Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 199-223. szám)

1940-09-20 / 215. szám

2. oldal 48SK (Trianon 21.) 1940 szeptember 20. Újra magyar élet a székelyföldön Székelyudvarhely, szeptember A régi világban is komoly utazás volt eljutni a Székelyföldre, most pedig még nagyobb feladatok előtt áll a.z, a:ki Kolozsváron is túl akar jutni és be akar pillantani a Székelyföld városaiba

1 és falvaiba. Az a haíár-beszögéllés, amely a sármásvidéki földgázk-utakat „odaát" feliejtette, egyúttal elvágta az összes .vasúti és ia jó k ocsiútik ö zlekedési vonalakat, aimelyek a -székelyvidék felé vezetnek. Ha például Kolozsvárról Mar os vásá r-he 1 yre akarunk eljutni, ami máskor alig máisifél órai vasufcazás -volt, most fel kell menni egészen Désig, onnan Beszterce felé, de .még Beszterce előtt le kell' térni Szászrége-nnek és csak úgy lehet egy kereken 200 ,kilométeres kerülőútom eljutni a székelyek fővárosába, Marosvásárhelyre. Vasúti összeköttetés pedig egyáltalában nincs, ment ha ki is építik az összekötő sz-akaszt Sajómagyaros és Kolozsn&igyida között, onnan már csak keskenyivágányú vasút .visz tovább Marosvásárhelyig. Egyelőre Szászrégen és Beszterce között autóbuszok bonyolítják lel a vasút helyett az átmenő forgalmat. Az erdélyi közlekedési közipont ezek szerint Dés városa lett, mert akár Kolozsvár felől, akár észak felől igyekszünk le a Székelyföldre, nem lehet .kikerülni Déstés Szászrégent, miniden út és vasút ezen -a két városon keresztül, vezet le dél felé. Szászrégen érdekes kis város. A neve után és a rengeteg horogkeresztes .zászló után azt hinné a.z ember, hogy tiszta szász telepítés, pedig mindenki magyarul beszél és akárkit kérdezünk meg, a legjobb esettben- is csak aranyit hajlandó beismerni, hogy a magyarok és a szászak egyforma létszámban vannak, körülbelül 70—72"/»-a az összlakosságnak, azonkívül van „egyéb" nemzetiségű és sok zsidó. Minden ember legalább három nyelven,, -magyar,ul, németül és románul beszél, de a város vezetésében és társadalmi életében csak a magyarok és szászok •vehetnek részt, a románokkal az elmúlt 22 év alatt sem tart attak famn semmi összeköttetést, magyar-román, vagy szász-romáin házasságról vagy társadalmi kapcsolatokról szó sem lehetett, aimnáil nagyobb volt a bajtársi együttérzés a magyarok és a szászok között. Ezt a bajtársi szellemet az mutatja a legjobban, hogy a főtéren, ahol ,a tekintélyes szász családok házai vannak, minden házon két lobogó leng, a horogkeresztes piros zászló mellől sehol sem hiányzik a háromszínű magyar lobogó. A tárDiákok figyelmébe Az összes Mosz. szabványfüzetek előírás szerint kaphatók. Bőraktatáska körző festékkészlet iskola bőrönd legolcsóbban beszerezhető JÓBA papir, Írószer üzletében. Bethlen-u. 1. Telefon 77 salgás is egészen eredeti: akit németül szólítunk meg, az magyarul .váillaszol, akitől magyarul kérdezünk valamit, németül felel s így folyik kölcsönösein magyarul és németül a társalgás anélkül, hogy a legcsekélyebb zavar vagy fennakadás .volna. Szászrégen után még egy kis vegyes lakosságú kisközségen roíhain keresztül autónk, azután már a frissen állított és átmázolt névtábla büszkén jelzi, hogy megérkeztünk a Székelyföldre: „Körtvélyfáj-a". Innen kezdve már végig székely községeken át vezet az út Maros vásár, helyiig. Világosszürke, szűk nadrágos, szalmakalapos székely legényeik, tarka népviseletbe öltözött leányok, aszszonyok integetnek felénk minden házból, zengő magyar szóval köszöntenek: Isten hozott, testvér! A székelyek fővárosa. Az első, amit Marosvásárhelyen meglátunk, egy óriási, a város nyugodt építészeti harmóniáját tökéletesein megbontó, szinte nyomasztóan hatalmas görögkeleti bazilika. Ügy dominálja az egész várost, mintha a lakosság túlnyomó többsége a román vallást követné. A bazilika mellett az ősi katolikus templom .valósággal eltörpül, pedig évszázadokig uralta a -várost jókora két tornyával Belül is nagyszabású, arany díszítésű keleti székesegyház. Kívülünk egyetlen egy ember tartózkodik be.nin. Megvártuk, amíg kijött és elkezdtünk kérdezősködni, abban a íbiszemben, hogy ő, mint hivő, részleteket is tud mondani. — Kérem, én is most voltam benn először, — mentegetőzött — magyar vagyok, hat éve áll a templom, de magyar ember ide nem járt soha. Most nézzük meg mi is, milyeni belülről. iKésőbb azután megtudtuk, hogy még 1922-ben megkezdték a templom építését, de csak 1934-ben lett kész. Amikor az építkezésihez szükséges ,pé:nz elfogyott, — ez román szokás szerint több íziben is megtörtént — a magyar lakosságihoz fordultak és legkülönbözőbb fondorlatos fenyegetések,kel kényszerít ették, •hogy járuljanak hoz.zá az építési költségekhez. Téglái-jegyeket bocsátottak ki, megvásároltatták a magyarokkal és így épült ifel lassan, 12 év alatt a hatalmas, több milliót felemésztő templom, de a hivői csak a hivatalos román emberek voltak. Most, hogy a román hivatalnokok elhagyták Marosvásárhelyt, kiilöni problémája lesz a városnak, mi történjék az építménnyel, mert a 'hívek nélkül maradt templomot nem lesz, aiki fenntartsa. A székelyek fővárosa rendkíivül sokat szenvedett a 22 román esztendő alatt. Szenvednie kellett, mert magyar volt és magyar maradit, egy pillanatra sím engedte közel magához a megszálló idegeneket. A románok Marosvásárhelyt mindvégig csak a hivatalos hatalmat tudták gyakorolni, minden mesterkedés, amely akár erőszakkal, akár ravaszsággal és színlelt engedelmességgel arra irányult, ihogy- a város magyar szellemét eltüntesse, teljesen meddő maradt. Mint Erdélyben mindenütt, •Marosvásárhelyt is, az intelligencia szenvedett legtöbbet. 3—4 család is élt egyetlen szűkös nyugdíjból, de nem adta fel a magyar hitéit és reménységét. Szegényen, kopott ruhában is ihajíítlhataitlain magyarok maradtak és minden szenvedéseik, nélkülözéseik közben gondoskodtak arról, hogy a magyar iskola nélkül maradt gyermekek megkapják a,zit) a magyar erkölcsi nevelést, amit a román-ok annyira szerettek volna megSzíves figyelmébe ajánlom öszíéstélinőikab á t uj Délutáni selyem és szövetruhák, matlassé pongyolák Maibanm Ma

riska divalűzletében, Rákóczi-u, 4. — Takarékossági hitel. semmisíteni. Titokban,, zárt ajtóik között, családi körben folyt a nemzetmentő kultúrmunka és ha egy-egy szerencsétlen magyar már közeljárt ahhoz, hogy megtörje a sok szenvedés, meg tudták erősíteni a Jelkét, hogy bírja tovább a kálváriát. A menekülők. Erdély minden visszakerült városa tele ,vam menekülőkkel. Az oda-át maradt területekről seregestül menekültek a végső kétségbeeséssel küzdő családok, még mielőtt a honvédség bevonult volna a visszacsatolt területekre. Legtöbbjük minden holmiját ottihagyva, menekült az eilső vonattal, /hogy- a bécsi döntést követő romániai zűrzavar .veszedelmeit elkerülje. Ezeknek a /helyzete a legnehezebb, mert a román hatóságok most minden eszközzel meg akarják aik-adá!yoz,ni, ihogy vissza,menjenek eredeti lakóhelyükre. Érdekes csoportja a menekülteknek az erdélyi szász területeikről, különösen Brassó vidékérő! menekültek csapata. Marosvásárhelyen beszélgettünk -brassói szász kereskedők-kel, akik meglepő -nyíltsággal magyarázták meg, miért menekültek el. — A bécsi döntés utáni napokban olyan .zavargások indultak meg .a szász vidékeken, hogy jobbnak láttuk nyugodt, biztos helyre jönni. M-ost a -magyar honvédség .védelme -alatt megvárjuk, miként alafcul ki a helyzet odaát és -aszerint cselekszünk. Brassó ipara és kereskedelme rendkívül súlyosan érzi, hogy elszakadt a Székelyföldtől, -nem is tudjuk, hogyan lehet helyreállítani az összeköttetést. A Székelyföld számára csak átmeneti lehet a- zökkenő, mert a magyar kormány biztosain megtalálja a módját, hogy iparát és gazd-asági életét bekapcsolja Magyarország vérkeringéséibe, de hogy mi lesz a brassói szász vidékkel, amely évszázadok óta- tökéletesem egybeforrott gazdasági életet élt a Székelyfölddel, sőt -a románok alatt még erőteljes ebben alakultak ki a gazdasági kapcsolatok, azt lehetetlen megmondani. A jogrend határvonala. A bécsi döntés által megvont -határvonal nemcsak államig azg-atá s i lag osztotta két részre Erdélyt, hanem határt jelent jelenleg -a jogrend és zűrzavar területei között is. -Bármily csodálatosan hangzik is, Erdély városai ma tele -vannak — román menekültekkel, akik egyszerűen a jogrendet keresik, azért menekültek a Román-iában, maradt területekről a Magyarországhoz visszakerült -földre. Erdélyben külön gyönyörűség magyarnak, szásznak, románnak egyaránt, hogy jogbiztonságot, rendet, nyugalmat hozott a magyar hadsereg. Ma nemcsak a hatóságok gondoskodnak a rendeletek és fegyelem megtartásáról, hanem mindenki, aki elég szerencsés v-olt, hogy a Magyarországihoz visszakerült területen maradhatott. Tanúi voltuink Marosvásárhelyen, m-ikor egy újonnan érkezett ma-gyar a szesztilalom ellenére kávéscsészéiben kért 2 deci bort. — Ura-m, — méltatlankodott a -vendéglős — a romáin törvényeket számtalanszor megszegtem, -de semmi pénzért n-em cselekednék a magyar rendelet ellenére. Legyünk boldogok és adjunk hálát a jó Isten,nek, -h-ogy újra rend van nálunk és nyugodtan alhatunk! dr. Szerelemhegyi Ervin — A „Ferenc József" keserűvíz régóta kitűnően bevált háziszer megrögzött székrekedésnél és anoak minden-féle káros következményeinél; biztos, enyhe és gyorsan ható természetes hashajtó, mely számos betegségnél az emésztést javítja és aa étvágyat fokozza. Kérdezz-e meg orvosát! (

x) Elismeréssel méltatták a Bessenyei Kör zeneiskolájának fejlődését a szakosztályi ülésen Nyíregyháza város szakosztályai együttes ülésen foglalkoztak a polgármesternek azzal a javaslatával, hogy a Bessenyei Kör kérelmére a Kör zeneiskoláját a jövő évben is 550 pengő segéllyel támogassa a város. A szakosztályok együttes ülésén általános volt az a vélemény, hogy a Bessenyei Kör zeneiskolája egy egészségesebb zenei fejlődés alapjait szerencsésen biztosítja varosunkban. A segélyt szívesen megszavazták az ülésen. Szohor Pál polgármester rámutatott, hogy a zeneiskolában az uj tanítási évben igen sokan a tavalyinál jóval többen iratkoztak be és egy uj tanszék megnyitása vált szükségessé. Korompay Károly dr. is elismerőleg nyilatkozott a zenei oktatást kiválóan teljesítő intézményről. Gondatlanság miatt 200 pengő pénzbüntetésre ítéltek egy földbirtokost A közelmúltban történt, ihogy Oes-Echerolles-iKruspér Sándor 1690 holdas nagybirtokos nagyrábai birtokán a-z egyik cse-lédlak-ásban- halálos kimenetelű szerencsétlenség történt. Vámos Sándorné 28 éves tanyasi asszony kisgyermeke a kemencéből kipattanó szikrától égési sebeket szenvedett és sérüléseibe be-le is halt. A vizsgálat során kiderült, hogy, a gazdasági cselédek, alkalmazottak nem megfelelő lakásban laktak, zsúfoltak voltak, azonkívül előírásos takaréktűzhely helyett a kemencét alakították át takarék-tűzhelynek, -amely veszélyes és szabálytalan .volt. Ez volt az oka a kisgyermek halálos kimenetelű szerencsétlenségérnek is. Emiatt indult meg a:z eljárás Vámosné, az arnya és a nagybirtokos ellen is gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt. A bizonyítási eljárás után a bíróság Vámosnét 50 pengő pénzbüntetésre ítélte, mivel nem vigyázott eléggé a kisgyermekére, de a büntetés végreihajtásáSfi felfüggesztette a bíróság, a nyomatékos enyhítő körülmények, figyelembe vételéivel. — Kruspér Sándor nagybirtokost azonban 200 pengő pénzbüntetésre ítélte a bíróság. A felek fellebbeztek, így az ítélet nem jogerős.