Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 224-249. szám)

1940-10-09 / 231. szám

Ara 10 fillér Nyíregyháza, 1940. október 9- O / (Trianon 21.) viii. woiyam 231 (2242.) szám. sS%€Yutt YÍR1TIDÉK UfO JnJLK Hmsm^ms^ Kas BE'® fisrltesztSség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. jgj p/^ví ITll/AÍ KÍADTT AD * Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. CMUtakaréki csekkszám: 47.139. Telefon: 77. rWLlllI\ftI iM/AriLrVr K ö z t i s z tv i s e 1 ő k n e k 20%-os engedmény. Szombaton délben a büszke öröm érzésével fogadja Nyíregyháza visszatérő huszárezredét Szombaton, október 12-én nagy eseménye .'esz Nyíregyházának. Ezen a napon délben 12 órakor érkezik haza a 4-es huszárezred, Nyíregyházának a hős Hadik András grófról elnevezett huszárezrede erdélyi útjáról. Az ezredet a város büszke öröm érzésével, ünnepélyesen fogadja. A nagy nemzeti feladatok érdekében mindenkinek áldozatot kell hoznia Teleki Pál gróf miniszterelnök ma fontos nyilatkozatot tett a MTI tudósítója előtt. A miniszterelnök bejelentette a mezőgazdasági árak felemelését és ezt meg is indokolta. Ha nem javítjuk az árakat, számos téren nem tudnak a gazdák termelni. Bejelentette továbbá, hogy az pari cikkek árát illetően az egyéni használatra szolgáló cikkek ára ugyancsak magasabb lesz. Az élelmiszerek árának emelkedéséivel egyidejűleg gondoskodik a kormány az ipari és tisztviselői fizetések emeléséről is, kivált az alacsonyabb kategóriákban. Elkerülhetetlen a közterheken való emelés is. Tudomásul kell vennünk, hogy közvetve vagy közvetlenül mindenkinek áldozatot kell hoznia és engednie kell eddigi életszínvonalából. Nem élhetünk úgy majd, mint szeretnénk. De nincs egy magyar ember sem, aki meg ne értené, hogy nagy nemzeti céljaink megvalósítása érdekében mindenkinek áldozatot kei-1 hozn

;a. A román hatóságok nem törődnek a magyar lakosság legyilkoíásával •Kétségbeejtő hírek érkeznek a még román megszállás alatt élő magyar testvéreink sorsáról. Üjabb és újabb lerongyolt, kifosztott magyar csoportok érkeznek a határ-menti falvakba és városokba. Az, amit ezek .a menekültek elmondanak, égre kiált és gyors cselekvést követel. A Zsilvölgyében levő bányákban ma is magyar mérnökök és munkások dolgoznak. Most ezekkel szemben olyan •atrocitásokra vetemednek a vasgárdista terroristák, hogy ez a.z eljárás minden képzeletet felülmúló meggyalázása az erkölcsi jogrendnek. Negyven magyar családot ismeretlen helyre hurcoltak el. Petrozsény és Lupény bányamunkásai közül az oláhok 27 magyart gyilkoltak le. Makő és Gyula között egy olyan gyermeket hiúztak át a határon a menekülő magyarok, akiknek szüleit megölték a román terroristák. Vésztjósló hírek érkeznek arról is, hogy a román hatóságok teljesen közömbösek a gyilkosságokkal szemben is. A falvak jegyzői és más hatósági emberei épúgy nem törődnek azzal, amit a terroristák csinálnak, mint a városok rendőrfőnökei vagy katonai parancsnokai. Temesvár magyarjai Sarbu ezredes, rendőrparancsnokhoz fordultak segítségért, de az ezredes egyetlen egy esetben sem lépett közbe a gyalázatos tettek elkövetőivel szemben. Utóbb már kijelentette, hogy nem is fogad senkit a kiutasítások és bántalmak ügyében. Egy Kovács nevü magyar orvost és családját azonnali kiutasításra szólítottak fel. Kovács éppen súlyos beteghez indult, de ezzel sem törődtek. Azonnal távoznia kellett. Két fegyveres gárdista fogta közre és azt sem engedték meg, hogy átöltözzék. Az orvosi táskát kitépték kezéből, felöltőjét, kalapját, mind elszedték tőle. á románok a bánsági németeket is bántalmazzák A bécsi döntés óta a románok elvakult gyűlölettel terrorizálják a német lakosságot is. Temesvárott a bánsági németek tiltakozó nagygyűlést tartottak és ezen heves kifakadások hangzottak el a román kegyetlenkedések miatt. A németek házait' sértő 'feliratokkal éktelenítik el. A tanyákon lakó, a mezőkön járó magánosokat megverik vagy megölik. A bántalmazások óriási elkeseredést keltenek a német lakosság körében is. (MTI.) Ejtőernyős repülőposta szolgálat a Székelyföldön A kereskedelemügyi és közlekedési miniszter fontos rendeletet adott ki, amely szerint Budapestről repülőposta közlekedik naponta Marosvásárhellyel. A repülőgépeken érkező postai küldeményeket a marosvásárhelyi repülőtérről azonnal tovább szállítják a székelyföldi repülőjáratok Udvarhelyre, Kézdivásárhel.yre, Csíkszeredára, Sepsiszentgyörgyre. Ennek a négy székely városnak alkalmi repülőtere fölött a postai küldeményeket ejtőernyővel eresztik alá. Az ejtőernyős postaszolgálat .zavartalanságára különítmények őrködnek. Először mindig a levélzsákot, utána az ujságzsákokat viszi az ejtőernyő a földre. Ez lesz Magyarországon az első ejtőernyős postai forgalom. így a Budapesten feladott postai küldemények 24 órán belül ,a Székelyföldre érkeznek, aminek óriási jelentősége van a Székelyföld gazdasági, kereskedelmi életében. A romániai magyarok üldöztetése a képviselőház előtt A képviselőház mai ülését egynegyed 11 órakor .nyitotta meg Tasnádi-Nagy András elnök. Bejelentette, hogy Cselényi Pál napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Cselényi Pál felszólalásában többek között a következőket mondta: Szóvá kívánja tenni a Romániához csatolt részeken folyó mágyarüldözéseket. Ügy érzi, hogy ezt az ügyet a Ház és ennek útján a nyilvánosság elé kell vinni. A román kormány már a bécsi döntés után nyomba® megkezdte a területén maradt magyar lakosság üldözését. Amikor ezek ellen az üldöztetések ellen felszólal, nem egy politikai párt nevében, hanem az egész magyar nemzet, a határokon Innen és túl élő lakosság nevében teszi. Azok a szenvedések és kegyetlenkedések, amelyeknek a románok az okozói, meghaladnak minden emberi képzeletet. Nem egyéni kilengésekről, hanem tervszerű tömegterrorról van szó. Hogy ezek a kegyetlenkedések a iromán kormány tudtával és a román hatóságok beleegyezésével történnek, igazolja az a tény is, hogy a román kormány már a bécsi döntés napján tömegesen helyezte át a magyar tisztviselőket és alkalmazottakat olyan területre, amelyek a döntés következtében magyar fenhatóság alá kerültek. Amikor pedig a magyar hadsereg megszállotta a viszszaítélt területeket, már harmincezernél több menekültet dobtak át a határon. A román kormány sorra távolította- el helyükről a tisztviselőket és munkásokat. Igen sok magyar embert pedig behívtak katonai szolgálatra, akiket minden ellenszolgáltatás nélkül dolgoztattak s így akarták őket megpuhítani arra, hogy optálásu-kat kérjék. Amikor az így meggyötört magyarok azután aláírták az optálást kérő ívet s hazaimehettek, még meg sem pihenhettek otthon, nyomban kiutasították őket. Előzetesen azonban vagyonüag és lelkileg teljesen tönkretették valamennyiüket. Szörnyű egyéni tragédiák játszódtak le. Nem egy ember a kiáll ott izgalmak következtében megőrült. A románok egyidejűleg megtiltották azt, h'ogy a városokban magyarul beszéljenek. Az egyetlen megmaradt magyar újságot is betiltották. Aradon egy román törzstiszt a nyilt utcán felpofozott egy magyar úriasszonyt, aki magyarul mert beszélni. A románok felszólították a magyarokat arra, hogyha kiköltöznek, minden ingóságukat magukkal vihetik. Amikor pedig ezek a szerencsétlenek a határra értek, vagyonukat elkobozták s kijelentették, hogy semmit sem vihetnek magukkal. Hiába kísérelték meg a magyar párt erdélyi vezetői, hogy illetékes kormánykörök elé jussanak s feltárják a magyarságot ért sérelmeket, oda sem engedték őket. Cselényi ezután a sérelmek egész hosszú sorát sorolta fel. A képviselők közbekiáltással gyakran szakították félbe szavait. Utána nagy figyelem között Teleki Pál gróf miniszterelnök emelkedett szólásra. — Szükségesnek tartja, hogy maga is szóvá tegye azokat a kegyetlenkedéseket, amelyekkel a románok az odaát maradt magyarokat sújtják. A románok mindjárt a bécsi döntés után megkezdték a magyarság üldözését. A magyar kormány türelemmel viseltetett ezekkel az esetekkel szemben, mert azt hitte, hogy annak a helyzetnek a következményei, amelyek azt mulatták, hogy a romár> kormány nem ura a helyzetnek. Türelemmel viseltük el a helyzetet- azért is, hogy az erdéivi •lakossá-i és a túloldal is iássa, hogy milyen leiekkel fogadják a bevonuló magyúr hadsereget. Azt hittük, hogy majd megjön a józan belátás. Azonban se;nos, ez nem jött meg. A kilengések nem azok részéről történtek meg. akikről joggal feitehető let: volna, -hogy 22 év szenvedését akarják visszaadni. Az odaát maradt magyarság vezére, Gyárfás Elemér megkísérelte, hogy illetékes román körök előtt szóvá tegye az embertelenségeket, a román kormánykörök azonban nem fogadták Gyárfást. Amikor első ízben jár-ta-m Kolozsvárott, .magamhoz rendeltem a görögkatolikus és görögkeleti egymáziik püspökeit és igyekeztem velük megértetni, hogy mi békét akarunk. Nekik, mint a békesség szolgáinak, -elsősorban kötelességük, hogy -ezt a ibéikét munkálják. Nem mondható, hogy, ez a mi megértő politikánk odaát megértéssel találkozott volna. A -magyar katonaság kénytelen volt két ízben retorzióval élni, mert gépfegyverrel lőttek bele. Igazán nem nevezhető kisebbségi jogok védelmének az, ha a hadseregbe gépfegyverrel lőnek bele. Tudjuk azt is, hogy odaát a görögkeleti és -a görögklatoliíkus egyház vezető papjai egyenesen arra buzdítják a papságot, hogy tagadják -meg a bécsi döntés jogosságát és uszítsanak a rend ellen.. Nemrég pedig az U.niversul hívott fel egyenesen a bécsi döntéssel szemben való állásfoglalásra. .Ez nyilt szembehelyezkedés a bécsi döntés szellemével. A románoknak a-z volt a céljuk, hogy ezzel az