Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 224-249. szám)

1940-10-12 / 234. szám

(Trianon 21.) 1940 október 12. Slim^mpHÜtíJP Egy 67 éves asszony, aki élete felét fegyházban töltötte Négy évre ismét Márianosztrára megy Töpörödött kis asszonyka ül a vádlottak padján, Krajnák Istvánné szül, Lakner Mária, aki Póla községben született, Kisrada községben lakott és most 67 éves. A törvényszék tárgyalótermének hallgatósága szörnyűködve hallgatja, araint felolvassák a vádlott asszony nacionáléját: — 1888-ban 1 hónapi fogház sikkasztásért, 1892-ben 4 hónap Közbiztonság elleni vétségért, 1892-ben 2 és fél évi fegyház Budapesten, 1909-ben 2 évi börtön Kecskeméten, 1911-ben Kanizsán csalásért és lopásért 5 évi fegyház, 1922ben Nagykanizsán 9 évi fegyház, ez évben Márianosztráról megszökött „Mari néni" és 72 napig kóborolt, mig ismét elfogták. 1937-ben Balassagyarmaton két évi fegyházat kapott, 1939-ben Nagykanizsán 8 hónapot, ezt 1940-ben, június hó 8-án töltötte ki. Nem sokáig élvezte a szabadságot, mert hétrendbeli lopásért ismét a vádlottak padjára került. A legújabb vádirat szerint ,,Mari néni" Pék Jánosnétól Gyenesdiás községben három libát lopott, Fülöp Zsigmondnétól Kisradán zsírt és húst. Ott Istvánnétól négy pár cipőt stb. Krajnák Istvánné arra „specializálta" magát, hogy éjjelre szállást kért, amit rendszerint nem tagadtak meg tőle s amig a háziak aludtak, ,,Mari néni" kifosztotta a lakást. Krajnák Istvánné a tárgyaláson mindent beismert, úgy látszott, mintha örülne, hogy visszakerül a börtönbe ... A törvényszék szigorított dologházra ítélte Krajnáknét, melynek legkisebb tartama 4 esztendő, azonkívül 5 évi jogfosztást is kapott, mint mellékbüntetést. „Mari néni" ezekszerint ismét visszamegy Márianosztrára, 67 éves korában, aligha kerül mégegyszer bíróság elé ... Nánássy Imre dr. posthumns cikkének visszhangja: Pisszer János: Nyíregyháza helyzete Azt az ősziinte megnyilatkozást, amelyet a sír szélén állónak megengednek az emberek, nem tudják megbocsátani az élőknek. Mégis, az e 1 ö relétihaitókkal szem be nézni és a t enni val ókat megbeszélni észszerűbb, mint irtózni az őszinte szótól. Boldogult Nánássy Imire dr. az e lapok hasábjain megjelent hattyúdalában sok kérdést tett fel, melyeknél a kérdőjeiet bátran fel lehet, — sőt kell is cserélni felkiáltójelekkel. Ezeket írja: „Kitekintek hétköznap, ünnepnap ablakomon, hát annyi elszomorodott embert, mint Nyíregyházán, nem látni talán Angliában sem a lé-gigyakorlat után? (!) Hát hogy? Itt mindenki beteg? (!) Itt elvesztette mindenki hitét, reményét? (!) Itt mindenkinek kétszer akkorára nőtt az orra? (!) Itt mindenkit aggaszt a téli fűtő, enmivaJó, rulha, jövő? (!)" Vájjon a felkiáltójielek nem i'llenek-é inkább a mondatok végére, mint a kérdőjelek? Lelki szemeivel meglátta a megboldogult: „Sehol annyi lelkileg, anyagilag 'tönkremeint és tönkremenésre kész ember, minden, kilátás Öszi újdonságok! nöi és férfi divatcikkek kötött áruk gyapjúszövetek fehérneműk és divatselymek Mayer Ágoston divatüzletében nélkül, nincs, mint Nyíregyházán." „A háztulajdonos, a városi polgárság legértékesebb része, családi háza után 10 év alatt háromszor anynyi adót, kamatot fizetett, mint amennyiért kényelmesen lakott volna, mint „lakó". „Nyíregyháza a föld legdrágább állampolgársága." — jMost tehát neki Nyíregyháza revíziójának, — de sürgősen, mert ez a nyomorúság hazája lesz. Ide nem élni, de semmiért sem jönnek az 'emberek. Mi is vonzza őket?" Az ország revíziója után — Nyiregyháza revíziója! Igazat mondott! Amikor Trianon rámkszakadt, a' fenti címmel megírtam, hogy Nyíregyháza erős fejlődésre számíthat. Ma, a trianoni rongy egy részének ilefoszlása után, látnia kell mindenkinek, aki törődik a város sorsává.!, hogy új gazdasági helyzetibe jutott a város, olyanba, aminőben még soIha sem volt! A .város egész történelme ideje alatt nem volt Nyiregylháza helyzete a maival egyező. Vigyázzunk ! A sziabolcsi (termékek piaca: Galícia volt. Búzáit, rozsot, tengerit, bort Külföldi és belföldi gyapjúszövetekben nagy választék és olcsó árak! A legfinomabb egyenruha szövetekből nagy raktárkészlet. Egyenruhákat előírásosan mérték után készít Kecskés József uri és egyenruha szabó, Luther utca 6. Nyíregyháza szenzációs mulatója Rákóczi-u. 13. sz. alatt Megnyílt NÍ Popernyik Sándor vendéglője a „Repülőhöz" Minden este Csócsi- Horváth zenekara muzsikál Egy nagypoh^munkácsl sör 22 fillér. Kiméit a szemét a Tungsram Brypton lámpa — és kevesebb áramot jte togyasat) © s egyebeket kelet, északkelet felé •vittek innen. Ma azon a helyen a mezőgazdaságii Oroszország az úr, importra nem szorul. Nyugatra sok száz, sőt ezer kilométereken át kell szállítani, nagy költséggel. Sziatmár megye székihelye <viszszatért. Mátészalkáról visszatér a 'törvényhatóság egész apparátusával régi székhelyére és vele együtt megy az egész uszály, amely kapcsolatos. A szatmáriak törvényszéke, a tanIfelügyeJőség, az államépíbészeti hivatali, mind megy el. A lakosság közlekedése iránya az új — régi megyeszékhely felé irányul, ott vásáirol, ott szórakozik. Nyíregyháza lelveszti e.zt a forgalmat. Mátészalka gyászban lesz gazdaságilag, de ebiből Nyíregyházáinak is jut. Ezt nem tudja pótolni a galíciai piac, mert az megszűnt. Ezt a szomorú tényt látta Nánássy Imre, ha ki nem is mondotta. De aki gondolkodik, kell, hogy maga is meglássa! Revíziót Nyíregyházán is! Sürgősen! Mert: „a nyomorúság hazája lesz!" No, nem mindenkinek! Lesznek kiváltságos (vagyonosak! Minden követ meg kell mozgatni, hogy a gazdasági nívósüllyedést megelőzzük, a nyomor ellen védekezzünk! A város költségvetésének tárgyalásánál már kezdtünk hangokat hallani, el üt őket a régi, az orthodox felfogástól. Már halljuk, a miniszterinek mondott „óhajjal" szemben, — hogy ne tömjük a molochot, hainem éljünk is! Ne spóroljuk holtra magunkat! Lelhet a testet táplálni egyszerűbb ételekkel is. De elvonni a szükséges kalóriát, csak kis ideig lehet, mert hosszabb idő után még az élet 's megszűnik. Vigyázzunk! Igaz a megboldogult képviselő mondása: „Most tehát neki Nyíregyháza revíziójának"! Főként, ne legyünk imádói az „aranyborjúnak"! — Megelégedett vevők százai dicsérik a TINTAKULI-t. Kapható a Jóba-papírüzletben. (x) Berlin a statisztika tükrében A birodalmi statisztikai hivatal most hozta nyilvánosságra az 1940. május hon-én Berlinben megtartott népszámlálás és foglalkozási ágak összeállításának eredményét. Ez a kimutatás élénken vázolja azt a munkateljesítményt és gazdasági tevékenységet, amit a berliniek kifejtenek. A jelentés 4,321.521 berlini lakos foglalkozását a következőkben részletezi: 29.400 (0.7%) földmüveléssel, 1,774.500 (41.1%) iparral és kézművesiparral, 1,066.400 (27.7%) kereskedelemmel és közlekedéssel, 672.000 (15.5%) közüzemekben és privát foglalkozásokban 109.300 (2.5%) háztartásban és 669.700 (15.5%) szabad állásokban volt alkalmazva és foglalkoztatva. Az adatok alapján Berlinnek tisztán ipari és kereskedelmi város jellege van, amelyben egy félmillió tisztviselő nyer foglalkozást. Érdekes az a jelenség, hogy ebben a „kőtengerben" majdnem 30.000 ember foglalkozik földműveléssel, amely létszám egy közepes város lakosságának felel meg. Pnntnsan és megblzhatéan eszközli a villanyszerelési munkákat Szikszay Menyhért villanyszerelési vállalata Horthy Miklós tér 8. Telefon 864. Csillárok, rádiók, kerékpárok nagy választékban és előnyős fizetési feltételek mellett. ÍZLÉSES nyomtatványt, egyszerűt s művészit pontosan és olcsón Orosz Károly nyomdaüzeme készít. Nyíregyháza, Bercsényiutca 3. — Telefon szám: 577.