Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 199-223. szám)

1940-09-03 / 200. szám

(Trianon 21.) 1940 szeptember 9. _ ^ JÍYtRfflDÉK 5ZABOLC8S Mlfi S Z XAOS#?MATAP V AKII T CüVlIdlr V Rézgálic a csávázájHoz nem lesz. — Ezért csak az ram „RBRVlT" higanytartalmu szert használja Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél Nyíregyháza, Zrin J Ilona utca 7. szám. I. emelet. Műtrágya félék : SZUPERFOSZFÁT, PÉTISÓ, KÁLISÓ állandóan raktáron! Kapható a Gigantikus munka iMiinfcfiiem, Salzburg, Turnu-Ssverim, Bécs oiyan állomáshelyek a magyar diplomáciai harcban, amely eljutta­tott! minket Erdélyibe. A döntés utáni napon, amikor az örömmámorra aludtunk egyet, min­den magyar ember az.zal az érzéssel c'bredt, hogy Szent István birodalmá­nak keleti határainál leszünk két hé­ten- belül s keblünkre ölelhetjük a székelyeket, ,vértestvérekiket, akik fölött húsz esztendő súlyos megpró­báltatásai .viharzottak el. Az egész nemzet mély hálaérzettel van eltel­ve elsősorban Horthy Miklós kor­mányzó ífenkölt személye iránt, aki az elmúlt két évtized alatt biztos, katonás kézzel kormányozta a világ­háború összeomlása után züllésnek indult nemzetét. De a hála, a legna­gyobb .megbecsülés tiszteletérzete illeti Teleki Pál gróf miniszterelnö­köt is, ircert főként az ő 'nélkülözhe­tetlen fáradozásán, nagy szaktudá­sán, soha el nem lankadó kitartó munkáján múlott az, hogy Erdély problémájában' odajutottunk, alhol most .vagyunk. Teleki Pál maga is erdélyi ember. A tudós férfiú alapos­ságával méllyedt bele a bonyodal­mas erdélyi probléma tanulmányozá­sába s '.voltak esztendők, amikor nem tudtuk, mit csinál ez a szívós, fáradhatatlan' ember. Amikor a .mi­niszterelnökség vezetését átvette, csakhamar kitűnt, hogy azok az esz­tendők, amelyek alatt oly keveset hallottunk Teleki Pálról, azok voltak az ő élete legnagyobb munkaévei. A nyilvánosság elől elvonult ember hig'­gadt nyugalmával boncolta szét az erdélyi kérdést s ennek az óriási szö­vevényes problémának a legaprólé­kosabb részletekig is csalhatatlan is­merője lett. Valósággal lehengerlő •volt az iő tudása akkor, amikor oda­jutottunk, hogy döntést várhatunk az erdélyi kérdésben. 'A magyar közvélemény az elmúlt húsz év alatt külpolitikai kérdések megítélése 'tekintetében igen sokat haladt. Az a generáció, amelyik át­élte a trianoni húsz esztendőt, az naivon jól tudja, hogy elveszíteni egy ezeresztendős hazát könnyen le­hetett, de annak .miinden talpalatnyi földjéért irtózatos erőfeszítéseket kellett tenni. A Ifielsőmagyarországi határsáv visszaszerzése, az ezzel kapcsolatos határkiigazítások, majd Kárpátalja •visszacsatolása s most a nekünk ítélt erdélyi részekkel örök időre való összekapcsolódása mind azt mutatja, hogy darabonként 'bár, de építjük Szent István Magyar­országát. Ezt a gigantikus munkát csak egv nemzetnek olyan generá­ciójával .lehet megvalósítani, ame­lyet ezer esztendő dicső történelmé­nek múzsája csókolt homlokon. Az elmúlt siralmas trianoni húsz esztendőben — helyesen mondotta Teleki Pál a hazaérkezés percében — a magyar nemzet valóban megérez­te magas hivatását. Minden, amit el* értünk, a nemzet érdeme. Még az is és főként az, hogy olyan vezetőket tudott kitermelni, akiket a higgadt, józan ész vezérelt, nem tántorították meg őket délibábos ábrándképek, hanem reális (fejjel, lépésről lépésre haladva, közeledtek a célhoz. Az el­múlt húsz esztendő alatti vezetőink közül ki kell emelnünk Teleki Pál gróf személyét. Minden, amit örö­költ elődeitől, csak öregibedett, érté­ket nyert, lendületet kapott, tudást, szakszerűséget és vitán felüli igazság­hirdetést nyert az ő kezében. Ami­kor Teleki Pál előállott az ő térképei­>vel, geográfiái és statisztikai tényei­vel, megszűnt a fenlhéjázó, „egy 'ba­rázdáit sem" — propaganda jelszó üres kongása. Turnu-Severinben még azt hallottuk, hogy „egy rögöt sem" s .Bécsben a Teleki-politika elérte azt, hogy Erdély megszentelt magyar földjéből 44.000 négyzetkilométert pereltünk vissza. A magyar nemzet ezekben az örömteli napokban gondoljon arra, •hogy ahova jutottunk, oda fáradsá­gos, kitartó munkával értünk el. De gondoljon arra is, hogy a jövő szem­pontjából .nem elegendő a hála pilla­natnyi fellobbanása, (hanem jeliem­szilárdan, hűséges ragaszkodással ki Iskola és aktatáskák legolcsóbban SZ0K0LAY finom bőrdiszműáru szaküzletében Bethlen utca 2. sz. (Róm. Kat. bérpalota) kell tartanunk azok mellett a férfiak mellett, akiknek helyes .politikai irányvezetése érvényt tudott szerez­ni Trianon lerombolásának. Ezen az úton maradunk, mert az út a ma­gyar utat jelenti. Ezen az úton im­már velünk fognak menetelni idegen­ajkú, keblünkre visszatért állampol­gárok is. Nehéz feladatokkal, kell kiküzdenünk, bebizonyítanunk, hogy kormányozni tudjuk megnagyobbo­dott hazánkat és hogy ebben a hazá­ban boldogabb életet biztosíthatunk a hozzánk hűséggel .viseltető .népek­nek minden más hazán kívül. Ha ezek a gondolatok fogják az új magyar állami építményiének az ösz­szetartó erőt adni, nyugodtan idéz­hetjük Kossuth Lajos mondását: „Rajtunk a poklok kapui sem .vesz­nek erőt"! BRISTOL SZfiLLODA BUDIPESf, DUNiPARTON Előkelő családi szálloda olcsó árakkal. Egy ágyas szoba 6 P-tól, két ágyas szoba már 12 P-től. Ki­tűnő étterem és kávéh&z. Előzékeny kiszolgálás. Tömegverekedés a szabolcsmegyei Viss község „Hangya" kocsmájában Azt sem lehet megállapítani, hogy ki kit szúrt meg éles tárggyal úgy fejbeverték, thogy véres fejjel, eszméletlenül zuhant a kocsma padlójára. Egy „mozgalmas" kocsmai délután ügyét tárgyalja a napokban a nyír­egyházi törvényszék, egy kocsmai 'verekedés véres története bontako­| zik majd ki a tárgyalás anyagából. I A szurkálás és véres verekedés színhelye Viss községben a Hangya­! kocsma volt. Itt jött össze egy társa­ság, amelynek minden egyes tagja részt vett a verekedésben, azonban, senki nem akarja vállalni a kezdemé­nyezést, mindenki „ártatlanul" ka­pott ki. Az érdekeltek vallomásából a következő helyzetképet kapjuk: iLalckó János 27 éves vissi lakos kihallgatása során elmondotta, hogy a kérdéses időben ő is ott borozga­tott a kocsmában. Egyszer csak azt látja, hogy Karafa György és Potor Sándor pofozzák egymást. Lackó János, hogy a nagyobb .ve­rekedésnek elejét vegye, a pofozko­dók közé állt, hógy szétválassza őket. A ,,'békdbírót" azonban nem fogadják megértéssel. Elszabadul a pokol... Lackó János békítési kísérlete már az első '.percekben kudarcot vallott, mert .valaki hátulról leütötte, egy Telefon 503. szám Hungária Filmszínház Szeptember 4 5 Budapesttel egyidőben 1 Seida-csü'.örtök Csodálatos szerelem Egy fenséges olasz nyár története Előadások mindkét napon 8A5, s/*l, 8A9 órai kezdettel — Ma, kedden utolsó nap: TE VAGY A DAL Erre mintha a pokol szabadult volna az emberekre, .megindult a tömeg­'verekedés. Tóth József 33 éves erdő­bény.ei lakos nem avatkozott a -vere­kedésbe, mégis súlyos sérülésekkel került kórházba, mert valaki az asztalánál hátulról késsel le­szúrta. A kocsma másik részében Kocsis .István és sőgora, Tóth István boroz­gatott. Lackó János az asztalukhoz •ment és ezzel a felkiáltással, hogy „Veled még va.n leszámolni valóm", öklével a Kocsisék asztalánál ülő Szabó József felé sújtott Erre a „barátságtalan." felszólításra az egész társaság felugrott, székek emelkedtek a levegőbe és mindenki azt ütötte, aki a legközelebb állt hozzá. Ütötték-.verték egymást, úgy nézett ki a kocsma, mint egy kisebb csatatér. Kocsis Istvánt is leütötték, azt még látta, hogy Potor Sándor egy görbe bottal hadakozik, szembe is fordult ve­Zelelon 11. sz. Uránia Filmszínház Telefon 11. 81. Szeptember 4 5. Budapesttel egyidőben! Szerda-csütörtök Botrány a cirkuszban A „Metró" legújabb énekes, zenés, táncos bohózata. A főszerepekben: OAOCSÓ, CSIKÓ és HARPO Előadások mindkét napon 7*4, 1/46, 1/S, 1/*\0 órai kezdettel Ma, kedden utolsó nap : TE VAGY A DAL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom