Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 199-223. szám)

1940-09-21 / 216. szám

fTrianon 21.) 1940 saeptembe* 21. 52 JStYtOTIBÉK ^ ABOLcsi HljRLAJr 3. oldal Miért kellett meghalni Lengyel János tanítónak ? „Farkas Feri kántor énekeijen a temetésemen... Tragikus öngyilkosság Megdöbbentő halálesetről kaptunk hírt. Tegnap hajnalban agyonlőtte ma-gát egy tanító, akiinek öngyilkossága a legközelebbi hozzátartozói előtt is a legnagyobb rejtély. Miért keltett meghalni Lengyel János nydradonyi tanítónak? Ezt találgatja ma mindenki, aki ismerte és becsülte a szorgalmas, intelligens, keiUem>es modorú tanítót. Tegnap délelőtt jelientették a nyiregyházi kir. ügyészségnek, hogy hajnali 5 órakor a Nyiráihrámy és Penészlek községek közötti műúton Lengyel János 44 éves tanító, emiéklapos hadnagy, a Koi-tanya közelében forgópisztclyáva] fejbelőtte magát és azonnal meghalt. A f egy v erdő menést az országúton szolgálatot teljesítő csendőrök hallották meg é6 azonnal a helyszínire sietitek, azonban akkorra már a szerencsétlen ember halott volt. A csendőri vizsgálat megállapította, hogy bűncselekmény nem történhetett, ezt a lövés sebhelyéből és a körülményekből is meg lehetett állapítani. A halott zsebeiben búcsúlevelek is voltak, ezenkívül különféle jegyzetek, amelyben végrendelkezik Lengyel János. „Farkas Feri énekeljen a temetésemen..." Lengyel János több búcsúlevelet írt. Meghatóan vesz búcsút családjától, ismerőseitől. Intézkedik a temetéséről is, arra kéri hozzátartozóit, hogy a temetésén kedves jóbarátja. Farkas Feri kántor énekeljen. Sokak nevét feljegyezte még levelében, akiknek megjelenésére okvetlen számít a temetésén. A csendőrségnek is írt levelet, melyben kéri, fcogy ne boncolják fel, mert öoke.zéIGMÁND1 KESERŰVÍZ minőségé egyedüli vei vétett véget életének. Utolsó üzenetéiben arra kéri mindazokat, akik életében őt szerették és becsülték, jelenjenek meg a végtisztességen s kísérjék el utolsó útjára a temetőig ... Lengyel jáno-s tragikus halála mélyrészvétet keltett Nyiradony községben s mindenütt, aha! jól ismerték a törekvő, dolgos becsületes tanítót. Lengyel Jánost. A nyomozásnak nem sikerült megálllapítani s még a legközelebbi hozzátartozók sem sejtik, .mriént dobta el magától az életet Lengyel János? Mennyit költenek a magyar városok kulturára A magyar városok közoktatásügyi és közművelődési kiadásainak vizsgálatában figyelemmel kell lennünk arra, hogy a városok területén elsősorban az állam, de az egyházak és magánosok is kifejtenek ilyen tevékenységet. így azok a városok, ahol az állam, vagy az egyháziak^ főiskolákat és középfokú iskolákat tartanak, kultúrkiadások szempontjából erősen privilegizált helyzetben vannak. Tehát ezek a városok ugyanannyi költségből magasabb kultúrszínvonalat tud•ak felmutatni, mint a kevésbé előnyös helyzetben levők. Az állami kiadásokat nézve ilyen városok elsősorban az egyetemi városok

j az egyházi kiadásokat nézve az érseki és püspöki székhelyek. E privilegizáltság számszerű kimutatása ma még rendkívül nehéz feladat, de a magyar városok kulturális áldozatkészségének, illetve kulturális lehetőségének kimutatása és összehasonlítása ettől függetlenül is elvégezhető és a valóságnak eléggé megfelelő képet ad. Tulajdonképpen e privilegizáltság legáltalánosabb következménye nem is mutatható ki szakszerüleg: a főiskolák, de a sok középfokú iskola is olyan kulturális légkört teremtenek a városban, amely széles rétegek művelődésére ösztönzőleg hat. Az itt következő adatok a városi háztartások 1938-as költségvetését mutatják. Az egy lakosra eső költség kiszámí- í tásánál csak az 1930-as népszámlálás adatait vehettük alapul. A városok kulturális kiadásai egyik évről a másikra csak kis mennyiségekkel változnak, emelkednek vagy csökkennek: 1937-ről 1938-ra a tíz thjf. város kulturális költségvetése összesen 64.000 pengővel emelkedett. A tényleges szaporodás, egy-két város kivételével, szintén csekély, úgyhogy a kiszámított fejkvóták többékevésbé állandó értéket jelentenek. Az 1938-as költségvetés közoktatási, közművelési és vallási kiadásai: Budapesten 29.850.850_ egy lakosra esik 30 pengő, Pécs 695.102, egy lakosra 10 pengő, Debrecen 1,238.046, egy lakosra esik 10 pengő, Győr 480.241, egy lakosra esik 10 pengő, Székesfehérvár 438.990, egy lakosra esik 10 pengő^ Sopron 332.961, egy lakosra esik 9 pengő, Kecskemét 780.091, egy lakosra esik 9 pengő, Szeged 994.981, egy lakosra esik 7 pengő, Miskolc 348.889, egy lakosra esik 6 pengő, Baja 187.887, egy lakosra esik 6 pengő, Hódmezővásárhely 184.180, egy lakosra esik 3 pengő. A megyei városok némelyike túlhaladja a gyengébb thjf. városokat a kulturális kiadások terén_ mert ilyen kiadásai voltak: Szombathely 266.904 pengő, egy lakosra esett 8 pengő, Nagykanizsa 248.866, egy lakosra esett 8 pengő, Üjpest 431.583, egy lakosra esett 6 pengő, Nyiregyháza 275.598, egy lakosra esett 5 P. A thj. városok, megyei városok és községek átlagos eredményeinek összehason. mssa IeUio

n Uránia Filmszínház Ielefo

n 11. sz. 11. sz. Szeptember 2! 22 23 Budapesttel egyidöben I Szombat-vasárnap-hétfő Mária két éjszakája A főszerepekben: Szilágyi Szabó Eszter, Uray Tivadár, Gsortos Előadások: Hétköznap V4, V46, Vi8 és VdO órakor, Vasár- és ünnepnap 3-5-7-9 órakor. - Vasárnap délelőtt fél 11 órakor matiné kedvezményes helyárakkal. — A délután 3 órai előadások kedvezményesek Tízezrek hallgatják és dicsérik a multévi ORION kisszupert, de az űj típus még ennél is tökéletesebb vSiSí t 1:)

} • ORION 144 Kapható minden ORION rádió-kereskedőnél lítása csak igazolja azt az ismert tételt, hogy a mai társadalmi rendszerben a városiasodással nő a kultúra is: Budapest fejkvótája 30 pengő, a tíz törvényhatósági várót átlagos fejkvótája 8 pengő, a 45 megyei város átlagos fejkvótája 4 pengő, a 3348 község átlagos fejkvótája 1.50 pengő. Tulajdonképpen 2326 községben van csak tanügyi előirányzat, 1022-ben pedig semilyen kulturális kiadás nincs, kivéve itt-ott az iskolánkívüli népoktatás kisebb összegét. Ezeken a helyeken az állam által fenntartott elemi iskola az egyetlen kultúrintézmény. A városhoz kötött kultúra révén természetesen millióktól távol marad a kultúra. Az ablakon át minden értékes holmiját elvitték Lelki József naipkori lakos, amíg a legbékésebben aludt az egyik szobában, addig a másik szoba kifeszített ablakán át minden értékes holmijait elvitték. Ismeretlen tettesek éjjel kifeszítették az utcára nyíló ablak üvegtábláját, majd e«en keresztül kinyitottá'k a.z ablakszárnyakat 'és azon át a szobából minden értékesebb holmit elvittek. "Elloptak két darab libatollal tömött dunyhát, 9 darab ugyancsak libatollal tömött párnát, két pár új férficsizmát, 70 pengő készpénzt, két szép asztalterítőt, lepedőket, női ruhaneműeket stb. Reggel, amikor Lelkiéit felkeltek, a másik szobában már csak a csupasz bútorokat találták. Azonnal jelentették a betörést a csendőrségnek. A nyomozás a vakmerő betörés ügyében folyik. Vasárnap délután fél 4 órakor Ungvári AC—NyTVE a bujtosi sporttelepen (A NyTVE vasárnap honi pályáin méri 'össze erejét egyiik legnagyobb riválisával, az Ungvári AC-al. Ezt a csapatot nem kell bemutatnunk, az NiBB mérkőzések során már szerepelt Nyiregyházán s ber.ae igen jó képességű csapatot ismertünk meg. Az UAC legyőzésével nagy lépéssel haladnia a NyTVE a bajnokság ifelé. Eddig elért eredményei reményt is nyújtanak erre. hozzászámítva még a honi pálya előnyét is, egy-két gólos N y T V E-gy őzeimet várunk. A mérkőzés előtt mindikét egyesület II. csapata játszik bajnoki mérkőzést fél 2 órai kezdettel. A két protestáns egyház közigazgatási bíróságot szervezett A két protestáns egyház „A ma• gyarországi evangélikus lés reformá" tus egyházak közigazgatási bírósága" elnevezéssel külön bíróságot szenvezett. A bíróság a közös egyházi szervezetek, intézmények fenntartásából vagy a közösség megszüntetéséből származó közigazgatási és vagyoni vitás kérdések eldöntésére jogosított. A bíróság szenvezetét és eljárását szabályozó egyetemes szabályrendeletet a két protestáns egyház elnöksége 1940 szeptember hó elsejével életbeléptette. INGYEN nem, de kevés pénzért jó iskola aktatáskát és hátizsákot vehet Herczeg bőröndösnél postával szemben Teleion 503. szám Hungária Filmszínház Szeptember 21-22-23 Budapesttel egyidöben 1 Szombat-vasárnap-hélfö Mária kél éjszakája A főszerepekben: Szilágyi Szabó Eszter, Uray Tivadar, Csortos Előadások: Hétköznap 3A3, 3/i5,

8/«7 és 3A9 órakor. Vasár- és ünnepnap 2, 4, 6, 8 és 10 órakor. — A délutáni első előadások kedvezményesek —