Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 199-223. szám)

1940-09-19 / 214. szám

2. oldal (Trianon 21.) 1940 szeptember 19­a polgárság ne érezze ennek terhét. így sikerült a pótadót megtartani a tavalyi kulcs alapján. Ha az adóalap felemelése nem végezhető el más­ként, csak ügy, hogy ennek terhét a város polgársága .viselje, akkor inkább maradjon el ez a terve­zett emelés. Szívesen járul ahhoz, 'hogy ennek szellemében, a változott körülmé­nyieket már most figyelembe véve, alakítsák ki az új költségvetést. A részletes tárgyalásnál több pont­hoz szóltak hoizzá a szakosztályi ta­gok. Kovách Elek javaslatára a pol­gármester kijelentette, hogy készséggel vállalja a piac ellen­őrzésére és egészségügyének biz­tosítására irányuló tervezet elké­szítését, úgyhogy ezt a 'tervezetet rövidesen! a képviselőtestület elé terjesztheti. Kovách Elek dr. sürgette a váro­si szemétfuvarozás rendezését is, mert a 4500 pengős kiadás, amibe a szemétfuvar-ozás kerül, olyan összeg, amelyért! fcülömb, tisztább és jobb megoldást várhat a közönség. A polgármester errevonatkozólag rámutatott a bevomulásókkal járó személyi és fuvárbeli nehézségekre és biztosította a szakosztályokat, hogy a szemctfuvarozást rigorózusan ellenőrzik. K-o-rompay Károly dr., Demjén József dr. szólaltak fel a részleteknél. Sürgette Demjén dr. a járványkórház! megépítését és az orvosi hivatal költségeinek bő­ségesebb dotálását. A szakosztályi ülés igen hasznos és eredményes vi­ta után este 8 árakor véget ért. Máramarosszigef izgalmas és szépséges napjai >Kelemen László, a (íyírbogdányi petrólemlfinomítő gyár nyíregyházi képviselője résztvett a magyar hon­védség máiramarosszigeti bevonulá­sán és élményedről érdekes beszá­molót adott a Nyír.vidék-'Szabolcsi Hírlapnak. Aknasizlatinámál állottunk és min­denki szívszorongva várta azt a pil­lanatot, amikor a magyar honvédség bevonul; Má.raimairosszigetre. Végre felharsant a kürt és a csapatok meg­indultak a hidon át a szigeti úton. Az első házaknál díszmenet kezd-ő­dött, a közönség lelkesedése határ­talan volt. Mindenit elöntő erővel áradt ki a szívek határtalan öröme és ujjongása. Tömött sorok, virágok, zászlók, magyar ruhák. Tündéri kép volt. álomszerű. A honivédiséget a piactérig és itt a felsorakozott ezrek köréiben viharzó éljenzés fogadta.— Könnyező emberek, sírva örülő nép­tömeg fogadott bennünket. Az utolsó napok rémülete Máramarosszigeten. A máramairossaigetiek remegve •beszélték el a bevomuláselőtti napok rémségeit. Szán-szándékkal pánikot akartak felkelteni, hogy menekülés­re bírjanak mindenkit, aki a m-eg­vátló felszabadítást várta Szigeten. Suttogó propaganda vitte a gyújto­gató hírt, hogy a szovjet hadsereg fog a kivonuló románok helyébe be­vonulni, mert ez a terület a szov­jeté lesz. Sokan minden értéktárgyu­kat összecsomagolták és készen áll­tak éjjel-nappal a menekülésre. Az egyik rémihír a másikat érte. A ro­Már nem kell reklám MIRE SlHDOR ria zónája, ebétie, vacseráia síire, bora és Itala utolérhetetlen. — Az uri közönség ked­venc találkozó helye. Étterem telefonszáma 5 53 Sörház telefonszáma 604 mán giraniicsároknaik volt Szigeten egy őrnagy parancsnoka, aki a kém­ellhárító hivatalt vezette. Képtelen vádak alapján sorra fogták el a szi­geti magyarokat és minden bizonyí­tó eljárás mellőzésével száműzetésre ítélték őket. Crajavába vitték az el­ítélteket kényszermunkára. Napokon át senki sem aludt. Tizennégy milliót vittek el a a románok. | Az adóhivatal pénztárában 14 mü­i lió léu keservesen fizetett adó volt i ezekben a napokban. A megye ro­' imán főispánja parancsot adott ti­f tokban, hogy a pénzt el kell szállí­i tani Márama-r os-szigetről. Autók gör­| dűltek az adóhivatal elé és tizenöt | gr.aimicsár golyószóróval sorakozott fel, hogy a lopást fegyveres erővel 'fedezze. A szigeti polgárok azonban megtudták az aljas szándékot és el­határozták, hogy .nem engedik a pénz elrablását. Nagy tömeg gyűlt össze az adóhivatal előtt és csáká­nyotokat szétvágták az autók kere­két, hog yne indulhassanak el A fő­ispán megjelent és dühösen kiálto­zott a tömegre, majd parancsot adott a fegyverek használatára. M-a­gyar-ruhás leányok ugrottak a gra-rai­csárok ölé. Tüzeljeiniek ránk, ha mer­nek 1... A katonák meghátráltak, a tömeg pedig mind fenyegetőbben nyomult előbbre. A főispán -bottal ütötte a graniesáa'ükat és tüzet ve­zényelt, de a katonák nem tudták fegyverüket használni. A golyószó­rók nem működtek, a sokaság a ka­tonákra' rontott és lefegyverezte a gramicsár okát, maijd az autókat ösz szetörte. így a péinizit nem tudták el­lopni a m-agyair polgárság ellenállása miatt. 'Máamaip két zászlóalj graniesár vonult a városba és követelték, hogy a pénzt adják ki, mert különben ágyútűz a-lá' veszik Szigetet, így, hogy a nagy vérengzést elkerüljék, kénytellenek voltak a tizennégy mil­lió Leni elvitelét tűrni. Azok a hírek, minilíha Máramarosszigeten véreimg­zés lett volna, nem igazak. Egyetlen lövés seim történt. De ez csak an­nak köszönthető, hogy a magyar kö­zönség egy emberként állt ellen a golyószórók legénységének. Az Biitorküiönlegessfgek, szalongarniturák, rekamiék ^ fat/íink a legszebb kidolgozásban lUlUJUft és meglepő olcsó árban vásárolhatók Gittek bntorházában Ezüstérmekkel és díszoklevéllel többszörösen kitüntetve. Alapítva 1903-ban. 6—8 havi részlet. Hői JivatyjJifflságBkl *ianrffrriff TTTfíT' nroaMiOTruar-11 M [fiBfT mTO MBw»M«PMWBj iiji anii-iMjgi'p A legszebb női átmeneti és téli kabát modellek női kalap újdonságok Maibaum Mariska divalüzfetében Rákóczi utca 4. szám. — Takarékossági hitel j ágyúk ellen már nem tehettek volna semmit. Óriási meglepetést és örömet keltett a magyar honvédség kitűnő felfegyverzettsége. A máramarosi nép szemében az öröm könnyei csillogtak, -amikor meglátták a remeik felszerelésű, da­liás magyar katonákat. Éveken át azt mondották a roim-ámok a népnek, hogy a magyar hadsereg szánalmas, a magyar ,revíziós törekvések sziin-te komikusak, mert nincs a magyarok kezében igazi fegyver s nem tudják a „hős" romám' hadsereget el sem mozdítani őrhelyéről Amikor aztán jöttek a magyar honvédek, a romá­nok, akik elhitték a nagyszájú agitá­torok ibiöffjót, leesett á la! nézték a modem hadieszközöket és a pompás fciállítáísú magyar hadsereget. Erre ők sem számítottak és szégyenkezve bújtak el a magyarok tekintete elől. Ez a tekintet pedig aiz önérzet, a győzelem boldog és büszke fényé­ben -csillogott a könnyekéin át. Kifosztották a lakosságot a távozó románok. Máramarossziget lakossága, torkig volt már a -románokkal. Nincs egyet­len egy rom-á-n sem, aki látni kíván­ná életében mégegyszer a regátbelie­k-eit. Mindent elvittek. Bánnal- fizet­tek az üzletekben és tniem volt senki, -aki ellenállni m-erit volna a fegyve­res hordáinak, amikor ráförmedt egy-egy üzletben a kereskedőre, hogy adja kii a kért árut. össze­'szed'ték a gépkocsikat, a lovakat, ökröket, teheneket, minden háziálla­tot, amit nem lehetett elrejteni. Ki­fosztották az üzleteket és soha nem látnak -egy ilukas bánit seim azok, akikitől „vásárolt" a román katona­ság. A gulyáságyúk is bámulatot keltenek Szinte hihetetleni, milyen nyomo­rúságos állapotban voltaik a román -csapatok. Nem túlzás, ha azt mond­juk, hogy csak akkor -volt -mii-t en­niÖk, ha könyörgiésükre a lak-oissá-g juttatott nekik. .Nem kaptak elte­1 -zlsoldot, nem volt tábori konyhájuk. Koldultak és így éltek. -Ami-kor Sziget terein és-, utcáin megálltak -a -magyar honvédek gu­lyás-ágyúi és kellemes ételiüát szállt a .'főttel sz-erteszét. Odiagyülékezet-t a nép és kérdezte, mi -ez a füstölgő 'koosiii... .Iiiyent mam láttak azok, akik nem ismerték a húsz év előtti múltból a rna-gyiair hadsereget. A ka­tonáik szívesein a-dta-k kóstolót a kö­réjük gyülekező szegényeknek, akik beismerték, hogy ilyen jót nem is ettek és .nem -is képzelték, hogy a katonák maguk főznek és ilyen gon­dos ellátásban részesülnek. És ők nevezték a nép -előtt -a mi hadsere­günket rongyos-oknak, ők beszéltek imagy garral a román hadsereg hősi felkészültségéről. Iga-zám szánalmas hazugság és már az első napon szét pattant, mi.nt az üres buborék a szellő érintésére. A szigeti ref. kollégium meg­kezdi működését 'Nyíregyházát közeliről érdekli a (hírneves szigeti kollégium, a mef. gimnáz-i.uim és jogakadémia, amely­nek sok szabolcsi növendéke is volt -a béke éveiben. Ennek az iskolának Nyíregyházán a Sima-pusztán ala­pítványi birtoka, is van, .amelyet a iKlár-esalád bérelt több minit száz éiv óta. Most en-nek a birtoknak a jöve­del m-e könnyebben -o-dajutihait Szi­getre. Már a bevonulás napján- hírül adták, hogy az ősi iskola, melynek egykor Szilágyi István Arany János barátja is tanára volt, rövidesen megkezdi működését... '•Kelemen László meleg szív-vei, meghatódottan beszél Szigetről. Az ő családja is oda való, ott éltek az Iza.pa.nti szép városban, ott játs-zott gyermekkorában a Slavá.n alatt. -Most, hogy bevonult, sokan -meg ismerték és bevallja, ő is sírt az ősi házak között, mint a gyermek. És olyan jó volt -ez a sírás, ez a boldog könnyes viszontlátás ... — A „Ferenc József" keserűvíz régóta kitűnően bevált háziszer meg­rögzött székrekedésnél és annak mindenféle káros következményei­nél; biztos, enyhe és gyorsan ható ter­mészetes hashaj-tó, mely számos be­tegségnél az emészitést javítja és aa étvágyat fokozza. Kérdezz-e meg orvosát 1 (x) Könnyítsen a háztartási gondjain, vásároljon Szatke Sándor fiszerizlelMn. Cukorjegy beváltás. Csemege és italáruk. Borokban nagy választék Széchenyi ut 42. Telefon 187. Iparügyi Minisztérium által engedélyezett ócskavas beváltótelep valamint az Iparügyi Minisztérium által engedélyezett selejtes papír gyűjtfi képviselet Luther utca 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom