Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 224-249. szám)

1940-10-10 / 232. szám

i. óllal (Trianon 21.) 1940 október 10. Erdélyország .. • Az egyetemes magyar nép s ben­ne a visszatért erdélyi részek lakos­sága még ujjongó lelkesedés, mámo­ros öröm hatása alatt áll s máris megindult a komoly aikotó, építő •munka, melynek legfőbb célja az, hogy miinél rövidebb idő alatt s mi­nél kevesebb zökkenéssel belekap­csolja Erdély visszatért részeit az anyaország lelki, szellemi és gazdag­sági életébe. Ez a belekapcsolódás kétféleképpen lehetséges: vagy a se­gítő „anyai" kéz tartja meg az irá­nyítást, vagy pedig a visszatért ré­szek ősi, szent értékei jutnak önál­lóan szerephez. A jelek szerint a Miniszterelnök úr széleslát ökör ű, nagy földrajzi, történelmi tudása és kiváló pedagógiai érzéke a második lehetőséget kívánja előnyben része­síteni. S ha ez tényleg így is lesz és ha az anyaország megelégszik azzal, hogy csak a gondos gyámolító, segítő szerepét töltse be, akkor Erdély­ország felszabadult részei — minden eddigi ilyen irányú eredménnyeli el­lentétben — az egyetemes magyar életnek erőteljes, többleteit adó s az­zal tökéletesen összeforrt és az új életstílus kialakításában döntő sze­repet játszó testvér tényezőjévé vélik. Erdélynek visszatért részei egészen sajátos helyzetüknél fogva, különle­ges figyelmet érdemelnek. Nemcsak ai megszállás idején szenvedtek ezek a részek többet, hanem a világhábo­rú előtti időkben is sokkal mosto­hább viszonyok közt éltek, mint Er­dély többi részei. Különösen Csík, Háromszék, Udvarhely és Marostor­da megyék járták a nehezebb utat a háború előtt is és a megszállás alatt is, mert elszántabban védték sajátos szellemi, lelki és gazdasági értékei­ket. Ezeknek a megyéknek elszige­teltségük miatt más a ,berendezésük, más az életformájuk. Bár a székely­ség izzó magyarságát sohasem hoz­tai vonatkozásban azzal, a mostoha bánásmóddal, melyben már a háború előtti' időkben része volt, mégis 'tu­datosan érezte, h'ogy nem került bele a. .magyar élet sodrába. Most egészen máskép áll. a helyzet. A magyar nemzet a maga nemes, tiszta ma­gyarságát szomjúhozza, minden megpróbáltatása dacára fáradhatat­lanul kutatja és örömmel segíti dia­dalra, valahol azt megtalálja. A jobb sorsra érdemes székely nép Í9 őriz egy parányit a magyar géniusz drága értékeiből, melyet megtalált az egye­temes magyar nép s amelyet öröm­mel kíván magyar közkinccsé tenni. Legyen tehát a visszatért részek megsegítése önzetlen, minden számí­tástól me.nt, legyen olyan ez a segí­tés, hogy a sokat szenvedett drága testvéreink mihamarább önmagukra és a magyar család melegére talál­janak. A súlyos megpróbáltatások idején éppen azok az erények tartották el­nyomott testvéreinkben a jobb jö­vőbe vetett hitet, .melyekre a magyar •népnek legnagyobb szüksége van a szebb, jobb, boldogabb jövendő szempontjából. Ezek között az első helyen áll az az érték, melynek fon­tosságát eléggé nem hangsúlyozhat­juk, a magyar egymásratalálás, a ma­gyar összefogás, ök érezték, hogy minden testvérre szükség van s hogy csak mogukban bízhatnak, a maguk erejére támaszkodhatnak s így egy­szerre leomlottak .a válaszfalak s .va­lamennyien magyarnak, testvérnek érezték egymást. Az átkos és a ma­gyar társadalomiban még mindig kór­tünetként meglevő rang, méltóság hajhászása, a társadalmi különbsé­gek kihangsúlyozása, egyeseknek s többeknek ezen válaszfalak mögött rejtőzködő önzése nagyban megbé­nítja az eredményes munka szem­pontjából annyira szükséges össze­fogást, nemzeti, magyar egységet. Az erdélyi magyarságnak a' meg­próbáltatások hosszú éveiben kije­gecesedett egysége, természetszerű­leg megter.emtette az annyira fontos szociális gondolkozást. Egynek a szenvedése, az egész szenvedés volt s mind sietett segítségére a szenve­dőnek. Az anyaország népét meg­kímélte a hosszantartó és az egész országra kiterjedő szenvedés s ezért nem. tud még.mindig együttérezni a társadalom minden rétege a szenve­dő embertestvérével. Hálás lélekkel ültesse át az anyaország népe Pan­nónia virágoskertjébe azt az eréinyt, melyet a visszatért részek népe a mostoha természettel dacolva s az elnyomók igáját viselve, kitermelt magából: az igazi testvéri, ember­ibaráti, együttérző szeretetet. Nemcsak a leomlott válaszfalak romjai .alatt megtalált őserő, az egy­más megbecsülése, rang és méltó­ságra való tekintet nélkül és nem is csak a segítő kéz melegsége, mely egy test vérként, forrasztotta össze a sokat szenvedőket az az érték, me­lyet a hazatért testvéreink hoznak, hanem ők képviselik a hitnek és bi­zalomnak égig érő nagyságát, mely alapja minden diadalmas életnek s amely megtartotta őket magyarabb magyaroknak. Ahhoz, hogy az eljö­vendő viilágalakulásban komoly té­nyezőkké lehessünk s hogy a világ­építő munkából kivehessük részün­ket, a bizalom, a hit hatalmas ere­jével kell megragadnunk a történel­mi idők felénk nyújtott kezét. így fogjuk a legelőnyösebben kamatoz­tatni úgy a meglevő, mint a vissza­szerzett magyar értékeket. Kincses Erdély! Te szegénységed­ben is gazdag vagy. Mulandó érté­keid a súlyos megpróbáltatás idején csaknem veszendőbe mentek, de lel­ki kincseid bőségesebbek, mint va­laha. Hozd ezeket az értékeket a kö­zös magyar munkatérre. Légy te most a közös munkában is. aki vol­tál a megpróbál tatások idején, a mi féltett kincsünk. Hófödte bérceid lelked örök bizakodásának jelképed Öszi újdonságok! női és férfi divatcikkek kötött áruk gyapjúszövetek fehérneműk és divatselymek Mayer Rgoston divatüzletében Őszi és téli kabá tok Délutáni ruhák, pongyolák és kalapok nagy választékban MAIBAUM MARISKA divatüzletében, Rákóczi utca 4. Takarékossági hitel! emeljék a magasba a magyar élni­aikarást, krisztálytiszta hegyi patak­jaid, gyöngyszemű tavaid jelentsék tiszt.a erkölcseidnek a magyar er­kölcsök még szebbé, nemesebbé té­telét, egymásraboruló fenyveseid jel­képezzék a magyar egymásrautalt­ság, egymásratalálás, a magyar egy­ség rég óhajtott megvalósulását. Fá­jó emlékeid pedig és elsírt könnyeid, valamint széttört bilincseid maradja­nak a magyar család drága ereklyéi, melyeknek folytonos tisztelete biz­tosítsa a lelkiséged, a szellemed dia­dalát a közös magyar életben. nt. Büszkék vagyunk a nyíregyházi buszárok erdélyi teljesítményére Szeptember 5-én, a trianoni hatá­ron, a Visó-völgy bejáratával szem­ben újabb honfoglalásra lendült az I. lovas dandár, amelynek a daliás magyar katona, a hőslelkü vitéz Béldy Alajos tábornok volt itt is a parancs­noka. Az ő kötelékei között állottak min­den küzdelemre készen, a nyiiregy­| (házi huszárok is. Eddig ismeretlen feladatot oldottak meg a dandár csapatai. Rossz, elhanyagolt köves utakon, égbenyúló hegyek között, 900 méteres szintkülönbözetekot megvászva, átkeltek a radnai, a borgói hava­sokon, előnyomultak a Maros, Szamos, Beszterce völgyében, elérték az Olt völgyét, annyi tün­döklő, gyönyörű álom célját, meg­szállták a Priszilop, a Tölgyes, a Békás, a Gyimes szorosokat s ezzel a történelmi, a vágyva vágyott ősi magyar határt érték el. Ezer kilométeres utat tettek meg hős katonáink, akik azután a székely magyarság örömújjonigásait .fogadták felejthe­tetlen, mámoros napokon. Nyíregyháza büszke huszáraira és minden katonájára, aki ezt a hon­foglaló utat megtette, méltón az ősökhöz, Ar.pád, Szabolcs, Gyula vezér hősi lendületi harci menetéhez. Hálával gondolunk a parancsno­kokra, a tényleges és tartalékos tisztekre, az altisztekre és a hős fiúkra, akiknek szívében a megnagyobbo­dott háza szent képe fénylett. Az ezerkilométeres dicsőséges út virágos állomása kell, hogy legyen, a szombati fogadtatás, Nyíregyházá­nak meg kell mutatnia, hogy él ben­ne a hála, a katonás, a harci erények tisztelete és impozáns fogadtatás­ban kell részesítenie a hazatérő ka­tonáinkat. — A „Ferenc József' keserüvfo régóta kitűnően bevált házisaer meg­rögzött székrekedésnél és annak mindenféle káros következményei­nél; biztos, enyhe és gyorsan ható ter­mészetes hashajtó, mely számos be­tegségnél az emészitést javttja és aa étvágyat fokozza. Kérdezze meg orvosát! (x) MB _ •11. Nyíregyháza szenzációs mulatója IViegnyill Ráfcóczi-n. 13. sz. alatt baü Popernyik Sándor vendéglője a „Repülőhöz" Minden este Csócsi-Horváth zenekara muzsikál Egy nagypohár munkácsi sör 22 fillér. Szlnház-Film-Széraliozás Október első felében két neves magyar írö műve kerül főimre. Jókai Mór Sárga rózsa című regényének fi.lsnvóltiozatia lesz az egyik, amelynek külső felvételeit Hortobágyon és a bugaci pusztán résziben már el is készítették. Szöré­nyi Éva játssza a kocsmárosinét, a másik két főszereplő Greguss Zol­tán és Kamarás Gyula lesznek. A film érdekessége, hogy a Vígszínház kitűnő főrendezője, Hegedűs Tibor viszi filmre a népszerű regényt. Szin­tén októberiben kerül műterembe Herczeg Ferenc Gyurkovics fiúk cí­mű regényéből készülő film. Bé­keffy István készítette el a békeidők nagysikerű regényéből .a forgató­könyvet. A női főszerepet Turay Ida alakítja. Az új Herczeg-film a Kár­pát-film produkciójában készül el. Ginger Rogers, a .világhírű amerikai táncos sztár legújabb filmjében, a Kismama ban nem megszokott partnerével, Fred Atairrel játszik együtt, hanem egy ennivalóan kedves kds nyolchónapos balbával, akinek éppen oly nagy si­kere van kitűnő „játékával", mint amilyen Fred Ásta irmok táncaival. Bohókás, mulatságos történet, mely­ből gazdagon árad a friss és üde humor. * A legjobb magyar kómikus-gárda játszik a Filmirodában most készülő Papita-kaibát című filmvígjátékban. Kiss Manyi, Vaszari Piri, a két La­taibár, Pethes Sándor, Pethes Ferenc, Kőváry és Makláry a lakói annak a penziónak, melyben a vidám törté­net lejátszódik. A fiatal Egry Mária az egyetlen komoly szereplő a film­ben. • Iparügyi Minisztérium által engedélyezett ócskavas beváltótelep valamint az Iparügyi Minisztérium által engedélyezett selejtes papír gyűjtő ktpilselel Luther utca 7. 7elefon 2~ 4 5-

Next

/
Oldalképek
Tartalom