Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 224-249. szám)
1940-10-14 / 235. szám
(Trianon 21.) 1940 októ ber 1 4. m-^aagHBMBiwmiflMM'iM^ 3. oléal "TnTiWIIIMMMI Varga Károly dr. előadása Krudy Gyuláról A budapesti rádiót sokan meg; hallgatták Szabolcsban, és az ország í más részein is október 7-én, amikor ! is Varga Károly volt nagykállói tanár, vármegyénk nagy írószülcktéről, Krudy Gyuláról rendkívül szellemes, érdekes előadását tartotta. A rádiónak ihálásak vagyunk, hogy újabb irodalomtörténetünk egyik legegyénibb és legmagyarabb képviselőjét, Krudyt nem engedi feledésbe merülni, aminthogy írásai maguk is olyan értéket sugároznak a késői korok számára is, hogy időkön, felül állanak. Varga Károly, aki legmélyebb megérzője és legszorgalmasabb kutatója Krudy Gyula őserejü, misztikus, örök romantikus, 'egyszersmind humánus írásainak, könyvet írt a nagy íróról és irodalmi kutatásainak ma is Krudy áll fénypontjában. Oktőber 7-i.ki rádióelőadása is bensőséges megérzésekről tanúskodó kis remekmű volt. Varga nagy ígérete ivóit a szabolcsi kulturális kutató és propagáló munkáinak. A nagykállói gimnáziumban az ő irányítása mellett jelentek meg azok az ifjúsági lappéldányok, amelyek a szabolcsi népi megfigyelést és a szabolcsi kincsek kiaknázását tűzték feladatául az ifjúság elé. Érdemeinek elismeréseként a kultuszminiszter a buda- • pesti m. kir. Szent István-gimnázium és a Ferenc József Intézetbe osztotta be Varga Károlyt, aki így új munka- ! területen működik, de amint az elő- , adá9 mutatja, szíve-lelke ideköti to- ' v.ábbra is a sokszínű virágokat termő ősi szabolcsi földhöz. Elütötte a csikó öz/. Nagy Jánosné kéki lalos tegnapelőtt reggel 8 és 9 óra közötti időben Demecser községből jövet, a határban, egy dűlőúton találkozott egy szekérrel, amely elé két ló volt fogva. A szekér el is haladt mellette, lehetett már 50 méter távolságra, amikor a szekér után vágtató csikó hátulról nekiszaladt az asszonynak és elütötte. özv. Nagy Jánosné eszméletlen állapotban maradt az úttesten. Kórházba került, ahol az orvosi vizsgálat 20 napon belül gyógyulő sérüléseket állapított meg. A baleset ügyében vizsgálat indult. Megállapították, hogy a szekér Fekete Gáspár demecseri lakos tulajdona, a lovakat Papp Miklós alkalmazotta hajtotta. Kihallgatása során Papp Miklós kocsis azt vallotta, hogy a gazdája tudta és beleegyezése nélkül vitte magával a csikókat s a dűlőúton szabadon is engedte. így történt meg, hogy a csikó elmaradt a szekértől és amikor utánuk vágtatott, elütötte a szerencsétlen aszszonyt. A baleset ügyében az eljárás tovább folyik. — Ezentúl paprikás likőrt is szabad készíteni. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter egyik legújabb rendeletével megengedte, hogy paprika hozzáadásával szabad olyan likőrt előállítani és forgalomba hozni, amely nem tartalmaz capsisint. Az e követelményeknek megfelelő likőr előállítására és forgalombahozatalára tehát nem vonatkozik az úgynevezett erősítő essenciák előállításának és égetett szeszesitalokkal való vegyítésének tilalma. A vámospércsi családi tragédia a törvényszék előtt Hét fejszecsapással megölte vejét az anyós Tegnapelőtt délelőtt tárgyalta a törvényszék a vámospércsi családi tragédiát. A .vádlottak: Tömöri Józsafné, Menyhárt Józseifné és egy fiatalkorú leány voltak. A vád szerint ezév február 27-én megölték Nagy Gábort, aki veje volt Tömörinének. A vádlottak beismerték, hogy .bántalmazták fejszével és fával Nagy Gábort, de arra hivatkoztak, hogy azt önvédelemből cselekedték. Tömöriné sírva tette meg beismerő vallomását. Nagyon rossz ember lett a vejemből, Nagy Gáborból, — mondotta. — Utötte-verte .feleségét és állandóan részegeskedett. Legény korában is verekedős, szilaj ember volt, mulatozó. Sokszor mondottam is a leányomnak, hogy ne .menjen hozzá, mert csak rossz életük lesz. de a leányom csak kitartott a legény mellett és azt mondogatta, hogy ő majd megszelídíti. Eleinte úgy is látszott, hogy Nagy Gábor csendesült. Há.r.om gyermekük lett, jó békességben éltek. De már ta.valy ismét mulatozni kezdett. Ez év elején meg már .verte is a feleségét. Néhányszor el is zavarta a háztói. Engem is azzal fenyegetett, hogy elpusztít, de x szüleit is fenyegette. A szomorú eset előtt való napon is részegen ment haza és elzavarta a háztól a feleségét, aki hozzám menekült. Február 2í7-én átjött a ház.amihoz Nagy Gábor és kereste a feleségét. Féltünk a .verekedős embertől és azt mondottuk, hogy a felesége nem nálunk van, hanem az ő szüleinél. Nagy Gábor el is ment, de kijelentette, hogv megkese nüljük, ha becsaptuk, mert visszajön és leszámol .velünk. Vissza is jött és ezzel' nyitott be a lakásba: Na, most leszámolunk, mert becsaptatok, itt az asszony, letagadtátok! Berohant a konyhába és berúgta az ajtót, -egyenesen a tüzihelyihez rohant és lekapta a ifazekat, amelyben bableves főtt és felém hajította. A súlyos, forró levessel telt fazék szerencsére nem talált, a földre esett. Féltünk, hogv kivégez bennünket, ezért felkaptam a sarokból a fejszót és a fokával fejbevertem a vömet, aki ráborult a tűzhelyre, attól tartva, hogy magához tér, Menyhárt Józsefné, aki szintén a konyhában tartózkodott és a fiatalkorú leány fadarabokkal verték Nagy Gábort. A tárgyaláson kihallgatott tanúk mind azt igazolták, hogy Nagy Gábor rosszul bánt a feleségével, családjával és az anyósát is kiirtással fenyegette meg. Az orvosszakértő vallomása .szerint Nagy Gábornak a fejét négyütés érte, mind a négy halálos volt. A bíróság rövid tanácskozás után kihirdette az ítéletet, melynek értelmében Tömöri Józsefnét 2 és fél évi börtönre, Menyhárt Józsefnét 2 évi börtönre ítélték el. A fiatalkorú leány két hónapot kapott. Az ítélet nem jogerős. w * Nyíregyháza a mull és jelen eszméinek tükrében A népi erők fokozása — Gazdasági oktatás A bokroknak és egyes tanyáknak fejlődőképes nagyobb telepekké való öszszevonásával és ezeknek a városi közigazgatásba történő szorosabb bekapcsolásával már igen sokat tettünk, de még korántsem mindent. Még csak azt a keretet alkottuk meg, amelyben a nemzetnevelő és nemzetépítő munka megindulhat. Csak most kezdhetjük meg azt a tervszerű és sikerrel is kecsegtető munkát, mely a népet kultúrképessé teszi, vagyis akarjon és tudjon is tanulni, többet és jobbat termelni és fogyasztani és önmagát is tudja művelni és a művelődés eszközeivel élni, egyszóval tudjon polgárosodni. Polgárosodó lakosság nélkül legfeljebb nagy falu lehet egy települési hely, de város sohasem. B. Eötvös József az első magyar népoktatási törvény megalkotója, az 1870. évi költségvetés tárgyalásakor ezeket mondotta: „Én részemről egyszersmindenkorra kimondom, hogy — amint már százszor kimondtam életemben — a magyar nemzet jövőjét tisztán kultúra-kérdésnek tartom, ennélfogva a nevelési ügyet, a közoktatási ügyet a nemzet legfontosabb ügyének tekintem; mindent, mit ez ügy előmozdítására tehetek, úgy tekintek, mint legfontosabb teendőt, melyet elmulasztva, a nemzet jövőjét kockáztatom." — Tegyük * kezünket a szívünkre és valljuk be, hogy nem értettük meg Eötvös nagy nemzetépítő célkitűzéseit, alárendelt ügynek tekintettük, a teendőket elmulasztottuk ! és a nemzet jövőjét kockáztattuk. Csak • egy nagy világégésen és borzalmas megi csonkításon átesve, a lét vagy nemlét í kérdése elé állítva, fogtunk hozzá a be' iskolázáshoz, de ebben is akadályoz a tanyarendszer. A vándortanítói intézmény is egyike azon számtalan önámításoknak, melyekben leledzünk. Az 1868-iki népiskolai törvényjavaslat beterjesztésekor Eötvös azt mondotta: „Teljes meggyőződésem szerint e hazának emelkedése anyagi tekintetben is sokkal inkább függ a népneveléstől, mint bármi mástól". Ezt a gyönyörű mondást sem véstük a lelkünkbe és bizony el is maradt az anyagi emelkedés. A tanyarendszer megszüntetése már lehetővé teszi a szigorú beiskolázást, a tanterv becsületes végrehajtását, sőt még a nyolc osztályú népiskola kiépítését is, de még magában ez az intézményes elrendezés sem elegendő, mert: ,,A népnevelés valóságosan virágzó állapotba sehol sem juthat, ahol a nép nagy többsége nincs arról meggyőződve, hogy a népnevelés szükséges", — mondja Eötvös. Nálunk még ma sem lehet azt mondani, hogy a felefon lt. sz. Uránia Filmszínház Telefon 11. sx. Október 14 15. Budapesttel egyidőben 1 KELET FELÉ Hétfő-kedd llll Előadások 7*4, 1/46, 7*8 és 7410 órakor. Ez a csodaszép film bemutatja Erdély visszatérését csodás tájait. IH! 4 ViiHtil KESERŰVÍZ nép nagy többsége a népnevelés szükségességét fontos sorskérdésnek tekintené, sőt falun és tanyán még mindig azon mesterkednek, hogyan lehet a mindennapi, különösen az 5. és 6. osztályt és az ismétlőiskolát (továbbképzőt) elmulasztani. Pedig a népiskola által nyújtott tudás, még ha valaki mulasztás nélkül el is végezte, még mindig kevés ahhoz, hogy valaki természettudományi és gazdasági ismeretek alapján okszerűen gazdálkodjék. A tanfolyamok sem segítenek sokat, mert a hallgatókban hiányzik a megfelelő alapismeret. Mindamellett már nagy eredmény az is, ha a gazda rájön a tudás ízére és hasznára s leveti maradiságát és tanulni akar. Már 50 évvel ezelőtt felkérték atyámat, a sváb gazdát, hogy tandíjfizetés mellett tanítsa felnőtt fiaikat gazdasági ismeretekre, számolásra, gazdasági könyvelésre. Még élénken emlékszem, mint gyülekeztek a téli estéken a legények füzeteikkel felszerelve és lesték az ablak alatt, hogy a vacsoránk végeztével bejöhessenek. A tanfolyam 7—9 óráig tartott volna, de még 10 órakor is vitatkoztak a nagy fekete tábla előtt egyes problémákon. Ez akkoriban jó volt, meg is volt az eredménye a tudásszomjnak, mert a svábok mélyen beleették magukat a szomszédos magyar és szerb hatásokba, de ma már a téli tanfolyam nem elegendő a természettudományi alapon való gazdálkodáshoz. Ehhez több évi rendszeres tanulás és ( szakszerű vezetés mellett végzett gyakorlati munka kell. Sokan csak a mi hazai viszonyaink ismeretében azt hiszik, hogy a kisgazdákra nézve a földművelés és paraszti életszemlélet és életforma egy és ugyanaz s egymástól elválaszthatatlan fogalmak. — Nagy tévedés. A Lajtától nyugatra a kisgazda a jó népoktatás folytán elég hamar kiemelkedett a jobbágyéletszemléletből és ma már ép oly művelt polgár, mint az iparos vagy kereskedő, csak az a különbség, hogy még emezeknek ipari, illetőleg kereskedői szaktudásuk van, addig neki mezőgazdasági szaktudása van. A földművelés már nem életforma, hanem szakszerű foglalkozás, ami nem zárja ki vagy csökkenti a föld szeretetét, sőt azt még tudatosabbá teszi. (Kivétel csak a francia gazda, akit a kormányzat agrárellenes és iparosító politikája, a gyarmatok olcsó termelése arra kényszerített, hogy gyári munkássá legyen; a vagyonosabbak pedig mint járadékosok (részvénytulajdonosok) szintén a városokba költöztek.) A Lajtától keletre ellenben a kisgazda és mezőgazdasági munkás a jobbágyszintnél alig tudott magasabbra emelkedni. A tudomány hiába állapított meg új módszereket és eljárásokat^ azok nem jutottak el hozzá, — vagy ha igen, nem értette meg és bizalmatlansággal fogadta, minélfogva termésátlagunk az utóbbi negyven esztendőben nem emelkedett és hazánk, kedvező földrajzi helyzete és Európa legtermékenyebb síkságának birtokában a mezőgazdaság alacsony teherbíróképessége folytán nem tudott arra a jólétre emelkedni, amelyre különben predesztinállva volna. Zrinyi kiáltásához, hogy: ,,Fegyvert, fegyvert, fegyvert!" — ma hozzátehetHungária Filmszínház Október 14-15. Budapesttel egyidőben KELET FELE Telefon 503. szám Hétfő-kedd llll m Előadások 743, '/£, 7*7 és 7*9 órakor. Ez a csodaszép film bemutatja Erdély visszatérését csodás tájait.
