Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 174-198. szám)

1940-08-16 / 186. szám

2. oldal JSÍYÍRVIDÉK JZABOLCSI HUK HU? LAP = BSSS «a«stffii (Trianon 21.) 1940 augusztus 16. tiMM Dr. Tall Endre: lógunk Erdélyhez 'Bocsáss meg, barátom, hogy íhosz­szasan válaszolok leveledre, de saj­nos, nincs időm ahhoz, hogy rövi­den írjak, — Seneca e tréfásan bölcs •mondása jut eszünkbe, amikor dr. Fali Endre — Jogunk Erdélyhez cí­mű, mindössze 68 oldalas füzetét ol­vassuk. E kérdésről ugyanis fólián­sok, testes nagy könyvek jelentek meg, hiányzott azonban egy ilyen könyv, amelyik összefogja az egész /prclblémát, megadja tökéletes törté­nelmi hátterét, kifejti minden részle­tét, összefüggését, s mindezt ilyen meglepően kis terjedelemben teszi. Ma nincs égetőbb, izgatóbb, idősze­rűbb sorskérdése a magyarságnak ennél, de a hazai és külföldi közön­- ség nagy részének nincs ideje e bo­nyodalmas s nehéz kérdés könyvtár­nyi studiuma átnézéséhez, amiért is hézagpótló s pótolhatatlan Fali End­re könyve. Nehezebb feladat, szin- j te missziószerű vállalkozás is volt ezt az óriási anyagot, az érvek s do­kumentumok e sokaságát úgy tö­möríteni egy kis könyvbe, hogy az magába foglaljon mindent: amint egy csöpp vízben benne van a ten­ger. Dr. Falinak pedig e szinte lehetet­len feladat azért sikerült tökéletesen, mert'egyrészt, mint a Magyar Reví­ziós Liga igazgatója, összegyűjtötte e probléma egész anyagát s mert szinte benne élt ennek histórikumá­foan, biztoskezü ura témájának, más­részt mert pompás magyar stílusa, könnyed s mégis magas színvonalú előadásimodora, összeifogó módsze­ressége lehetővé tette, hogv e.minia­tűr teljes kimerítő, tökéletes képet nyújtson. E mű, amely ne mterjedel­mérnél, de tartalmánál fogva érdemli meg a „mű" nevet, — megdönthe­tetleraül bizonyítja, ihogy Erdély Ma­gyarország elválaszthatatlan szerves Tésze. Ezt bizonyítja a könyv ama fejezete, amely Erdély egész törté­nelmi kialakulását adja, továbbá a jó későn felbukkanó és lassanként beszüremkedő nomád románok his­tóriáját, megjelenésüktől ' kezdve a jogokban való teljes részeltetésükig. (Bizonyítja a geopolitikai törvény­szerűségekkel, amelyek Erdélyt Ma­gyarországhoz kapcsolják. Erdély nemzetiségi megoszlásának s a nép­rajzi összefüggésnek ismertetésével. A iKánpátok védelmi vonala jelentő­hátterében igen. érdekesen mutatja a szerző, hogy míg a magyar uralom minden jogban részesítette a romá­nokat, gazdasági törekvéseiket istá­polta, addig Románia a magyarok­nak nemzeti létéiből, nyelvéből való kiforgatására törekedett s gazdasági tönkretételét: kezdte meg. Fontos jogcím a nagy magyar k ul turf ölén v és az erkölcsi, színvonal ama óriási különbsége, amelyet külföldi és ro­mán tekintélyeknek a román erköl­csöt jellemző, idézetei támasztanak (Hisszük,, hogy e kiváló könyvecs­kének, amelynek igazságait ügyes térképek 'teszik szemléltetővé, ko­moly sikere lesz. Óriási tűzvész pusztított Hatolcs községben Több ház, isiálló, raktár földig éget! — Sokezer pengő a kár Vétkes könnyelműség: egyetlen ház sem volt biztosítva Borzalmas tűzvész pusztított az elmúlt napokban Matolcs községben. Az egyik ház kéményéből kipattanó szikrák lángra gyújtottak egy kazlat s a tűz percek alatt több házat borí­tottak lángba mellékhelyiségeivel együtt. A kár sok ezer pengőre rúg. Hogyan keletkezett a pusztító tűzvész ? Szabó Pálné matolcsi lakos házá­ból indult el a rettenetes tűzvész. Délután 3 órakor házának udvarán egy szalmakazal kigyulladt és pilla­natok alatt lángra lobbantotta a ka- t « zal közelében levő, szalmával fedett f kocsiszín tetőzetét, amely hatalmas lánggal szórta az égő szikrákat a szomszédos házakra és épületekre. ,A szeles, meleg napon égő parázs­ként terjedt tovább a tűz. Beleka­pott Szabó Pálné 12 méter hosszú, 4 méter széles és 2 méter magas­lakóháza is, amely cseréppel volt fedve. A község apraja-nagyja a tűz oltá­sához látott, azonban a gyorsan ha­rapózó tüzet megállítaná lehetetlen­ség volt. Szabóné lakóházától néhány méterre volt a facölöpökre épített, szalmával fedett kocsiszín is, amely a szerteröppenő szikráktól tüzet fo­gott és perceg alatt földig égett. A kocsiszín telve volt gazdasági gépek­kel és felszerelésekkel. A kár igen nagy. hassák, ez. azonban sehogysem sike­rül. Kovács Endre háza után kigyul­lad Kiss Ferenc háza is. A 17 mé­ter hosszú 5 méter széles és 2 és fél méter magas ház is elpusztult. De tüzet fogtak a melléképületek is. Is­tálló, kocsiszín, kamara sttb. A kár itt is nagy. Kiss Lajosné Ls testvéré­vel együtt lakott és neki. minden ér­tékes holmija elégett. , •Nyiri Sándor háza, istállóvá 1, ko- I csiszínnel, magtárral és minden más , gazdasági épülettel szintén a tűz j martaléka lett. A kár több minit 4000 j 'pengő. j A pusztító tűzvész megsemmisíti j Rádi IKárolyné 4 szekér lucernáját, • Nagy Gvörgyné kocsiszínjét, Kende j Béla sertésólját és kamaráját. í Vétkes könnyelműség: egyetlen < ház sem volt biztosítva A matolcsi tűzvész katasztrófájá­hoz tartozik, hogy j a leégett házak közül egyetlen ( egy sem volt biztosítva! Elképzelhető a károsultak kétségbe- > esése, amikor a. kis vagyonkájuk « romjai mellett azon siránkoztak, j hogy miért is nem biztosították há- ; zukat, portájukat tűz elien. Rettene- : tes a rommá dőlt, kormos, füstös fa- [ lakat, gerendákat látni, összedobál- i va, mentési munkálatokkal tönkre téve áll egy egész falurész Matol­cson. .S szinte hihetetlen, hogy a. tűzvész károsultjai közül senkinek j ne legyen biztosítása, akkor, amikor ma már a legeldugottabb falu lakos­sága is védekezik a tűzvész elleni biztosítással! A kéményből kipattanó szikrák okozták a tűzvészt A csendőri nyomozás .megállapí­totta a tűz keletkezésének okát is. Az történt, hogy Kovács Endréné a kérdéses időiben főzéshez készült s. ezért napraforgószárral rakott tüzet a takaréktűzhelyben s megkérte anyját, özv. Szanisztó Lászlónét, hogy rakjon jól a tűzre. így is történt, a jól megrakott tűz­helyben hatalmas lánggal égett a tiapraforgószár és nagy tömegbenJö­v.elte ki a ház kéménye a szikrákat. A melegben, és széfben könnyen tü­zet fogott a Szaibó Pálné udvarárr le­vő szalmakazal és megindult útjára a pusztító tűzvész: Felkérem a Sóstói strandon csütörtök délután a férfi közösben öltöző urat, ki barna aktatáskámat, melyben reánézve é'téktelen két kalccsomó van, magával­vitte, szíveskedjék jutaiomm ellenében a Kiadóba eljuttatni. A táskát megtarthatja­1QK.O. Jósa András uíca 8, számu ház (ötszoba, fürdőszoba, stb) eladó Értekezni lehet Jósa András utca 7. szám alatt I A lakosság tehetetlen a pusztító tűzvésszel szemben Szabó Pálné égő portája után a tűz átterjedt Kovács Endre 15 .mé­ter .hosszú, 5 méter széles és 2 és fél méter magas, cseréppel fedett csalá­di iházára is, melyet a tűz elham­vasztott. A házhoz tartozó kocsi­szín, kamara, istálló és minden mel­lékhelyiség fűidig égett. A kár itt is több ezer pengőre rúg. Ég Kiss rerenc háza is A kis falu egész lakossága megfe­szített munkával dolgozik, hogy a tűz továbbterjedését megakadályoz­Butorkülönlegessígek, szalongarniturák, rekamié . a legszebb kidolgozásban lUliUJUiv és meglepő olc*ó árban vásárolhatók Gittek butorházában mi Ezüstérmekkel és díszoklevéllel többszörösen kitüntetve. Alapítva 1903-ban. 6—8 havi részlet. Belezuhant a cséplő­gépbe egy gyermek Borzalmas szerencsétlenség tőrtént a Munkács melletti Rákos községben. Ko­hutics Mihály 8 éves beregrákosi gyer­mek apja a cséplőgép etetőjénél dolgo­zott. A gyermek felsnászott a cséplőgép­re s észrevétlenül apja háta mögé állt. A gyermek valahogyan megtántorodha­tott, mert az egyensúlyát elvesztette, beleesett a dobba, amely egy szempillan­tás alatt elnyelte az apja szemeláttára a gyereket. Mielőtt a gépet sikerült volna ; megállítani, a cséplőgép a gyerek egyik lábát leszakította. Azonnal a mentőkért telefonátak, akik a gyermeket kórházba szállították. A gyermek életbenmaradásá­, hoz nincs remény, j — Zsebírónok nagy . választékban, I 70 fillértől, négyszínű zsebirón 2.40 pengőtől, töltőtollak, megbízhatók, -„„,,,„ c . „ . . • - ; 1.40 pengőtől JÓBA papírüzletben, egyháza, Salyem utca 5 szám. 1 Xyiregyháza, Bethlen-utca l. TS fón: 77. szám. (x) Értékes régi festményeket templomi képeket, ha ezek megsé­rültek, megfeketedtek, vagy festékük pergésnek indult, még idejében kér- 1 jük megrestauráltatni. Készpénzbiztositék mellett felelős­séggel az ismert főváro3i restaura­tőrök szakszerű kivitelezésében a legértékesebb képek restaurálását végzem! ZABORSZKY IÚZSEF speciál restauráló-festőművész, Nyir­Jégszekrények, fa és szőlő permetezők, kerékpárok olcsó áron, nagy választékban Wirtschafíer Ármin vaskereskedésében, Nyíregyháza. Telefon 90. sz. Előírásos mentőszekrények cséplőgépekhez kaphatók ságének s ama szerepének kidombo­rííásával, amely lehetővé tette, hogy Magyarország önmagát s ezen ke­resztül Európa civilizációját, nyugal­mát. egyensúlyát megvédhesse a Ke­letről újra s újra előtörő imperialista törekvés ellenében. Magyarország s szerves része, Erdély gazdasági egységének beigazoiásával, amelynek

Next

/
Oldalképek
Tartalom