Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 224-249. szám)

1940-10-25 / 245. szám

(Trianon 21.) 1940 október 19. SZABOLCSI HIR 3. oláal Egy román csendörörmester négy éven át lopásra kényszeritette a határmenti magyarokat Porcsalma, Csenger és a többi községeket évekig fosztogatták — Varga Mihály és társai a nyíregyházi ügyészség fogházában — 40 orgazda ellen indult eljárás A román megszállás ideje alatt, négy éven át egy román csendőrőrmester felbujtására Varga Mihály vetési lakos és három társa átjártak a romáin határon, s a közeli községekben, Porcsalma, Csenger, Csengerújfalu és más községekben a Jakosságot fosztogatták. A nyomozás minden esetben eredménytelennek bizonyult, mert a román csendőrőrmester eltüntetett minden nyomot a betörők útjából. Erdély visszacsatolásával azonban a magyar csendőrök (három nap alatt elfogták a négy év óta garáz• dálkodó tolvajokat, akik beismerték, hogy a romáin csendőrőrmester kényszerítésére átjártak a határon •lopni. A lopott holmi nagyabbrészét azonban a román csend őrőmesternek kellett átadniok. 1936. év elején kezdődtek a betörések Porcsailima, Csenger Csengerújfalu és a többi, akkori határmeniti magyar községekben. A betörők éjjel átjöttek a román határon és rendszerint az ablakok kifeszítése után fosztották ki a lakásokat. A betörésből eredő lopott holmikat azután átvitték a határon. A nyomozás minden esetben eredménytelennek bizonyult, mert amikor a magyar csendőrök átmentek a megszállás alatt levő Vetés községbe, ahová a •nyomozás szálai vezettek, akkorra már minden nyomot eltüntettek a tolvajok. Négy éven át fosztogatták ilyen módon a határmenti községeket. Erdély visszacsatolása után három nappal már a csendőrök elfogták a be^ törőbanda tagjait, Varga Mihály és három társa, vetési lakosok személyében. A betörés résztvevői beismerték, hogy éveken át jártak át a határon lopni, ezt azonban nem a maguk akaratából tették, hanem egy Turgyán nevü román csendőrőrmester kényszerítette őket arra, hogy menjenek lopni. Turgyán segítette át őket a határon és vigyázott arra is, nehogy a .magyar csendőrök kinyomozhassák a tetteseket. Varga Mihály és három társa a betörésből eredő holmikat egyenesen a csendőr lakására vitték, ahol Turgyár kiválasztotta az értékesebb cikkeket és azt magának tartotta meg. A többit'azután eladták. Körülbelül 40 orgazda szerepel a betörések ügyében. A lopásokból Vargának és társainak nem sok haszna volt, mert a román csendőrőrmester állandóan pénzért zsarolta őket. Turgyán a hatalmába kerített embereket sokszor éjjel az ágyból verte fel és hajszolta őket arra, hogy induljanak újabb „munkára". Nem volt nyugtuk a csendőrtől, állandóan lopná kellett. A határmenti magyar csendőrség éjjel-nappal nyomozott a lopások ügyében, azonban e.z eredményre nem vezethetett, mert — Vargáék vallomása szerint — Turgyán minden esetben idejében figyelmeztette őket, hogy tüntessenek el miinden nyomot, mert házkutatás lesz náluk. Minden gyanút így elterelt a betörőkről Turgyán őrmester. . Erdély visszacsatolása után a i csendőrség elfogta Varga Mihályt és három társát. Turgyán román őr- j mester nem várta meg a magyar j igazságszoligáiltatást, mert abban a percben, amikor a magyar csapatok átlépték a régi határt, szolgálati fegyverével szívenlőtte magát és azonnal meghalt. Varga Mihályt és három társát a .csendőrök Nyíregyházára kísérték és átadták a kir. ügyészségnek. Vargáékon kívül még 40 orgazda ellen is megindult az eljárás. Nyíregyháza a mult és jelen eszméinek tükrében Honnan vegyo a város a pénzt az új feladatokhoz? Az állami feladatokat vegye át az állam A mérföldes léptekkel iramodó élet évről évre új és súlyos feladatok elé állítják a várost. Mindjárt a háború befejezése után arra eszmélt, amire az ezüstlakodalmas házaspár, hogy minden máskép van, mint azelőtt, az első kelengye, berendezés elkopott, egyszerre mindent meg kellene újítani. Ehhez jöttek elodáz- j hatatlanul az addig ismeretlen szociális, rendészeti, iskolai, városfejlesztési, közegészségügyi, légvédelmi stb. feladatok, amelyek évről évre duzzasztják a költségvetést, anélkül, hogy a régi kiadásokból valamit is el lehetne hagyni. Az adói fizető polgárok megterhelése sem fokozható a végtelenségig és oly gyors iramban, hiszen a háború utáni infláció és a gazdasági válság alatti pénzszűke az ő háztartási egyensúlyukat is felborította s eladósodtak. De a város is kénytelen volt kölcsönt kölcsön után felvenni, hátralékok is keletkeztek, úgyhogy ma az adósságok összesen 4,800.000 pengőre rúgnak, évi 240.ooo pengő kamattal! Az építkezések az előző cikkekben ismerte• tett okok miatt megszűntek. az iparosok koplalnak és lerongyolódtak s általános pangás következett be. A költségvetés már évek óta megkövesedett, nem tud kimozdulni sem előre, sem hátra, az élet holtpontra jutott. A pénz kamat, túlmagas házadó, adósságtörlesztés stb. alakjában kiáramlik a városból. Ha erről a holtpontról el akarunk mozdulni és az új feladatokhoz szükséges pénzt elő akarjuk teremteni, akkor szemügyre kell ! venni a költségvetés minden régi tételét, hol mit lehetne csökkenteni vagy kiküszöbölni. Vájjon tényleg városi feladatok-e azok vagy csak úgy sózták a nyakába? Teleion 11. sz. Uránia Filmszínház Teleion 11. 81. Október 26-27-28. Budapesttel egyidőben 1 Szombat vasárnap hétfő Csak 16 éves felülieknek. DnotredameíJ^ Victor Hugó örökéletű rég^nye filmen. — A főszerepekben: CHARLES LAUGHTON és MAUREN O'HARA A film rendkívüli terjedelmére való tekintettel az előadások Mindennap 4, fél 7 és 9 órakor Vasárnap délelőtt fél 11 órakor matiné, kedvezményes helyárakkal. Ha azt akarjuk, hogy a léggömb feljebb emelkedjék, ki kel dobni a kosárból néhány homokzsákot. A költségvetésből azt látjuk, hogy a város sok olyan feladatot teljesít, mely ma már nem városi feladat. Ezektől meg kell sürgősen szabadulnia, nem is beszélve a közigazgatás egyszerűsítéséről és olcsóbbá tételéről, amiről már köteteket írtak össze. Helyszűke miatt nem sorolhatom fel azt a 75 tételt, összesen 373.689 pengő összeggel, a községi elemi és polg. iskolákkal együtt 443.778 pengővel, mely nem szorosan vett városi feladat. Ez megközelíti az egész évi pótadó-előirányzatot. Már Mária Terézia kimondotta, hogy • a polgárok nevelése és tanítása az állam feladata, mindamellett Magyarországon csak 1868-ban indult meg az államosítás és a magyar nyelvterületen csak ott, ahol a felekezetek és községek a lakosság gyors szaporodásával már végkép nem tudták vállalni ezt a feladatot. De máshol is csak addig tudták a költségeket viselni, mig az élet és a kormányzat nem sürgette az összes iskolakötelesek beiskolázását, éhány adat: A Vkm. kimutatása szerint 1920-ban Szabolcs-Ung vármegyében 49.755 mindennapi tanköteles gyermek közül 13.903 gyermek számára (28%-nak) nem jutott férőhely az iskolákban. 14.372 6—11 éves gyermek (28.4%) és 18.361 ismétlőiskola korban levő gyermek (az összes 12—14 éves gyermekek 74.8%-a) nem volt beiskolázva. Nyíregyházán 1920-ban 43.340 lakos közül 5320 a hatéven felüli analfabéták száma (13.7%) és egyszerre 22 új tanterem építése vált szükségessé, amelyek államsegéllyel fel is épültek. De azóta isFERENCJOZSEF KESERŰVÍZ mét 26 év telt el és a beiskolázás végrehajtása. valamint a 7. és 8. osztály felállítása újabb súlyos gondok elé állítja az iskolafenntartókat, akiknek az önrendelkezési jogát máris erősen csökkentette az államsegélyek igénybevétele. Miután az egyházi adó már nem fokozható, nincs más hátra, mint a teljes államosítás kérése. Igaz, hogy ezzel a városi költségvetés nem csökkenne, mert az egyházi adó nem szerepel benne, mint bevétel és kiadás, de épúgy benne is lehetne, mert hiszen a városi adóhivatal beírja az adóívbe és közadóként hajtja be. Ugyanazok a személyek fizetik az egyházi adót. mint akik az állami, városi és egyéb adókat, sőt még sokan mások, akiknek nem lévén ingatlanuk, az egyházi adóját nem kezelik közadóként. Az elemi iskolák államosítása esetén tehát jóval kisebb lenne az egyházi adó és szép összeg maradna a polgároknak más célokra, de a városnak is, mert hiszen ő is megszabadulna a községi elemi iskoláktól. Más városok már messze megelőzték Nyíregyházát az államosítás terén és így az a fonák helyzet állt elő, hogy a nyíregyházi polgár tulajdonképpen kétszeresen adózik, mert egyrészt állami adójával segíti más, jórészt gazdagabb városok állami iskoláinak fenntartását, másrészt a saját iskoláit is fenntartja. Mig más városok hatalmas iskolapalotákat kaptak az államtól, melyeknek személyi és dologi kiadásait is az állam viseli, addig városunkat magára hagyták. Keserűen írja Bencs Kálmán a Nyiregyháza c. monográfia előszavában, hogy a mindenkori kormányok nem a tényleges szükségletet, hanem a városok politikai pártállását nézték és különösen az alföldi városok mindig Hamupipőkéi és mostohagyermekei voltak a nemzetnek. Hátrányos helyzetünket mutatják a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1928-ban kiadott adatai. Eszerint teljesen állami az elemi oktatás 7 városban 484 tanítóval, túlnyomóan állami szintén 7 városban 392 állami és 82 egyéb tanítóval, felemás 18 városban 697 állami és 855 egyéb tanítóval, végül túlnyomóan felekezeti és községi az iskola 19 városban 38 állami és 857 egyéb tanítóval. Ez utóbbiakhoz csatlakozik Nyiregyháza 1928-ban 2 állami és 84 egyéb tanítóval, ma pedig 13 állami, 114 felekezeti, 4 községi és 1 uradalmi aníóval. Összegezve, 1928-ban működött a csonkamagyarországi városokban 1613 állami és 1878 felekezeti és községi tanító. Ezek a számok azonban később még eltolódtak az államiak javára, mert a Klebelsberg-féle iskolafejlesztési program 1928-ban még korántsem volt befejezve és utána is ercfs ütemben folyt az állami iskolák fejlesztése. Az egyházak eleinte idegenkedtek az Telefon 503. szám Hungária Filmszínház Október 26 27 28. Budapesttel egyidőben I Szombat vasárnap-hétfö Csak 16 éven felülieknek. n notredamei toronyőr Victor Hugó örökéletű regénye filmen. — A főszerepekben: CHARLES LAUGHTON és MAÜREN O'HARA A film rendkívüli terjedelmére való tekintettel az előadások Szombaton és héttőn fél 4, 6 és fél 9 órakor. Vasárnap fél 2, fél 4, 6 és fél 9 órakor A vasárnap délutáni fél 2 órai előadás kedvezményes helyárakkal. Ma, pénteken u'olső nap: NICK CARTER NEM TEVÉD Ma, pénteken utolsó nap: A PRÉRI KAPITÁNYA