Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 199-223. szám)

1940-09-02 / 199. szám

4. oldd — m m mmwm mmrmtmmm • SZABOLCSI MIKLAF (Trianon 21.) 1940 szeptember 2. A magyar falvak egyik sürgősen orvoslásra váró kérdése a cigányügy rendezése Mit ir a falu jegyzője a cigányokról Többízben i&závátéttük már a Ny in vidék - S zabo les i Hírlap hasálbjain, a cigánykérdés (rendezésére vonatkozó terveket. Hogy ez a kérdés milyen égető problémája nemcsak a városoknak, hanem a magyar falvaknak is, arról tanúskodik egyik vidéki •vezető jegyzőnek a Községi Közlöny legutóbbi szamában megjelent cikke a cigánykérdés rendezéséről. lA falu jegyzője a következőket írja -a cig á n yké r dés rendez és érő I: „Azt Ihis'zem, alig van község hazánkban, ahol cigányok ne volnának •és ahol azokkal baj, kellemetlenség és ami a legfájóbb, tekintélyes, úgy egyéni, mint községi anyagi áldozat ne lenne. Községeimben nem sok cigány lakik, tehát szerencsésnek mondhatnám magamat (a községem körülbelül 6000 lelkes) és mégis a fentieket vagyok kénytelen megállapítani. Egyik családban, pár év előtt egy fénfii, egy öregasszony és három lány volt, ma pedig az említetteken kívül van egy törvényes s két törvénytelen gyermek, egy vadházastársnő, egy törvényes férj, tehát aliig pár év alatt százszázalékos szaporodás állt elő és ha ez így folytatódik, akkor csak ebben az egy családban tíz év alatt újabb húsz cigány fogja emelni a község terheit s a többi családoknál is körülbelül ugyanez a helyzet. Dolgozni nem szeretnek, nem ,is akarnak, de talán azt is lehetne róluk mondana, hogy nem tudnak és 'bizony előbb meg kellene őket tanítani dolgozni. Dolog nélkül mégis élnek, költenek, fogakat csináltatnak, sőt sokszor saiját pénzükön kezeltetik magukat. Hogyan lehet ez, miből van pénzük? — kérdezné sok városi ember. iMi azonban tudjuk, a.zt hiszem, máshol ds úgy szerzik a pénzt, mint nálam, koldulással és loipásisal. Koldulnak, lopnak, zaklatják a falu népét és liszik, terjesztik a különféle emberi és állati betegségeket. Községünk lakói szinite félnek a cigányoktól és nem merik megtagadni adományaikat, mert a cigányt boszszúállónak tartják és ezért inkább támogatják. így naponta végigsétálva a falut, élnek, henyélnek és erkölcsükben, egészségükben veszélyeztetik a ifalu fiatalságát. Nézzük, milyen terheket jelentenek a falunak a cigányok? Közgyógyszerszámlájuk addig, mig az orvostól el nem tiltottam őket (hiiva!t.alos hatalommal való visszaélés gyanúja is érhet), igen magas volt, pedig nem is szerepel benne nemibaj MERlMfO szálloda Bndapest IV,, Bécsi utca 2. Központi fűtés. Hideg-meleg folyóvíz, Pesiórendszer. Igen mérsékelt árak. Olcsó havi béi let. A legkellemesebb családi ház a Belváros szivében. orvoslási költsége, el tudom képzelni, milyen összeg lehet ott, aihol sok cigánycsalád lakik. Viskójuk állandóan düledező állapotban van és Javításra,, tatarozásra szorul. Ki adjon erre anyagot máis, mint a község. Vízről gondoskodás, árnyékszék (felállítása, mind-mind a község terhe, hiszen közegészség, közrendészét stb. szempontiból értük csak a községi elöljáróság felelős. Eltávozásuk ugyan kötött, de legyünk őszinték, minden város, község örül, ha cigányától, ha csak rövid ádőre is, megszabadul és szívesen ad eltávozási engedélyt. Ezt tapasztalom, mert a szomszéd város és járás cigányai községemre majdnem állandó eltávozási engedélyt élveznek é9 cs'ak a legszigorúbb ellenőrzés mellett tudom őket falumtól távoltartani. Vizsgáljuk a jövő szempontjából, mit lelhet várni a fiatalabb cigányoktól. Azt hiszem, a mai körülmények fenntartása mellett semmit. Ügy nőnek ifeli, mint a dudva, szülőiktől, környezetüktől csak rosszat Játnak, tanulnak .és így mé;g inkább rosszabbodás várható. Kell tehát a cigányügy rendezése és pedig mielőbb, mert ezt kívánja állam, a község és a társadalom érdeke. Nem lehet az országban népréteg, mely pusztán csak teher legyen 'a többi dolgozókon. Elgondolásom szerint ezen renSzíves figyelmébe ajánlom őszi és Délutáni selyem és szövetruhák, kalapmodellek HEaibaum Mariska divatüzletében, Rákőczi-u. 4. — Takarékossági hitel. dezés a következőkben volna megoldható: — LÓtartás azonnali elvonása, eltávozást engedélyhez kötni, azonban a tartózkodási hely elöljárósága megszabhassa a tartózkodási időt, koldulás, csavargás teljes eltiltása, kötele,ző munka elrendelése, aki ellenkezik, munkatáborba szállítandó, gyermekek iskoláztatása, levente stb. kötelezettségek teljesítése, ellenkezők menhelybe, javítóintézetbe, dologházba utalandók, költségk szülőik, hozzátartozóik keresetéből levonandók, állandó orvosi ellenőrzés, különös figyelemmel a nemibajokra, nemibeteigek (vérbajosok) kórházba utalása, teljes gyógyulásig való bentartása, Faksz-kölcsönnel részükre házépítés, törlesztés részletek keresetükből levonandók. Nem tudom, mi fog megvalósulni mindezen elgondolásaimból, azonban szerény soraimmal siettetni kívántam a kellő intézkedéseket és jelezni, hogy ez a kérdés is egyike a falu fájó sebeinek, melyeket mielőbb orvosolni kell." Hyiregyházán lelkesen ünnepelték Erdély északi részének visszatérését Erdély északi részével gazdag természeti kincsek és történelmi értékek kerültek vissza Szent István országához. Visszatért a székelység és Máltyás király városa, Kolozsvár, Bollyanék városa, Marosvásárhely, Szient László városa, Nagyvárad. Az öröm bearanyozza életünket, az elért sikerek megmutatják toivábbi utunkat, haladási irányunkat. Az örömnek tüzeket gyujtunlk. Nyíregyházám zászlódíszbe öltöztek a házak, a kirakatokon, az ablakokon nemzeti színű szallagok húzódnak át. Szombaton este újra ilampionos, zenés (felvonulás volt, amelyben a Vasutas Zenekar, a Máv. alkalmazottak csapata, a főiskolás ifjúság és több más egyesület vett részt. A hősök szobrára, az országzászlóra virágokat helyezett az ifjúság,, a Máv. lelkes szónoklatok, szavalatok hangzottak el és kiemelték a nap jelentőségét, méltatták a német, olasz nemzet nagy vezéreinek irántunk kifejezésre juttatott barátságát, éltették Telekit, Csákyt, Hitlert, Mussolinit, Ribbentropot, Gianot. Vasárnap délelőtt a szokottnál is impozánsabb volt az országzászló őrségváltása. Az országzászlót a csúcsra vonták és cserkészeink vették át a díszőrséget. A jó cukorrépatermés lehetővé tenné a cukorfejadag felemelését Magyarország cukorrépatermése az .idén előreláthatólag a múlt évi termés kétszeresét is meghaladja. Hivatalosan 17.1 millió métermázsára becsülik az idei termést, ami egyúttal az utolsó évtized legjobb termése. A legnagyobb cukorrépatermés eddig az 1930—31. gazdasági éviben .volt, akkor 15 és félmillió métermázsa cukorrépát dolgoztak fel a magyar gyárak. Az idei termés tehát még ezt a mennyiséget is túlhaladja. Az elmúlt esztendőiben nem egészen 9 millió métermázsa cukorrépa került feldolgozásra, az idén azonban ennek közel kétszerese. Amennyiben ennek a répamennyiséignek a cukortartalma is megfelelő lesz, már most kiszámítható, 'hogy kétmillió méter mázsánál is több cukor hagyja majd el a cukorgyárakat. _ Ezzel az örvendetes megállapítással kapcsolatban (felvetődött az a kér- * dés, vájjon felemelik-e végre a cukorfejadagot? Arról, hogy a cukorjegyrendszert megszüntetik, nem lehet szó, mert félő, hogy a fogyasztóközönség tehetősebb része cukorkésziletek gyűjtésébe kezdene és veszélyeztetné a cukorellátás zavartalanságát. A bő cukortermés azonban feltétlenül lehetőséget nyújt arra, hogy a oukorfejadagot, különösen vidéken, megfelelő mértékben .emeljék. Egyes vidéki helyeken ma már valóságos árfolyama van a cukorjegynek és nem egyszer előlfordult, hogy a ío- \ gyasztó kétszeres árat fizetett a cu- i korért. Hinni merjük, hogy kormányzatunk véget vet az ilyen üzérkedéseknek, annál is inkább, mert a meglepően jó cukorrépatermés következtében az ország minden lakosa évi 20 kilogramm cukrot fogyaszthatna. Jó termés ígérkezik kukoricából és burgonyából A legújabb termésbecslés az idei kukoricatermésről elsőízben ad számszerű becslést. A minisztérium a várható kukoricatermést 30,94 millió métermázsára becsülte a tavalyi 23.34 millió métermázsával szemben. Eszerint tehát 7,6 millió métermázsa többlet várható, de csak abban az esetben, ha az esős, hűvös időjárás megszűni^ mert különben a késői vetésű kukorica nem tud beérni. A burgonyatermést 34.5 millió métermázsára becsülte a minisztérium, ami a három hét előtti becsléssel szemben körülbelül 100.000 métermázsa, az 1939. évi terméssel szemben pedig (amikor 22.9 millió métermázsa volt a hozam) 11.5 millió métermázsa többletet jelent. A burgonyánál is csökkenhet azonban a terméskilátás, ha nem lesz tartós, meleg száraz idő. A kedvező kukorica- és burgonyabecslés, két fontos népélelmezési cikkről lévén szó, az egész gazdasági életben kedvező hatást váltott ki. A búzatermést 21,23 millió métermázsára becsüli a minisztérium az augusztus 3-iki 22.45 millió métermázsával szemben. Ez 1.22 millió métermázsás csökkenést jelent, ami egyáltalában nem keltett meglepetést, mert az előző magánjelentésekből már napokkal előbb tájékozva voltak a szakkörök a hetek óta tartó kedvezőtlen időjárás hatásáról. A rozsból várható termés 7.6, a tavaszi árpából 6.37, zabból 4.37 millió métermázsa. Ezek az adatok nem tüntetnek fel lényeges változást az előző becslésekkel szemben. Diákok figyelmébe Az összes Mosz. szabványfüzetek előírás szerint kaphatók. Bőraktatáska körző festékkészlet iskola bőrönd legolcsóbban beszerezhető JÓBA papir, írószer üzletében. Bethlen-u. 1. Telefon 77