Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 224-249. szám)

1940-10-09 / 231. szám

Ara 10 fillér Nyíregyháza, 1940. október 9- O / (Trianon 21.) viii. woiyam 231 (2242.) szám. sS%€Yutt YÍR1TIDÉK UfO JnJLK Hmsm^ms^ Kas BE'® fisrltesztSség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. jgj p/^ví ITll/AÍ KÍADTT AD * Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. CMUtakaréki csekkszám: 47.139. Telefon: 77. rWLlllI\ftI iM/AriLrVr K ö z t i s z tv i s e 1 ő k n e k 20%-os engedmény. Szombaton délben a büszke öröm érzésével fogadja Nyíregyháza visszatérő huszárezredét Szombaton, október 12-én nagy eseménye .'esz Nyíregyházának. Ezen a napon délben 12 órakor érkezik haza a 4-es huszárezred, Nyíregyházának a hős Hadik And­rás grófról elnevezett huszárezrede erdélyi útjáról. Az ezredet a város büszke öröm érzésével, ünnepélye­sen fogadja. A nagy nemzeti feladatok érdekében mindenkinek áldozatot kell hoznia Teleki Pál gróf miniszterelnök ma fontos nyilatkozatot tett a MTI tu­dósítója előtt. A miniszterelnök be­jelentette a mezőgazdasági árak fel­emelését és ezt meg is indokolta. Ha nem javítjuk az árakat, számos té­ren nem tudnak a gazdák termelni. Bejelentette továbbá, hogy az pari cikkek árát illetően az egyéni hasz­nálatra szolgáló cikkek ára ugyan­csak magasabb lesz. Az élelmiszerek árának emelkedéséivel egyidejűleg gondoskodik a kormány az ipari és tisztviselői fizetések emeléséről is, kivált az alacsonyabb kategóriákban. Elkerülhetetlen a közterheken való emelés is. Tudomásul kell vennünk, hogy közvetve vagy közvetlenül mindenkinek áldozatot kell hoznia és engednie kell eddigi életszínvona­lából. Nem élhetünk úgy majd, mint szeretnénk. De nincs egy magyar ember sem, aki meg ne értené, hogy nagy nemzeti céljaink megvalósítása érdekében mindenkinek áldozatot kei-1 hozn ;a. A román hatóságok nem törődnek a magyar lakosság legyilkoíásával •Kétségbeejtő hírek érkeznek a még román megszállás alatt élő ma­gyar testvéreink sorsáról. Üjabb és újabb lerongyolt, kifosztott magyar csoportok érkeznek a határ-menti falvakba és városokba. Az, amit ezek .a menekültek elmondanak, égre kiált és gyors cselekvést követel. A Zsilvölgyében levő bányákban ma is magyar mérnökök és munkások dol­goznak. Most ezekkel szemben olyan •atrocitásokra vetemednek a vasgár­dista terroristák, hogy ez a.z eljárás minden képzeletet felülmúló meg­gyalázása az erkölcsi jogrendnek. Negyven magyar családot ismeretlen helyre hurcoltak el. Petrozsény és Lupény bányamunkásai közül az oláhok 27 magyart gyilkoltak le. Ma­kő és Gyula között egy olyan gyer­meket hiúztak át a határon a mene­külő magyarok, akiknek szüleit meg­ölték a román terroristák. Vésztjósló hírek érkeznek arról is, hogy a román hatóságok teljesen kö­zömbösek a gyilkosságokkal szem­ben is. A falvak jegyzői és más ha­tósági emberei épúgy nem törődnek azzal, amit a terroristák csinálnak, mint a városok rendőrfőnökei vagy katonai parancsnokai. Temesvár ma­gyarjai Sarbu ezredes, rendőrpa­rancsnokhoz fordultak segítségért, de az ezredes egyetlen egy esetben sem lépett közbe a gyalázatos tettek elkövetőivel szemben. Utóbb már kijelentette, hogy nem is fogad sen­kit a kiutasítások és bántalmak ügyében. Egy Kovács nevü magyar orvost és családját azonnali kiutasí­tásra szólítottak fel. Kovács éppen súlyos beteghez indult, de ezzel sem törődtek. Azonnal távoznia kellett. Két fegyveres gárdista fogta közre és azt sem engedték meg, hogy át­öltözzék. Az orvosi táskát kitépték kezéből, felöltőjét, kalapját, mind elszedték tőle. á románok a bánsági németeket is bántalmazzák A bécsi döntés óta a románok el­vakult gyűlölettel terrorizálják a né­met lakosságot is. Temesvárott a bánsági németek tiltakozó nagygyű­lést tartottak és ezen heves kifaka­dások hangzottak el a román kegyet­lenkedések miatt. A németek házait' sértő 'feliratokkal éktelenítik el. A tanyákon lakó, a mezőkön járó ma­gánosokat megverik vagy megölik. A bántalmazások óriási elkeseredést keltenek a német lakosság körében is. (MTI.) Ejtőernyős repülőposta szolgálat a Székelyföldön A kereskedelemügyi és közlekedé­si miniszter fontos rendeletet adott ki, amely szerint Budapestről repü­lőposta közlekedik naponta Maros­vásárhellyel. A repülőgépeken érke­ző postai küldeményeket a maros­vásárhelyi repülőtérről azonnal to­vább szállítják a székelyföldi repülő­járatok Udvarhelyre, Kézdivásár­hel.yre, Csíkszeredára, Sepsiszent­györgyre. Ennek a négy székely vá­rosnak alkalmi repülőtere fölött a postai küldeményeket ejtőernyővel eresztik alá. Az ejtőernyős posta­szolgálat .zavartalanságára különít­mények őrködnek. Először mindig a levélzsákot, utá­na az ujságzsákokat viszi az ejtő­ernyő a földre. Ez lesz Magyarorszá­gon az első ejtőernyős postai for­galom. így a Budapesten feladott postai küldemények 24 órán belül ,a Székelyföldre érkeznek, aminek óriási jelentősége van a Székelyföld gazdasági, kereskedelmi életében. A romániai magyarok üldöztetése a képviselőház előtt A képviselőház mai ülését egy­negyed 11 órakor .nyitotta meg Tas­nádi-Nagy András elnök. Bejelen­tette, hogy Cselényi Pál napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Cselényi Pál felszólalásában töb­bek között a következőket mondta: Szóvá kívánja tenni a Romániához csatolt részeken folyó mágyarüldö­zéseket. Ügy érzi, hogy ezt az ügyet a Ház és ennek útján a nyilvánosság elé kell vinni. A román kormány már a bécsi döntés után nyomba® megkezdte a területén maradt ma­gyar lakosság üldözését. Amikor ezek ellen az üldöztetések ellen fel­szólal, nem egy politikai párt nevé­ben, hanem az egész magyar nemzet, a határokon Innen és túl élő lakos­ság nevében teszi. Azok a szenvedések és kegyetlen­kedések, amelyeknek a románok az okozói, meghaladnak minden emberi képzeletet. Nem egyéni kilengések­ről, hanem tervszerű tömegterrorról van szó. Hogy ezek a kegyetlenkedések a iromán kormány tudtával és a román hatóságok beleegyezésével történ­nek, igazolja az a tény is, hogy a ro­mán kormány már a bécsi döntés napján tömegesen helyezte át a ma­gyar tisztviselőket és alkalmazotta­kat olyan területre, amelyek a dön­tés következtében magyar fenható­ság alá kerültek. Amikor pedig a magyar hadsereg megszállotta a visz­szaítélt területeket, már harminc­ezernél több menekültet dobtak át a határon. A román kormány sorra távolítot­ta- el helyükről a tisztviselőket és munkásokat. Igen sok magyar em­bert pedig behívtak katonai szolgá­latra, akiket minden ellenszolgálta­tás nélkül dolgoztattak s így akar­ták őket megpuhítani arra, hogy optálásu-kat kérjék. Amikor az így meggyötört magyarok azután aláír­ták az optálást kérő ívet s hazaime­hettek, még meg sem pihenhettek otthon, nyomban kiutasították őket. Előzetesen azonban vagyonüag és lelkileg teljesen tönkretették vala­mennyiüket. Szörnyű egyéni tragé­diák játszódtak le. Nem egy ember a kiáll ott izgalmak következtében megőrült. A románok egyidejűleg megtiltot­ták azt, h'ogy a városokban magya­rul beszéljenek. Az egyetlen megma­radt magyar újságot is betiltották. Aradon egy román törzstiszt a nyilt utcán felpofozott egy magyar úri­asszonyt, aki magyarul mert be­szélni. A románok felszólították a ma­gyarokat arra, hogyha kiköltöznek, minden ingóságukat magukkal vihe­tik. Amikor pedig ezek a szerencsét­lenek a határra értek, vagyonukat elkobozták s kijelentették, hogy semmit sem vihetnek magukkal. Hiába kísérelték meg a magyar párt erdélyi vezetői, hogy illetékes kormánykörök elé jussanak s feltár­ják a magyarságot ért sérelmeket, oda sem engedték őket. Cselényi ezután a sérelmek egész hosszú sorát sorolta fel. A képvise­lők közbekiáltással gyakran szakí­tották félbe szavait. Utána nagy fi­gyelem között Teleki Pál gróf mi­niszterelnök emelkedett szólásra. — Szükségesnek tartja, hogy ma­ga is szóvá tegye azokat a kegyet­lenkedéseket, amelyekkel a romá­nok az odaát maradt magyarokat sújtják. A románok mindjárt a bécsi döntés után megkezdték a magyar­ság üldözését. A magyar kormány türelemmel viseltetett ezekkel az esetekkel szemben, mert azt hitte, hogy annak a helyzetnek a következ­ményei, amelyek azt mulatták, hogy a romár> kormány nem ura a hely­zetnek. Türelemmel viseltük el a helyzetet- azért is, hogy az erdéivi •lakossá-i és a túloldal is iássa, hogy milyen leiekkel fogadják a bevonuló magyúr hadsereget. Azt hittük, hogy majd megjön a józan belátás. Azon­ban se;nos, ez nem jött meg. A ki­lengések nem azok részéről történ­tek meg. akikről joggal feitehető let: volna, -hogy 22 év szenvedését akarják visszaadni. Az odaát maradt magyarság ve­zére, Gyárfás Elemér megkísérelte, hogy illetékes román körök előtt szóvá tegye az embertelenségeket, a román kormánykörök azonban nem fogadták Gyárfást. Amikor első ízben jár-ta-m Kolozs­várott, .magamhoz rendeltem a gö­rögkatolikus és görögkeleti egymáziik püspökeit és igyekeztem velük meg­értetni, hogy mi békét akarunk. Ne­kik, mint a békesség szolgáinak, -el­sősorban kötelességük, hogy -ezt a ibéikét munkálják. Nem mondható, hogy, ez a mi meg­értő politikánk odaát megértéssel találkozott volna. A -magyar kato­naság kénytelen volt két ízben re­torzióval élni, mert gépfegyverrel lőttek bele. Igazán nem nevezhető kisebbségi jogok védelmének az, ha a hadseregbe gépfegyverrel lőnek bele. Tudjuk azt is, hogy odaát a görög­keleti és -a görögklatoliíkus egyház vezető papjai egyenesen arra buzdít­ják a papságot, hogy tagadják -meg a bécsi döntés jogosságát és uszítsa­nak a rend ellen.. Nemrég pedig az U.niversul hívott fel egyenesen a bé­csi döntéssel szemben való állásfog­lalásra. .Ez nyilt szembehelyezkedés a bé­csi döntés szellemével. A románok­nak a-z volt a céljuk, hogy ezzel az

Next

/
Oldalképek
Tartalom