Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 224-249. szám)

1940-10-16 / 237. szám

I. oidaJ ifsrjrasaaiera. (Trianon 21.) 1940 október 16. Magyar-német mezőgazdasági együttműködés A magyar gazdasági élet fontos eseménye a magyar-német mezőgazdasági együttműködésről szóló megegyezés. A két baráti ország között létrejött újabb megállapodás nemcsupán külkereskedelmi jellegű, hanem többet is jelent bizonyos cikkek kölcsönös szállításánál. A megegyezés ugyanis megadja annak a lehetőségét, hogy a magyar és a német mezőgazdaság szervesen együttműködjék s így számos termelő ágazat erőteljesen fejlődjék. Németország például tudományos kutatások eredményét és kitűnő tenyészállatokat bocsát Magyarország rendelkezésére, Magyarország pedig bizonyos terményeket az eddiginél szélesebb körben fog termelni stb. A szerződés megkötése alkalmából Budapesten tartózkodott és a fővárosi, valamint a külföldi sajtó képviselői előtt előadást tartott a német közélelmezésügy egyik kiváló vezetője, dr. Moritz miniszteri J osztályfőnök. Előadásának tartalma rövi- . den a következő volt: — Az 1914—18-as viliágháború első j éveiben a hadviselő országok népe azt j evett és ivott, amire kedve volt. A né- I met nép akkoriban még nem ismerte fel ( a készletgyüjtés és a takarékos háztar- I tás jelentőségét s így 1916-ban már az | egész népélelmezés megrendült. Sokat a tanultunk ebből. 1939 szeptemberében | már a hadüzenet napján egy csapásra j bevezettük az élelmiszerjegyeket. A / népellátás így a háború kezdetén egészen ! más volt, mint a világháborúban. A világ- í háborúban ugyanis irányítás nélkül ma- ! radt a gazdasági élet. Élelmiszer volt | ugyan, de senki sem tudta mennyi, az ál- | lam pedig nem tartotta kezében a kész- ; leteket s így az áruk oda áramlottak, ahova nem kellett volna. Ma Németországban szabad ugyan a gazdasági élet és az áruforgalom magánjogi alapon bonyolódik le, de az állam irányításával. — Pontosan ismerjük a népélelmezés helyzetét. Az utóbbi években, amikor fölöslegeink voltak, a népélelmezés öt állami szervezete (gabona, állat és állati termé- , kek, tejtermékek, olajok és zsiradékok, I kerti vetemények és tojás) összegyűjtötte alatt. Ez a magyarázata annak is, hogy azokat. Ezek birodalmi élelmezésügyi szervek (Reichsstelle) már békeidőben arra valók voltak, hogy a fölösleget és a hiányt kiegyenllítsék. Ezzel elértük, hogy a háború kitörésekor az állam nagy élelmiszerkészletekkel rendelkezett. A legnagyobbak a gabonakészletek voltak, j Ez a magyarázata annak, — mit Német- j ország barátai és ellenségei egyaránt elismernek — hogy Németországban a háború kitörésekor nemcsak a raktárak, hanem a tánctermek és tornatermek is roskadoztak a gabonakészletek súlya a nemzeti gabonakészletek érintetlenek maradtak, pedig ebben a gazdasági évben sok bajt okozott a természet szeszélye: az őszi vetések megkéstek, fagykárok voltak, a tavaszi vetések egyrésze elma- j radt és rossz volt az időjárás. Hasonló a helyzet a hús- és zsírellátás terén is. Világosan látjuk tehát a népellátás jövőbeni alakulását is. Már ma tud juk, hogy milyen lesz a helyzet egy vagy két esztendő múlva. Németország népei- j látás tekintetében is hosszú időre ké- < szült fel. Nem minden vonatkozásban ilyen kedvező a helyzet. Az idei gyümölcstermés például nagyon rossz volt. Természetes, hogy ilyen körülmények között körülnézünk hogy honnan szerezhetnénk pótlást. Elsősorban azokhoz az országokhoz i fordulunk, amelyekkel baráti viszonyban j vagyunk és földrajzilag közel fekszenek, i például Magyarországhoz. Sajnos azonban Magyarországon is rossz volt a gyümölcstermés. Ezzel szemben valóságos rekordtermésünk van burgonyából és cu- I korrépából. Cukorellátásunk ezek után í úgy alakul, hogy fokozott mértékben j halmozhatunk fel készleteket. A népünk ellátására irányuló hosszabb : időre szóló gondoskodáshoz tartozik. | hogy behozatali lehetőségek után kuta- ' tunk. Ebben a tekintetben el kell ismer- ) nünk azt, amit a környező államok mondanak: „Elsősorban saját szükségletünket elégítjük ki s azután azt szállítjuk, amit szállítani tudunk." | Ezt az elvet minden országgal szemben, * elsősorban pedig olyan országokkal szem- i ben elismerjük, amelyekkel jó barátság- i ban vagyunk mint például Magyarország, j Magyarországon is rossz volt a búzatermés. Igazán senki sem tehet róla, hogy az idei termés rosszabb, mint az utóbbi évtizedek leggyengébb termése. Természetes, hogy ilyen körülmények között Magyarország nem is szállíthat annyi búzát Németországnak, mint az elmúlt jobb években. Egyébként a háború kitörése óta nem is növekedtek a Németországba irányuló magyar búzaszállítmányok. A fővárosi és a külföldi sajtó képviselői nagy érdeklődéssel és tetszéssel fogadták az előadást, amely feltárta a két baráti ország gazdasági kapcsolatainak biztató jövőjét, egyben pedig megvilágította azt is, hogy mennyire alaptalanok és valótlanok azok a rosszindulatú híresztelések, melyek a gyenge termés okozta viszonyokból fegyvert akarnak kovácsolni Németország ellen. A magyar közvélemény erélyesen elutasít minden ilyenirányú silány kísérletezést, mert tudja, hogy hazánk immár három ízben nagyobbodott meg a baráti Németország segítségével. És tisztában van azzal is, hogy a magyar-német gazdasági kapcsolat gazdasági boldogulásunknak is egyik legszilárdabb pillére. Egy éjszaka öt betörés volt Az utóbbi napokban feltűnően sok a betörések száma Nyíregyházán. Tegnap éjjel öt helyen törtek be. Horovitz Éliás Dob-utca 6. szám alatti lakos mosókonyháját törték fel és onnan ' a mosáshoz előkészített fehérneműt ellopták. A károsult szerint elvittek 6 darab férfiinget, 7 darab nadrágot, 10 darab konyharuhát, két női selyemruhát, 10 fiúinget 8 darab törülközőt, 2 lepedőt, 1 papllant, 2 damaszt asztalterítőt, 2 kávés asztalterítőt, 4 darab szalvétát, 3 darab női nadrágot, 12 pár női, férfi és gyermek hrisnyát, 1 pár gyermekcipőt, 1 pár női sárga és egy pár férfi fekete cipőt, 3 darab habselyem fehérneműt stb. A betörők a zárt udvarba, a kerítésen át jutottak, a konyha ajtaja lakattal nem volt lezárva és így könnyű dolguk volt. Az ott talált ruhaneműt mind elvitték. Betörők dolgoztak a Búza-téren is. Eördögh Sándorné, Lippai Etelka Ujszőlő utca 17. szám alatti lakosnak a BúzaPontosan és megbízhatóan eszközli a villanyszerelési munkákat Szikszay Menyhért villanyszerelési vállalata Horthy Miklós tér 8. Telefon 864. Csillárok, rádiók, kerékpárok nagy választékban és előnyös fizetési feltételek mellett. Amit Magyarország adhat, átveszszük. De mindenkor tiszteletben tartjuk azt a kijelentést, hogy Magyarország saját szükségletei megelőzik a kivitelt. Azért hangsúlyozzuk ezt, nehogy a magyar nép körében esetleg az a téves nézet terjedjen el. hogy Németország olyan sok árut vehetne át Magyarországtól, hogy ezzel Magyarországon nehézségek állhatnának elő a népellátás terén. A magyar kormány bizonyára meg fogja mondani, hogy mit szállíthat és mit nem. Például Magyarország egyes állati termékekből (vaj) sokkal kisebb mennyiséget szállított a kedvezőtlen 1940-es évben Németországnak, mint amennyit 1939-ben Németországba exportált. Fontos, hogy a magyar közvélemény tisztában legyen azzal, hogy a Németországba irányuló magyar áruszállítások semmiféle vonatkozásban áruhiányt Magyarországon nem okoztak és ha voltak hiányok, úgy az nem állott semminemű összefüggésben a németországi szállításokkal. Az állat- és húskivitel terén Magyarországnak megvan a lehetősége arra, hogy termelését fokozza. Németország éppen ezért értékes tenyészállatokat ad Magyarországnak. így Magyarország egy későbbi időpontban — nem holnapról vagy holnaputánról van szó — növelheti majd állatexportját. Ez is egyik pontja az új magyar-német szerződésnek. A kölcsönös gazdasági kapcsolatok egy másik fontos cikke a búza. Az idén téren levő elárusító bódéját törték fel. A lakatot leverték és az ajtót felnyitották. Árut azonban nem találtak. Ruhaneműt és egy kést vittek el. Orosz Gábor Bocskai-utca 67. sz. alatti lakos istállóját látogatták meg a betörök. Elhajtották Grosz Gábor 3 éves zsemleszínű üszőjét. Reggel, amikor a házbeliek felkeltek, az üszőnek már csak a hült helyét találták. Gebri Mihály Dohány-utca 12. szám alatti lakásának udvarán is betörők jártak. A fáskamráját törték fel, onnan elvitték a fejszét, két fűrészt, két kiló fosztott libatollat, férfi és női ruhákat. Moldoványi Istvánné Búza-téren levő cukorkás bódéját is feltörték. A lakattal lezárt bódét felnyitották és az összes cukorkakészletét elvitték. 12 doboz, még teljesen sértetlen, zárt doboz vegyes cukorkát is elloptak. A betörések ügyében a rendőrség széleskörű nyomozást indított. Mit kell tudni a szappankészletek bejelentéséről és forgalmának szabályozásáról? A Kereskedelmi és Iparkamara a szappankészletek bejelentéséről és forgalmának szabályozásáról a következőkben tájékoztatja érdekeltségét: Az október 10-én a Budapesti Közlöny 230-ik számában megjelent 6890—1940. M. E. számú és ugyanezen a napon életbelépett rendelet szerint minden iparos, aki szappant előállít és minden kereskedő, aki szappant forgalmaz, köteles a birtokában levő szappankészletet, a készlet mennyiségére való tekintet nélkül bejelenteni. Ugyanezt kötelesek a fehérnemű vagy vegytisztítók is megtenni. A készletet az október hó 9-én, szerdán üzletzáráskor fennállott szappankészlet szerint kell bejelenteni. Ezenkívül a szappantermelök kötelesek termelési évenként külön-külön részletezve bejelenteni azt is, hogy az 1938. évi október hó 1-töl 1939. évi szeptember hó 30-ig, illetve 1939. évi október hó 1-töl 1940 szeptember hó 30-ig üzemükben milyen minőségű szappant állítottak elő. A bejelentés részletes szabályait, mely ugyancsak október 10-én jelent meg és ugyanezen életbelépett 96.000—1940. K. K. M. sz. rendelet szabályozza. E rendlet a már ismertetett bejelentési kötelezettségen kívül előírja azt is, hogy mindazok, akik szappant fogyasztók vagy M o dernizál va (negbZfipiive, modern uj hajszárító burákkal van felszerelve a Guttmann Márton bölgyíodrászata BESSENYEI TÉR 7. Teltfon <zam : 732. viszonteladók részére eladnak, továbbá a fehérnemű és vegytisztítók kötelesek jelenteni azt, hogy 1938. évi október hó 1-től 1939. évi szeptember hó 30-ig, illetve 1939. évi október hó 1-től 1940. évi szeptember hó 30-ig mennyi szappant szereztek be és a szappant kitől és honnan vásárolták. \ A bejelentésben hivatkozni kell az üzlet nemére (pl. füszerkereskedés, illat' szertár, szatócsüzlet) és a vevőkörre (vájjon kizárólag fogyasztókat, viszonteladókat és fogyasztókat, vagy kizárólag viszonteladókat szolgál-e ki). Mindezen bejelentéseket külön-külön kell megtenni a mosószappanra, illetve a pipereszappanra. Tehát a mosószappant és pipereszappant egy ugyanazon űrlapon bejelenteni nem lehet. A bejelentésben a mennyiséget kilogrammonként kell megtenni. A mosószappanhoz számít a mosópor és a szappanpehely, míg a pipereszappanhoz számít a borotvaszappan. A bejelentés megtételére ürlapminta szolgál. A kamara a Külkerskedelmi

1- Hivataltól igényelt űrlapokat. A bejelentést két példányban kell elkészíteni és legkésőbb október 18-ig kell a Külkereskedelmi Hivatalhoz benyújtani, vagy ajánlott küldeményként két példányban beküldeni, az egyik példányt a Külkereskedelmi Hivatal visszaküldi. A 6890—1940. M. E. sz. rendelet 3-ik j szakasza szerint a bejelentési kötelezett: ség alá eső készletekkel a kereskedelemi és közlekedésügyi miniszter által megál| lapítandó időponttól kezdődőleg szaba1 don rendelkezni nem lehet (zár alá J vétel). Minthogy a kereskedelem- és közleke; désügyi miniszter úr errevonatkozólag rendelkezést még nem adott ki, ennek következtében egyelőre a szappanfélék zár alatt nincsenek, tehát azokat szabadon lehet árusítani. AP0LL0 Filmszínház. Telefon 524 ION! Budapesttel egyidőben ! ir hó 18-líí ü FEKETE LOVAS