Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 250-274. szám)

1940-11-04 / 251. szám

!• ©idíil i kgí-T «MS (Trianon 21.) 1940 november 6. a t ^ ^ ^^ • jl ' w Értesítem az igen tisztelt közönséget, hogy a ütpxesixes l ((Bableve 3» vendéglőt átvettem és' minde n igyekezetemmel azon leszek, hogy vendégeim elismerését ki­• i •WIMBIMBBWaWgBMMMBMBBWBWMHBaDBWBB érdemeljem. Ugy ételben, mint italban a legjobbat adom, égész éjjel meleg konyhát tartok. — Bableves különlegességek is kaphatók Szives támogatást kér: Hlavaty vendéglős. Magyar, német, olasz és arab nyel¥en jelenik meg egy szabolcsi iró nagyhatású könyve, amelynek rövidesen világsikere lesz Natkó Gyula: Mi lesz az angol gyarmatokkal Nyíregyházáin még Kárpátalja fel­szabadulása előtt Feniczik képviselő előadása után a Koronában egy markáns fiatalember 'tartott elő­adásit a földibirtokipoilitikárói. Natko Gyula országos ilfjúsági vezér volt. Előadása merészröptü megnyilatko­zása volt a mai ifjúságinak, Natko Gyula azóta komoly studiumokat végzett és lendületes szónoki tehet­sége, ényeléseinek pörölycsapásai egy ma aktuális témájú könyv lap­jain csattognak. A könyvnek rövi­desen világsikere lesz, mert azzal az izgalmas kérdéssel foglalkozik: Mi lesz az angol gyarmatokkal? Világszerte égető, az egyik oldalon gyötrő, a másikon, az igazság olda­lán követelésszerü erővel már a fele­letet is magábazáró ez a kérdés. — Most, a fiatal szabolcsi író tömör könyvbam, súlyos argumentumok kohójában forrasztja ki a .választ: Anglia .elveszti azokat a gyarmato­kat, amelyeket vérrel, könnyel, ször­ínyíü szenvedések izzásával szerzett meg. Német, olasz, arab, magyar nyel­ven látnak napvilágot a szabol­csi író könyve. amelynek egy példánya itt van előt­tünk. A címlapon a Führer képe áll, amint 1939 október 6-iki beszédét mondja: Churchill úrinak lehet olyan meggyőződése, hogy Nagybriitanmia győzni fog, én azonban egy pillana­tig sem kételkedem abban, hogy Németország győz. — A könyviéit a „Voluntas Hungairica" adta ki és valamennyi könyvesboltban kapható már. A művet Natkó Gyula Hitler Adolfnak ajánlja, a „német nép ve­zérének, a népközösség, a népi ön­rendelkezés és az igazi szocializmus harcosának, aki a békét nem a szu­ronyokra, hanem az igazságra és becsületre akarja helyezni és aki elsőnek kezdte meg az erőszak­ra és igazságtalanságra épített békediktátumok elleni aktív küzdelmet". Natkó Gyula könyvének különös jelentőséget ad a most létrejött né­méb—olasz—japán szerződés, a meg­indult leszámolás az angolok föld­közitengeri és balkáni mesterkedé­seivel. Súlyos vád és döbbenetes jóslat Natkó könyve, amelynek kiáltó adataiból az angol világuralom összeomlá­sának dübörgő orkánja bonta­kozik ki. Látjuk a könyv nyomán Varsót ro­mokban és érezzük, hogy minden szeinvedést itt is az a hiszékenység okozott, hogy Anglia ígéretei szán­dékai komolyak. Az utcákon ésipar­kokban szétlőtt testtel hevernek a lovak. Kiért és miért múltak ki ezek a szegény állatok? Dainzigért, Ver­. sailiesént, Lengyel országért, Angiliiá­ért vagy egyáltalán a „demokráciá­ért"? Érdemes- volt-e a demokrácia jelszaváért százezreket feláldozni? Angliának, úgy látszik, ha nem is érdemes, de — szükséges volt. Azután sorra vonulnak adatok, évszámok biztos sínpárjaim Natko drámai elbeszélése nyomán az angol gyarmatok, amint Anglia erőszak­kal, csalárdsággal szervezi meg őket és szerzi meg a saját hasznára. Lát­juk, amint Róbert Siive és Warren Hastings megszervezik az indiai gyarmatot s azután Anglia mindket­tőjüket vád alá helyezi. Majd láza­I dások égő csóvái világítanak ar­j eunk'ba, a hinduk lázadnak fel Ang­lia ellen. Az elfogott lázadókat az angolok ágyúk elé kötözik és így lövik ronccsá őket. Majd védtelen tömegre lövet Anglia lAmritzarban és a sortűz nyomán kétezer ember marad holtan a hin­duk közül. És itt a .véres tettek lát­tára elhangzó következtetés, a vá­doló szemrehányás: „Az az angol politika, amely most Németország­itól a népek szabadságának és füg­getlenségének respektálását várja, emlékezzen csak Meeruth, Delhi és Amritzarra és hintsen habut a fejé­f re, tartson komoly és mélysége® , bűnbánatot és fizesse vissza azok­nak a vérét, életét, vagyonát, sza­badságát és függetlenségét, akiktől erőszakkal, az angol „humanizmus" • kemény fegyverével elrabolta." Is­merteti Ghandi tűrését és szenvedését í az angol kíméletlenség nyomása alatt. Megtudjuk, mit jelent az angol ha­, talom, a zsidó cionizmus és arab nacionalizmus Palesztinában. Vér­fagyasztó könyv, de felnyílik min­| den kinek a szeme, mert nem frázi­| sokat, politikai boimsb asz tokát hall, 1 hanem valóságot, tényeket kap. f Tények vetítenek arra a tudatra | is, hogy az angol gyarmatosító politika szelleme ugyanaz a világ min­den részében, így Egyiptomban is. Ezt a kérdést is reflektor fényével világítja meg Natkó Gyula. Anglia részvénnyel, eladósodott basával, fegyverrel kényszeríti akaratát Egyiptomra is. Nem csoda, ha olyan ellenhatást -vált ki, mint amelyet Elsofaih egyiptomi arab nacionalista képviselő beszéde mutat, ki 1939 ok­tóberében a kairói parlamentben ki­jelentette: Tiltakozik az ellen, hogy a kor­mány feláldozza az országot Anglia érdekében. És Natko megláttatja a holnap rőt fényű hajnalát is, amikor majd ki­gyulladnak a lángok Egyiptomitól Iind iáig... A könyv hasonló plasztieitással .mutatja be Anglia kegyetlen eljárá­sát a búrokkal szemben is. Amikor a hős kis nemzet fiai már nem bír­tak az angol túlerővel: Vérző testtel, a búr hősök hulla­hegyeinek árnyékában hajoltak meg fogcsikorgatva az angol „humanizmus" előtt. S Anglia sohasem tehette, nem is teheti jóvá a búrok ellen elkövetett barbarizmust. Natko Gyula könyve foglalkozik az- írek lázadásával, amikor is az angol kormány halomra lövette a gyermekeket, majd az angolok ame­rikai üzekneire világít rá. Itt Anglia a rabszolgák állatias el­nyomásából is üzletet kovácsolt magának. Majd fegyenceket látunk, akik az imperializmus szolgálatába állanak, amikor Anglia elfoglalja Ausztráliáit. Bevilágít Natkó az angol gyarmato­sítás lélektanába. Az angolok az erőt erőszakká és elnyomássá, az ügyészséget ravaszsággá és üzleti fogássá, kalmár nyerészkedéssé formál­ták át. A hódító politika kora azonban le­járt. Nemcsak imperializmus van, hanem .nacionalizmus és szocializ­mus és e két eszme a nemzeti szo­cializmusban egyesült. Ez a kemény új életforma meg fogja kérdezni Angliától, hogyan sáfárkodott gyarmatai­val? Szinte drámai befejezést ad Natkó Gyula megrázó erejű művének, mi­kor John Burins szavait idézi 1914­ből. Ezek a jövőbe tekintő angol szavak megjósolták azt, aminek most kell bekövetkeznie. Az angol gyarmatok türelmetle­nül lesik a függetlenségüket ki­kiáltó pillanatot. Natkó Gyula könyve óriási feltű­nést fog kelteni, ha szavát olasz, né­met, arab nyelven i s 'belekiáltja a mai viharba. Egy kemény magyar szabolcsi szó gyújt szövétneket eb­ben a könyvben, és fényénél feléink tornyosul az angol szellemtől meg­tisztított világ képe. Olvassuk el Natkó könyvét mindannyian. Nyír­egyházán is kapható a könyvkeres­kedésekben. Gyergyószentmiklós polgármestere méltatta Nyír­egyháza közönségének nemes áldozatkészségét Nemrégen hírt adtunk arról, hogy í néhány nyiregyházi család ruhákat } gyűjtött össze, átadva azt az „Er­: délyért" gyüjtőbizottságnak, kérve, hogy minél gyorsabban közvetlenül ! küldje el azokat valamelyik mene­kült táborba. A gyüjtőbizottság . ügyvezetője a ruhákat két nagy lá­' dában el is küldte Gyergyószient­miklósra, Nyíregyháza város által kiküldött tűzoltókiképző keret pa­' rancsmokánaik. Suhajda Pál kiképzőkeret-iparancs­rook most értesítette a gyüjtőbizott­ság ügyvezetőjét, hogy a küldött ruhákat Gyergyószentmiklós város polgármesterének, a város katonai parancsnokának és a menekült ügy­osztály vezetőjének jelenlétében ün­nepélyes külsőségek között adták át az arra rászorultaknak. Az ünne­pélyen a város polgármestere meg­emlékezett arról is, hogy Nyíregy­háza város hazatfias közönsége már eddig is tekintélyes pénzösszeget gyűjtött a menekültek segélyezé­sére. A segélyezettek meleghangú leve­let küldtek Nyíregyháza város Nő­egyletének, melyet az alábbiakban közlünk: Mélyen tisztelt Nőegylet! Alulírottak lelkünk mélyéig meg­hatva mondunk köszönetet a m. t. Nőegylet azon határtalan nemeslel­kiüségiéért, amellyel magyar testvéri szíves együttérzésétől indíttatva, bennünket, gyergyószentmiklósi ki­tfos ztottaik a t és a Románia területé­ről ide menekült magyarokat szere­tő figyelmére méltatni és jótétemé­nyeinek oly gazdag adományaival megörvendeztetni kegyes volt. Az a nagyarányú lelkes fáradozás | és készséges munka, melyet érde­künkben a m. t. Nőegylet tagjai ki­fejeztek, valamint a súlyos értéket kiltevő ajándék, amellyel 'Nyíregy­háza jószívű társadalma kedves ál­dozatainak felajánlásával nélkülözé­seinkben ily becses segítséget nyúj­tani kegyeskedett, találjon bőséges jutalmazásra a jó Istennél. Irgalmas jótéteményeikkel sok könnyet töröltek le és sok szívet köteleztek igaz magyar testvéri há­lára! Az elnyert jók leghálásabb vi­szonzásául kérjük az Egek Urát, it öltse be áldásával Nyáregyháza nemes társadalmát, tegye továbbra is gyümölcsözővé a Nőegylet önzet­len, egyetértő, értékes munkásságát, áldja, vezérelje és boldogítsa min­denkor drága Hazánkat! Gyergyószentmiklós, 1940 akt. 23. Az Erdélyi Szociális Szervezet Városi Irodájának vezetője: Györgypál Magda s. k. A levelet aláírták mindazok, akik­mek a nyiregyházi adományokból egy-egy ruha 'vagy más ajándék ju­tott. Első közöttük Nagy Etelka, aki Aradról menekült a románok ül­dözése elől Gyergyóba és aki a nyiregyházi adományokból egy inői télikabátot, muffot és kalapot ka­pott. És sorra ott látjuk a többi me­nekült hálás aláírását is. Dr. Lengyel Emil, Gyergyószentmiklós polgár­mestere, pontos kimutatást is közöl arról, hogy melyik menekült honnan jött Gyergyós zentmiklósra és mit kapott a nyiregyházi küldeményből. -Nyiregyháza példája megmutat­ta, hogy rövid úton hathatós segít­séget lehet nyújtani, ha ötlettel 1, sze­< retetittel, meleg, igaz szívből fakadó elha tározással cselekszünk... AP0LL0 Filmszínház. Telefon 524 November 5 6-7. Kedd-szerda-csütörtök Iglói diákok Farkas Imre zenés vígjátéka. legszebb énekes magyar­film Ma hétfőn utoljára KÉK CSILLAG Előadások mindennap 5-7 és 9 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom