megesel eked te a miniszterelnök a valóságban is, amikor (füzet alakijában összeállította mindazokat a tennivalókat, almelyek ezzel a kérdéssel kapcsolatosak és ezt a füzetet mindazokniak rendelkezésére bocsátotta, akik hivatalos minőségben kell, hogy a nemzétiiségi problémával foglalkozzanak. Megmondotta a miniszterelnök már akkor, amikor a trianoni elcsatolt országrészek (visszatérni kezdtek az ősi impérium keretébe, hogy most egy régi, de nem felújult, bizonyos modern fanmákban felújított problémáihoz és korszakhoz értünk: egy soknyelvű ország vezetésének (feladatához. Kifejtette, hogy ezt a feladatat csak azzal az okossággal, bensőséges, mély és komoly felelősségérzettel és szeretettel lehet megfogni, amely szükséges aMioz, hogy bármilyen nyelvű honfitársainkat mindenféle ellentét és megkülönböztetés nélkül .vezessük az életnek ma nehéz útján Szükséges, hogy minden olyan egyén, akii a problémával foglalkozása körébein találkozik, tudatában legyen annak, hogy minden nyelvű és miniden nemzetiségű hon(fitánsai neki egyformán gondjaira vannak bízva. Akiiből ez a kötelességet jelentő öntudat hiányzik, az nem is tud ja eZb a kötelességét teljesítem. És itt .nem használnak üres rendszabályok, ha azokat a reáinier velt végrehajtó közegek meg nem föl tik tartalommal. Ki kell irtani 'ennek a problémának régi dudváiit, a rossz szellemet és gyűlöletet' és alapvető elvnek kiell tekinteni, hogy a szentisbváni birodalomban! minden állampolgárinak joga van a maga anyanyelvét, ősi szokásait, tradícióit ápolni és ezt az állam .nemcsak megengedi nekik, íhanam erreirányuió törekvéseikben támogatja is őket íSenkitől sem akarjuk elvenni sem hiitlét, sem neivét, sem anyanyelvét, 6enkit nem kényszerítünk, ihogy magyarrá tegyen, sem érzéstben, sem névleg, mert — amint a miniszterelnök mondotta — iá névmagyarosítás csupán utolsó lépése lehet az assznmilálás folyama.támak akkor, ha valaki fokozatosan más nemzetiségűvé válik. De hogy Látó, halló, tárgyilagos testvéri szellemet hoztunk ide — mondotta Bánffy Miklós gróf az erdélyi felsőházi tagok nevében A felsőház ma ünnepi hangulatú •ülésen fogadta a visszatért keleti országrészekből és Erdélyből bevonuló felsőházi tagokat. Az ülésein megjelent Teleki Pál gróf miniszterelnök, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Radochay László igazságügymimiszter is. A felsőház lelkes tapssal és éljennel fogadta Erdély küldötteit, akikhez Széchenyi' Bertalan gróf elnök intéz mély hatást keltő üdívözlő beszédet. Boldogan üdvözölte azokat a férfiakat, akik 22 évi szen vedés Után most a dicső magyar hagyományok helyére, a magyar felsőházba érkezték, mint Szemit István országának méltó képviselői. Érezzék itt jól magukat, gazdag értelmi és erkölcsi jellemérítékük, acélos akaratuk, áldozatkész hazafiságuk új erőt, lendületet jelenít. A felsőház bizalomteljes várakozással néz működésük elé. Ünneplő éljen és taps hangzott fel ezután és az erdélyiek nevében Bániffy Miklós gróf mondott köszönetet. Rajongással, köszönettel, hűséggel ihódoluink Kormányzó urunk előtt, — .mondotta. A Ház perceikig tapsolt

1 és éljenezett. — Mindenekelőtt azokról kell szólnom, akik a határon túl maradtak. Mi továbbra is 'fenn akarjiuk és fenn fogjuk tartani a szellemi kapcsolatokat és nem engedjük a magyarság szellemi egységét elszakítani. Majd Bánffy Miklós azokról emlékezett a mély hála hangján, akik buszainkét éven át névtelen katonái, dolgozó magyarjai voltaik Erdélynek. Törhetetlen magyar hűséggel, önfeláldozással küzdöttek és a mozgósítás, az ostromállapot súlyos napjaiban egy táborba tömörítették a .magyarságot. Az ő magatartásuk a nemzetihűség örök példája. Hangoztatta Bánffy Miklós gráf, hogy látó, Ihlalló, tárgyilagos testvéri szellemet hoztunk ide. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Ttelídd Pál gróf szólalt fel. A beszéd után ae elnök bejelentette, hogy Löw Immánuelt, a zsidóság felsőházi képviselőjét a törvényes rendelkezés értelmében törölték a felsőházi tagok sarából. .A felsőház ezután elfogadta a képiviselőiház által letárgyalt és a felsőházhoz áttett törvényjavaslatokat s az ülés délben ért véiget. (MTI.) Megkezdődött a felhatalmazási törvényjavaslat vitája A képviselőház ma délelőtt megkezdte az apropriációiS' törvényjavaslat tárgyalását. A javaslatot Cselényi Pál előadó terjesztette be s kérte annak elfogadását. A vita első szónoka Matolcsy Mátyás volt. Élesen szembeszállt a kormány politikai irányával. A magyar fajvédelem mérdekében új zsidótörvényt sürgetett. A javaslatot nem fogadta el. (MTI.) Varga József a pápánál Varga József iparügyi miniszter ma délelőtt a szentszéki .magyar követ társaságéban kihallgatáson jelent meg a pápánál. A kihallgatás utáin a miniszter látogatást tett Magüoni biiboros államtitkárnál. (MM.) Rablógyilkosság Budafokon, a Promontoria pénz tárosnőjét, Csókái Erzsébetet ismeretlen tettesek meggyilkolták s a pénztárt kirabolták. A gyilkosság még tegnap történt, de csak ma reggel vették észre. (MTI.) Felrobbant és elsüllyedt egy hajó Jeruzsálemből jelentik: A Patria nevű hajón ma reggel robbanás tör

J tént s utána a hajó elsüllyedt. Üjaibb értesülések szerint a hajón 1800 zsidó emigráns tartózkodott, akik a volt Csdhszlavákiából menekülitek el. Ez a hajó voÉ az, amelynek utasai már hónapok óta bolyongtak, mert egy ország sem akarta őket befogadni. Nagyon valószínű, hogy a hajó utasai köziül egy sem menekült meg. (MTI.) engedmény. Zavargások Indiában A Popolo di Roma értesülése szerint az angolok Indiában eddig 6280 embert tartóztattak le. Madrasibani a diákság éles tüntetéseket rendez az angol uralom ellen. (MTI.) Bolgár-szovjet tárgyalás Szófiából jelentik: Topoiev, a Dunai-bizottság szovjet tagja tegnap látogatást tett Filoiv ibolgár miniszternél. A tárgyalásokat diplomáciai körökben élénk figyelemmel kísérik. A tárgyalásokon résztvett a szófia: szovjetkövet is. (MTI.) Enyhülés mutatkozik a török kérdésben Rómából jelentik: A Messaggero értesülése szerint Papén ankarai német nagykövetnek Saradzsoglu török külügyminiszterriel folytatott tárgyalásaihoz a legkülönbözőbb kombinációkat fűzik. A .vallóság az, hogy Papén széleskörű gazdasági programot- vitt magával Ankarába. A tárgyalások nyomán a .múlt héten észlelt feszültség már lényegesen enyhült. Belgrádból jelentik: A Politika megbízható helyen nyert értesülése szerint a török kormány álláspontja az, hogy csak Törökország függetlensége képezheti az alaipjáít azoknak a tárgyalásoknak, amelyek a Papén által hozzájuttatott jegyzékben szerepelnek. (MTI) A francia kormány közeledése a tengelyhez Vichyből jelentik: Mig a tengelyhatalmiak a délkel eiteurópai álllaimokat igyekezn/ek együttműködésre megnyerni, Laval francia miniszterein ökhelyetites is, élénk diplomáciai tevékenységet folytat Remélik, hogy ezeknek a tárgyalásoknak az, lesz a a eredménye, hogy Franciaország ésl a tengelyhatalmak között közeledés jön létre. (MTI.) ivalaki előbb változtassa át a nevét és ezzel a szemfényvesztés egy fokát végezze, annak csakugyan nincs értelme. Ezek a részletek alkotják egymással logikailag összekapcsolva a magyar nemzetiségi kérdés kátéját. Ősrégi ez a káté, még Szent István szerkesztette ímeg, Teleki Pál gróf moiiniiszitierekiök csak annyit tett hozzá, amennyit a „modern formáiban 'felúljlított kérdés", mint időszerűt megkövetelt. És hogy ez a komoly magyar probléma csakugyan felelőssgérzettel, szociális felkészültséggel és valóságos krisztusi emberszeretettel oldható és oldandó meg, arra példát ny.Ujt nemcsak ennek az országnak, hanam az ország ősi családjainak történelme is. De bizonyság a helyes felfogás mellett a tbiológia is, amely azt tanítja, ihogy a fajok fejlődése .nem .zárt körön belül a legsikeresebb, hanem mindenkor szükség van nemesítés és frissítés szelmponJtijálbóI idegein vérségekre is. — Ezeknek asszimilálódása pedig a természet örök törvényei szerint történik és ezeken a törvényeken, semmiféle emlberi rendszabály nem tud változtatni, különösen pedig akkor nem, ha hiányzik belőle a telki tartalom. Hosszú évezredig éltünk együtt megértő szeretetben idegen nyebvü hon f kársainkkal., Sőt nemcsak éltünk, haimem halitunk is. A „sztrecsnói piros virágok" allegorikus története bizonyítja, hogy a vér nemcsak családi kötelékek létesülése útján, hanem az egy hazáért ontvai harcmezőn is keveredett. És ez stdha niem ártott, hanem mindig csak használt ai nemzetnek. Elvesztettük azokat, •akik ide .vándoroltak az ősi földre. És ezt nemcsak mi mondhatjuk el. Elmondhatja minden kultúmemizöt, amely önmagában semmiképpen sem zárt és elzárt egység. Hogy ez így van, bizonyítja a legtölbb magyarnak nevezett kultúrneimzet vezető pozícióba jutott kiválóságai közül szár mosnak ma is idegen hangzású Családi neve. Ezéir:b kell a nemzetiségi kérdést megértéssel és szeretettel .megfogni.