Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 224-249. szám)
1940-10-11 / 233. szám
^jiTDBrott SZABOLcet HO&AP * oM d J^^flOLCfll Küty y (Trianon 21.) 1940 október 11. Feltűnően szépek az őszi női ruhamodelljeim átmeneti és télikabátjaim Maibaum Mariska Vásárlás előtt tekintse meg kirakataimat és raktáromat divalüzlete, Rákóczi- u. 4. szám — Takarékossági hilel. forradalom után, a feudalizmus felszámolásakor a városok határában, falvakban élő jobbágyok a szabadság eszméjétől megihletetten, az egyenlőség eszméjétől újjáéledetten függetlenítették magukat a várostól és a függőségtől megszabadulva, a jobbágysorsból és paraszti életszemléletből kiemelkedve, polgárosodtak, de fokozott termelésükkel és nagyigényűvé nőtt' fogyasztásukkal, népfeleslegükkel továbbra ís gazdagították a természetes gazdasági és kulturális központjukat, a várost. Tehát végeredményben mindkettő jól járt. Míg nálunk az óriási határ megtartásával mind a kettő rosszul járt. A dobszó nem hallatszik ki, a város keze nem ér el a tanyák mélyére, a kultúra nem juthat ki, így a város alig adhat valamit a szétterült tanyavilágnak, Csak a statisztika, meg a kataszteri ív és telekkönyv szerint tartoznak ide. Az még nem teszi őket a város lakóivá, hogy felserdülve, be-be jönnek vasárnap a templomba, vagy hosszú tanyai élet után öregségükre néhány módosabb bejön lakni, hisz ugyanígy, sőt még könnyebben bejönnek az orosi határból. Mondhatnám, hogy messzebb vannak ők Nyíregyházától, mint én vagy bármely művelt ember Budapesttől. De igénytelenségükben és elmaradottságukban ők is csak keveset adhatnak a városnak. Szabályként kimondhatjuk, hogy egy független, polgárosult, kulturált közvetlen környezettől sokkal több haszna van a városnak, mint a pótadóból és viszont az ilyen környék jobban felveheti és élvezheti azt, amit a város nyújt. De nézzük, hogy is állunk azzal a pótadóval. A város az 1941. évi költségvetés szerint a 45.000 kat. hold földre eső 109.301 pengő állami adó után 89%-os pótadókulcs mellett 97.277 pengő pótadó bevételre számít. Ez önmagában véve is kevés, az egész pótadónak csak 18.93 százaléka; minden kat. hold föld után 2.16 pengő. Igen ám, de ebből az öszszegből visszatérít a város a mezőgazdaságnak különböző címeken 76.670 pengőt (tanyai áll. iskoláknaq 2000, tanyai felekezeti iskoláknak 26.400, kertmunkás képző iskolának 5200, állattenyésztési hozzájárulás 26.915, állategészségügynek 5175, erdőfelügyelőségnek 180, Mezőgazdasági Kamara homokkísérleti gazdaságának átengedett terület bérértéke 3300, külön tanyai közigazgatás 7500 pengő), úgyhogy végeredményben a városnak csupán 20.607 pengője marad a föld pótadójából, tehát minden kat. hold után csak 45 fillér. Hátha még azt is leszámítanék ebből a bevételből, amibe ennek a sok ezer tételből álló földpótadónak az adminisztrációja kerül, továbbá azt, hogy egy adótisztviselő, tapasztalatom szerint, úgyszólván egyebet sem csinál, különösen piaci napokon, minthogy a tanyai lakosságnak befizetési csekklapokat állít ki, akkor bátran megállapíthatjuk, hogy a város a föld pótadójára súlyosan ráfizet. Ezzel szemben a Takarékpalota és a Nyirvízpalota együttvéve szintén hoz a városnak kb. 20.000 pengő pótadót, anélkül azonban, hogy valamit várna a várostól.* A hiba általában az és mezőgazdasági városaink azért nem tudnak fejlődni, mert a földadó igen kicsiny, minden pótlékával együtt kat. holdanként csak 7.30 pengő, pedig elbírná holdankénti bruttó hozadékának egytizedét, ami kb. egy métermázsa búza ára (22 pengő), ami még mindig csak egyötöde a házadónak, mely a bruttó hozadék 50—60 százalékára rúg. Ebben az esetben a városnak a földadóból kb. 300.000 pengő jövedelme volna és mindjárt jobban tudna mozogni. De kormányzatunk tisztán a gazdatársadalomra óhajt támaszkodni, azért a földet kíméli, míg ellenben a városi házat a feneketlen mélységbe taszította. Az adóztatásnak nem a politikán, hanem az igazságon kell alapulnia! Természetesen a földet teherbíróbbá is kellene tenni az okszerű gazdálkodás bevezetésével, amivel legközelebbi cikkemben fogok foglalkozni. Bácsfalvy Antal — Ma már mindenki TlNTAKULI-.val ír. Kapható a Jóba-papírüzletbem. (x) Bencs Zoltán és Szabó Zoltán országgyűlési képviselőket tiszteleti tagjává választja a Bessenyei Társaság Megírta a Nyirvidéik-Szabolcsi Hirlap, hogy a Szabolcsi Népfőiskolai Munkaközösség elhatározta, hogy beolvad a Bessenyei Társaságba, amelynek táj- és népkutató szakosztályában működik az az önzetlen és eszményi célokért felsorakozó és mindjobban izmosodó közösségi erő, amely a munkaközösségben kelt életre. Most a munkaközösség, illetve a Bessenyei Társaság táj- és népkutató szakosztálya elhatározta, hogy javasolni fogja a Társaság választmányának, hogy a magyar népfőiskolai gondolat két legelső harcosát, akik az élvonalban küzdöttek már évekkel ezelőtt a népfőiskolák megszervezéséért és fáradhatatlan Fried Adolf földbirtokos ikótaji szeszgyárában, a raktárban elfolyt 1140 liter finomított szesz. A kár meghaladja aa 5000 pengőt. A szeszgyár vezetőségének jelentése szerint a finomított szeszraktárban a déli órákban ismeretlen tettes szeszt ment lopni s nyitva hagyta a 'tartálycsaipokat s tíz órán keresetül folyt a finomított szesz a földire, azaz a pincébe. A pince ablakán át kiáradó szeszgőzre lettek figyelmesek a járókelők s figyelmez tett ék a gyár alkalmazottait. így fedezték fel, hogy a finomított szesz-tartály minden csapja nyitva van és a szes,z a földre folyik, A gyár .vezetőségnek állításaiszemunkásságot fejtettek ki a népi nemzetpolitika terén, válassza meg a Bessenyei Társaság tiszteleti tagjaivá. Ezt a javaslatot örömmel fogadja mindenki, aki lelkesedik és szíves örömest fáradozik is a magyar nép sorsának felemelése, a magyar népmilliók nemzetté nevelése érdekében. rint feltétlen tolvaj járlhatott a raktárban és szeszlopás közben megzavarhatták, ezért hagyta nyitva a tartály csapjait. A nyomozás azonban mást állapít meg. Küisérelimd nyomok a raktárban nincsenek, így nem valószínű, hogy tolvajok jártak ott, sokkal- valószínűbb az, hogy a tartály-csapok megtágultak, mert régiek voltak s a sok használatban a csavarok lazultak. A kérdéses időben, a gyárban két .gép is üzemben -volt és a gépek dübörgése valósággal megrázza az épületet, ami hatással lehetett a raktárban levő tartályokra is. így történhetett, hogy a rázkódás a tartálycsapokat is lerázta és a szesiz elfolyt a pincében. pénzkészlettel való ellátása érdekében szükséges intézkedésekre a <m. kir. pénzügyminiszter ür figyelmét Ihívja fel. A nyíregyházi pénzügyi tisztviselők és alkalmazottak illetményük egy százalékát adták az Erdélyért akcióra A Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi területeken megsegítésre szorulók támogatása céljából a Horthy Miklósné Őfőméltósága által indított segélyezési mozgalomra a nyíregyházi m. kir. pénzügyigazgatóság, továbbá a mellé és alárendelt hivatalok alkalmazottai egy havi illetményük egy százalékát, vagyis 737'61 pengőt adományoztak. — A „Ferenc József" keserűvíz régóta kitűnően bevált háziszer megrögzött székrekedésnél és annak mindenféle káros következményeinél; biztos, enyhe és gyorsan ható természetes hashajtó, mely számos betegségnél az emészitést javítja és aa étvágyat fokozza. Kérdezze meg orvosát! (x) Elvágta a cséplőgép A belügyminiszter elrendelte a községek háztartásának hatályosabb ellenőrzését Szabolcs vármegye Közigazgatási Bizottsága vitéz dr. Jékey Ferenc főiapáin elnöklése alatt tegnap tartotta rendes havi ülését. Az ülésen dr. Borbély Sándor alispán a következő jelentést terjesztette elő: Jelenítem, hogy a .vármegye törvén ythatósági bizottsága október hó 8-án tartott őszi rendes közgyűlésében a főispán úr megnyitó beszéde és Turóezy Zoltán, ág. h. ev. püspök, a törvényhatóság örökös tagijának napirend előtti felszólalása alapján foglalkozott Erdély egy részéinek visszatérésével és elhatározta, hogy ez alkalomból hódolatteljes tisztelettel üdvözli a Kormányzó úr őfőméltóságát és feliratikig köszönd meg gróf Teleki Pál miniszterelnök úr és gróf Csáky István külügyiminiszter úrnak kifejtett eredményes munkáját. Jelentem, hogy szeptember utolsó .napján érkezett a m. kir. belügyminiszter úr 18.484—1940. sz. rendelete, amelyben a községek háztartásának hatályosabb ellenőrzése érdekében elrendelte, hogy a járási főszolgabíró az évi rendes felügyeleti vizsgálatokon felül az egyes kiszállások során a járáshoz tartozó minden község háztartását, illetőleg annak egyes részeit élvenként többször is beható vizsgálat tárgyává tenni köteles. E vizsgálat során főleg a tartozás előirányzását, azok jogszerűségét, a hitelek 'betartását és a bevételek alakulását kell megvizsgálni. A főszolgabíró áltat a rendes évi felügyeleti vizsgálatokon felül teljesített vizsgálatok eredményét és a hiányok megszüntetésére adott utasítást e célra felfektetett és a községi (kör) jegyzőknél őrzött vizsgálati könyvbe kell bevezetni a .vizsgálat idejének feltüntetésével. Ezenfelül a. főszolgabíró a számadási főkönyvben annak a fejezetnek, rovatnak utolsó tételénél, amelyet vizsgálat tárgyává tett, a lap szélen aláírásával és a vizsgálat keltének feltüntetésével is jelezni kell a vizsgálatot. A 3000 lélekszámot meghaladó községekben a főszolgabíró évenként legalább kétszer köteles ös9zehí)vini az elöljáróság tagjait és ez alkalommal a főszolgabíró jelenlétében a községi (kör) jegyzőnek részletes beszámolót kell adnia a község háztartásának alakulásáról. A tanácsülés megtartását a 2. pont alatt említett vizsgálati könyvbe be kell jegyezni. Az olyan köz.ségii határozatokkal kapcsolatiba 1;!, melyek valamely rendkívüli beszerzésre, létesítményre, építkezésre .vonatkoznak, a főszolgabíró a szükségességre nézve felterjesztéséiben nyilat kőzzék. Utasította egyben az alispánt arra, hogy a főszolgabírók ez irányú tevékenységét hathatósan ellenőrizze. Jelentem, hogy az „Erdélyért" akcióra való gyűjtés eredményessége érdekében utasítottam a járási íőszolgaibírákat, hogy azt hathatósan támogassák, egyúttal bejelentem, hogy a vármegye tisztviselő kara fizetésének egy százalékát ajánlotta fel erre a célra. Tekintettel arra, hogy a katonai szolgálatot teljesítők családtagjai részére megállapított segélyek kifizetését a községeknél levő pénzkészlet elégtelensége .hátráltatta, az elmúlt hónapban felterjesztéssel fordultaim a m. kir. belügy miniszter úrihoz, kérve őt, hogy a községeknek megfelelő az ujját Molnár János 21 éves polgári lakos a Tikos tanyán Dobovits László cséplőgépje mellett dolgozott. Munkaközben a cséplőgép felvonója elvágta a kezét. Súlyos sebével beszállították a nyíregyházi Erzsébet kórházba. Balesetéért nem okoz senkit, saját vigyázatlansága idézte azt elő. Német nyelvtanfolyam felnőtteknek A magyar-német főiskolai iroda 1940 október 15-től 1941 január végéig Nyiregyházán, a községi polgári leányiskolában (Luther-utca) hetenként 'kétszer az esti órákban tandíjnélküli német nyelvtanfolyamokat rendez felnőttek számára. Beiratási díj a 3 havi kurzusra 6 pengő. Jelentkezés a Nyirvidék-Szabolcsi Hirlap szerkesztőségében és délelőttönként dr. Riedl Ferenc tanfolyamvezető tanárnál a kir. kat. gimnáziumban (Kótaji-u, 16.). A tanítás — jelentkezés szerint — kezdő és haladó csoportban, Hackel-módszer szerint folyik. Bevezető óra október hó 15-én, kedden este 7—8-ig, ahol — a beosztás miatt — az összes eddigi és a még jelentkező résztvevők megjelenését feltétlenül kérjük. (x) A Hunniában lassanként a befejezéshez közeledik a Beáta és az ördög című film, melynek érdekes .forgatókönyvét Horváth Árpád és György István írták. Szörényi Éva dominikánus noviclust alakít a filmdrámában, aki egy fiatal olasz gróf (Páger Antal) személyében találkozik az ördöggel, iHetive a szerelemmel. György István rendezi a filmet. Ugyancsak a Hunmában készült el néhány nappal ezelőtt Orbók Attila új filmje: Vissza az úton, Ráthonyd Akos rendezésében, Csortos Gyulával és Mezey .Máriával a főszerepekben. A kótaji szeszgyárban 1140 liter finomitott szeszt ivott meg a föld