Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 174-198. szám)

1940-08-12 / 183. szám

4. oldal S1ÁBOLCSI HifftAP — Az utcából elhozom ezt a kis pulyát, mert a szülei nem érnek rá. Azután ruhát mosok, a főzésnél, takarításnál segítek, hogy ez ne kerüljön pénzébe a napközi otthonnak... A játszó, daloló, verekedő gyermekekhez is van szava a magyar rádiónak, majd Kis Elekné beszél a mikrofonba egy csoportból, ahol nagymosás van SBtt ES'VI éppen. — A gyermekek kis ingét, alsóruháját. Addig adunk rá valamit, amig megszárad ... Az ebéd iránt is érdeklődik Budinszky. Ma spenót van borjúhússal. Meg is kóstolja a szpíker. — ízletes és jó — állapítja meg... Majd megkezdődik az ebéd, utána ima, szépséges énekszámok. Tizenkét csecsemőkelengyét oszt ki a főispánné Sándor a gyermekkert szervezésekkel kapcsolatban először is vitéz Bodorné Czeke Vilma országos alelnöknöt kérdezi meg, aki elmondja, hogy az ENT eddig 60 ilyen gyermekkertjében 3600 gyermeket gondoz. A gyermekek reggeltől estig felügyelet alatt élnek vidáman, boldogan és naponta háromszor-négyszer bőséges étkezést kapnak. Budinszky Sándor kérdésére, hogy miért éppen Szabolcsot ajánlották közvetítésre a rádió igazgatóságának, vitéz Bodorné Czeke Vilma a következőket mondotta: Részben, mert ez az ország legszegényebb és a legnagyobb gyermekáldást! vidéke és azért is, mert itt működik a legszociálisabban, a legszebben a női tábor. Most vitéz dr, Jékey Ferencné főispánné, az ENT szabolcsi elnöke ad részletesebb felvilágosítást a mikrofonba a szabolcsi munkáról... Mosolyogva, kedves közvetlenséggel beszél a főispánné, érezni szava melegségéből, hogy szíve egyik legbensőbb ügyéről, a magyar testvérek gyermekeiről van most szó ... — Tavasszal kezdtük meg a szervezés munkáját, — mondotta — ma már a vármegye 133 községe közül 96-ban van működő szervezetünk. 19 községben szerveztünk nyári Napközi Otthont, gyermekkertet és kb. 1200 gyermeket gondozunk és étkeztetünk. A legszegényebb községbe, Levelekre női munkatábort küldtünk ki az aratás idejére, 19 nyíregyházi leány vállalkozott arra, hogy Leveleken családvédelmi s mezőgazdasági munkát végezzen. Segítőszolgálatunk 21 községben működik s a családvédelem, Napközi Otthon, gyermekgondozás körül fejt ki munkatevékenységet. Két ápolónői, két főző, három varró-szabó, két háziipari tanfolyamon neveltük és tanítottuk a falusi leányokat, asszonyokat, majd egy „Szociális nőnevelés" című vezetőképző tanfolyamon 35 község vezető leányait képeztük ki a szociális nemzetközösségi munkára. Nyíregyházán és 5 nagyobb községben megszerveztük az önkéntes honvédelmi munkálatra szóló jelentkezést, több, mint 700 jelentkező közül a szükség szerint, sokat berendeltünk a honvédelmi szolgálatra. Mindezeket a munkákat az iskolánkívüli népműveléssel karöltve végeztük, melynek vezetője vármegyénkben Jákvári Kálmán, akinek lelkes, hazafias érzéstől fűtött munkásságának sokat köszönhetünk. Adminisztációra egy fillért sem fordítottunk. Nagykálló 3000 résztvevővel az országos elnöknők jelenlétében a járás 9 községének és sok tanyájának asszonyai, leányai gyűltek össze kultúrnapra, női táborozásra. Erről az eseményről különben a fővárosi lapok is megemlékeztek. Majd elismeréssel szól a főispánné Siposs Ferencné elnöknő és társainak működéséről, Budinszky Sándor meghallgatja Zilinszky Józsefné napkori elnököt, a gyermekkert fáradhatatlan irányítóját, majd a magyar ruhás, szépséges, kedves falubeli lányokhoz, a szociális gondozás önfeláldozó munkásaihoz intéz kérdéseket a rádió közvetítője. — Mi a maga munkája például ma? Az udvaron ez alatt összegyűltek a falu asszonyai. Egy hímzett terítővel fedett asztalon 12 gyermekkelengye sorakozik. Elhangzik a Magyar hiszekegy imája és vitéz dr. Jékey Ferencné kiosztja a kelengyéket. — Kedves magyar asszonytestvéreim! — kezdte beszédét a főispánné, az ENT szabolcsi elnöke. — Az Egyesült Női Tábor 12 csecsemőkelengyét oszt ki köztetek, napkori magyar asszonyok, azok között, akik legjobban rászorultak. Fogadjátok szeretettel ezt az ajándékot. Engedje meg a jó Isten, hogy a kis babaruhákban erős, egészséges utódok nőjenek fel, napba néző magyar sasok, egy boldog szabad, független haza gyermekei akik a munka himnuszával és ha kell, karddal szolgálják ezt az örökéletű nemzetet... Magyar anyák lépnek elő: Török Ferencné, Prájer Ferencné, Fekete Istvánné, Kerekes Károlyné, Urgyán Jánosné, Gáva Györgyné, Nagy Józsefné, Bódi Jánosné, Kerekes Mihályné, Répási Mihályné, Szűcs Józsefné, Kopczala Mihályné és átveszik könnyes szemmel az ajándékot. Majd előlép az egyik megajándékozott asszony és remegő hangon mondja: — Jóságos Nemzetes Asszonyka! Isten fizesse meg jóságukat. Adjon az Isten mindnyájuknak szép családot, boldog és hosszú életet... Bort, búzát, békéssé get... Nagyon szépen köszönjük. Könny, a szebb magyar jövő hajnalának harmata a szemekben. Budinszky ezt mondja a megragadó szépségű jelenetről: Magyar anya néz most a magyar anya szemébe ... A főispánné, a kunyhóban lakó zsellérasszony szíve egy dobbanással ver, mindkettő magyar és mindkettő anya... A rádióközvetítés közben a filmhíradó fényképfelvevője kedvtelve fotografálja a szebbnél szebb csoportokat és jelene teket. Majd a rádió autója köré tömő rülnek a napkoriak. Nem győznek csodálkozni: A viaszlemezről máris hallhatják az imént mikrofonba mondott felvételt .. . Utána Zsilinszky József főjegyző és felesége hűsítővel és tízóraival látják a vendégeket igaz magyaros vendégszere tettel. Majd Levelekre megy át az ENT elnöksége és kísérete, hogy itt folytassák a felvételeket. Húszgyermekes magyar anya beszél: baranyai magyarok, ezt hallgassátok ... Leveleken Benyó Bertalan dr. főszolgabíró és felesége a járás, Takács László a leveleki főjegyző és felesége a község nevében fogadják vitéz dr. Jékey Ferencné, vitéz Bodorné Czeke Vilma ENT

t elnököket és kíséretüket. A leveleki női honvédelmi munkaszolgálatosok telepére megyünk. Dalos, mosolygó leánysereg száll le a katonai teherautó padjairól. Budinszky Sándor és a filmhíradó felvevője megörökítik a munkatábor minden életjelenetét. A kapáló, tehenet fejő, ruhát mosó, gyermeket ápoló leányok a mikrofonba, a híradó felvevőgépébe sugározzák szívük-lelkük magyar jóságát, szeretetét. Budinszky Sándor hívására érdekes leveleki magyarok állanak elő, hogy az ország színe előtt tárják fel ennek a földnek, ennek a legszegényebb szabolcsi községnek szociális sebeit és nagy magyar népi értékeit. Egy Pásztor József nevű magyar a feleségével áll a mikrofon előtt. Ide hallgassatok baranyai magyarok, — mondja Budinszky Sándor, — Pásztorné húsz gyermeknek adott életet. Tizenheten ma is élnek, hat fiú katonai szolgálatot teljesít. Pásztor hat évig Bécsben vártrombítás volt. Szívesen menne, akár ma, fiaihoz katonasorba, mert Erdélyért életét, vérét áldozná, amit pedig Pásztorné mond, a húszgyermekes magyar anya, hősi éposz a magyar föld munkásairól, az ínséges magyar otthonok hőséről a magyar anyáról. Egy Maczaly Miklós nevű szabadságos katona boldogan mondja el, hogy míg ő oda volt, a szociális titkár úr megcsináltatta kerítését. Van ma már élő szociális igazságtevés... Budinszky Sándornak itt bő aratása van. Érdekes, markáns magyarok között áll a mikrofonnal. Takács László, az aranyszívű főjegyző, Némethy Ferenc dr. szociális tanácsadó feltárják a földet váró, de már a szociális haladás útjára vezérelt leveleki magyarság glóriás és kálváriás útját, A rádióautó itt is percek múlva adja a közvetítést és a leveleki magyarok áhítattal hallják a csodát, az új idők üzenetét. Mert ezt hozta ide az ENT, Mert a szegény sorsok útján feltűnt a technikai erő, a szív és gép összefogása, a harcos magyar élniakarás gyönyörű szimbóluma ... Fokozott értékű munkát, öntudatos áldozatkészséget várnnk... Levelekről újra Napkorra jövünk. A napközi otthon udvarán most tejuzsonna és szépséges játék csillogó gyermeköröme fogad. Keskenyfilmfelvétel van most itt. Kiss Elekné bámulatos lendülettel,^a Jégszekrény ék, fa és szőlő permetezők, kerékpárok ölesé áron, nagy választékban Wirtschafter Ármin vaskereskedésében, Nyíregyháza. Telefon 90. sz. Előírásos mentőszekrények cséplőgépekhez kaphatók magyar tanítóság izzó hazafiúi öntudatával foglalkozik a gyermekekkel. A központi küldöttek fáradhatatlan érdeklődése mindre kiterjed. Vitéz Bodorné Czeke Vilma, akinek fekete magyar ruháján tündöklő színek hímezték ki a nemzetes asszonyok elhivatottságát jelentő vitézi címerét, alkalmat ad, hogy érdeklődjünk az ö csodálatos intuiciójú irodalmi munkássága iránt is. Czeke Vilmának a magyar mese- és mondavilágot mind nevelői, erkölcsi, mind pedig magyar faji szempontból feldolgozó mesegyűjteményei jelentek meg és mint a magyar népmesék ihletett művészi előadója nagy sikerrel szerepelt Nyiregyházán is. Dr. Regős Józsefné, akinek Rákosszentmihályon női honvédelmi légvédelmi zászlóalja van, villáminterjút ad arról, (Trianon 21.) 1940 augusztus 12. FERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ hogy mi az ENT családvédelmi célkitűzése? — A gyermek — mondotta — korán érezze magán a magyar társadalom kezét, szerető gondoskodását. A jövő magyar nemzedékétől a magyar haza érdekében fokozott értékű munkát és öntudatos áldozatkészséget kell várni, erre a nagy feladatra példával kell nevelni a fiatalságot. A szeretet legyen nevelő erejű s legyen valójában keresztény és magyar, a gyermekvédelmet a szeretetnek és a tudatos gondoskodásnak fel kell virágoztatnia. A családvédelemnek épúgy ezt a célt kell szolgálnia, mint a gyermekvédelmi intézményeknek. Szohor Pálné a köréje csoportosuló napkori munkaszolgálatos leányok magyar ruháját dicséri. Boldogan, pirulva és büszke magyarságuk öntudatával fogadják a kedves városi érdeklődést a napkoriak. Késő délután van, amikor a felvételek véget érnek és búcsúzunk dr. Siposs Ferencné járási, Zsilinszky Józsefné községi ENT elnököktől és a napkori tábor csodás erőket és ihletett jóságot sugárzó otthonáról, amely mint egy álomkép, mint egy új tavasz virágos ígérete, mint az új magyar május szépsége él felejthetetlenül a lelkünkben. Szabolcs nagy érdeklődéssel várja a napkori és a leveleki rádiófelvétel közvetítését, amely előreláthatólag augusztus 22-én lesz. Keresztény ócskavaskereskeddket képez ki ii értelmiségi kormánybiztosság Amikor a Fémgyüjtő a vas- és fémhlladékok intézményes gyűjtését országosan megszervezte, a gyűjtőhálózat kiépítésénél csak a meglevő cégek állottak rendelkezésre, amelyek nagyrészben az 1939. évi IV. tc, hatálya alá tartoznak. Időközben sok új keresztény cég alakult, amelyek természetesen erőteljesen bekapcsolódtak a vas- és fémhulladék gyűjtési munkájába. Felmerült a folyamat meggyorsításának szükségessége és ennek érdekében az iparügyi miniszter most körlevelet intézett az ország közigazgatási hatóságaihoz, amelyben felhívta őket, hogy a Vas- és Fémgyüjtőt e munkájában megfelelő üzleti érzékkel és tőkével rendelkező keresztény kereskedők, esetleg lakatosok vagy kovácsok nevének és címének közlésével is támogassa. Az iparügyi minisztériumban értekezlet is volt ebben az ügyben dr. Kádas Károly államtitkár és vitéz Pétery István miniszteri osztályfőnök részvételével. A megbeszélésen tisztázták az ócskavaskereskedelem árjásítására vonatkozó kérdéseket. Az utánpótlás biztosítása érdekében dr. Kultsár István miniszteri osztályfőnök, az Értelmiségi Munkanélküliség Ügyeinek Kormánybiztosa, ócskavaskereskedelemre étképző tanfolyam szervezését határozta el. E tanfolyam 50 fiatalember részvételével rövidesen megindulna és 7 hónap leforgása alatt megfelelő elméleti és főleg gyakorlati kiképzés útján biztosítaná az ócskavaskereskedelembe új erők bekapcsolódását. A tanfolyam ideje alatt a résztvevők havi 100 pengő tanulmányi segélyben részesülnek és tanulmányaik sikeres befejezését tanúsító vizsga után a kereskedelemben megfelelő elhelyezéshez jutnak. Az átképzés célja nem tisztviselőknek, hanem gyakorlati kereskedőknek a kiképzése. Az átképző tanfolyamra való jelentkezésre szólító pályázati hirdetmény rövidesen megjelenik. A pályázati hirdetmény szerint azoknak az ifjaknak a jelentkezését kívánják, akik a gyakorlati ócskavasgyüjtésben részt akarnak venni, mert munkásságukra tanfolyam befejezése után azonnal szükség lesz.