Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 174-198. szám)

1940-08-22 / 190. szám

2. oldal S Z J^BO^SFm^IaF (Trianon 21.) 1940 augusztus 24. p Mit tett a kormány az egészség­védelem érdekében A Nyirvidék-Szabolcsi Hirlap is­mertette a Magyar Élet Pártja áJtal most kiadott beszámolót, amely va­lóban az alkotó Magyarország len­dületes fejlődését tükrözi vissza, amikor felsorolja a kormány soroza­it 09 intézkedéseit. Ez alkalommal azt keressük a MÉP. beszámolójá­ban, hogy mit tett a kormány az utóbbi időbe naz ország egyik leg­fontosabb értéke, az egészség javá­ra. A beszámoló röviden, tömören foglalja egybe mindazon intézkedé­seiket, melyekkel a kormányzat a magyar falvak segítségére sietett, hogy a föld népének legdrágább kin­csét, egészségét .védje, oltalmazza, erősítse. A kormánynak erről a fontos, nemzetmentő ténykedéséről a jelen­tés a következőket mondja: — Szabályoztuk a gyermekgondozónői szolgálatot és képesítést. Az Országos Társadalombiztosító Intézetnél megvaló­síttatott a gondozónői munka, melynek célja a biztosítottak családjainak látoga­tása és felvilágosítása. — A falusi egészségvédelmi szolgála­tot erőteljesebben kiépítettük. Jelenleg 363 zöldkeresztes egészségvédelmi szol­gálat működik, melyek közül 54 esik a Felvidék visszacsatolt részére és 15 Kár­pátaljára. Két új védőnőképzö intézetet létesítettünk, Szegeden és Kassán. Száz­hét egészségház nyert befejezést, 61 áll építés alatt, továbbá 180 egészségház építése vétetett tervbe az 1940—41. évre. Gondoskodás történt az árvízsujtotta te­rületek lakosságának a fertőzéstől men­tes ivóvízzel való ellátására. — A tüdőgondozó intézetek száma 1938 —39. költségvetési év végén 73 volt, ma már ez a szám 115-re emelkedett. Kis­kunhalason, Dunaszerdahelyen, SoRior­ján, Újpesten, Makón, Uj-Szegeden, Ba­konszegen, Hatvanban, Ricsén, Tokajban, Solton, Baján, Debrecenben és Szegeden tüdőbetegek részére újabb 185 ágyat biztosítottunk. Heves, Kaposvár, Szente sen létesítendő tüdőbeteg otthonok rész­ben már építkezés alatt állanak. Kalo­csa, Deszk, Rozsnyó, Esztergom, Mező kövesd, Szeghalom és Pestszentlőrincen létesítendő tüdőbeteg otthonok tárgya­lás alatt vannak. A nemibeteg gondozó intézetek száma 21-ről 33-ra emelkedett, A trachomás esetek felkutatására Kár­pátalja egész területén igen kiterjedt szemkutató vizsgálat rendeltetett el. A fertőző betegségek felismerésére és fel kutatására új vizsgálóállomásokat léte­sítettünk. Tető alá került a gümőkór és nemibetegségek elleni védekezésről szóló törvény. . , — Az egymilliárdos beruházási hitel keretében több állami és közkórháznál bővítési, átalakítási és fejlesztési munká­latok vitettek keresztül. Az állami gyer­mekmenhelyi gondozottak gondozási dí­ját felemeltük. A tbc, által veszélyezte­tett gyermekek szabadlégzési iskolázta­tása, a csont és ízületi tbc.-ben szenve­dők gyógyfürdőztetése és nyári üdülte­tése továbbfolyik. A kárpátaljai terüle­teken rendezik a kórházügyi kérdéseket, valamint az orvosi kamarákra és gyógy­szerészi gyakorlatra vonatkozó kérdése­ket. Szabályoztuk a malária elíeni véde­kezést. A Kárpátalján a községi és kör­orvosok létszámát 40 százalékkal emel­tük. Az anya- és csecsemővédelem szak­Olcsón és jól vásárol Mayer Ágoston divatSzletében női és férfi divatcikek, kötött áruk, fehéremük, divatsely­mek, szövetek. gondozási munkáját az Országos Stefánia Szövetség fokozódó eredménnyel foly­tatja. — Kilencvenkilenc óvodát napközi otthonnal kibővítettünk. Az óvódák szá­mát lényegesen emeltük. A terhes és szoptató anyák, valamint 12 éven aluli gyermekek részére 148 vágón kristály­cukor került ingyenes kiosztásra, ingye­nes tejsegélyezésre 2,598.000 pengő álla­mi segélyt kaptak a törvényhatóságok. Ilymódon 225.000 egyén között 18.600 li­ter tej került kiosztásra, — Megkezdődött az árvízkárosultak házainak felépítése. A falusi lakosság jó vízzel leendő ellátása évről évre előre­halad, 1939 január 1-től a mai napig 607 fúrt kút, 279 ásott kút nyert befejezést. Folyamatban van 304 fúrt kút és 85 ásott kút építési munkálata. Kinek a hibájából borult az egy motorkerékpáros ? Karambol a Tokaji nton Érdekes karambol ügyében folyik he­tek óta a nyomozás. A Tokaji úton tör­tént a szerencsétlenség, melynek egy sú­lyos sérültje is van, Neumann Béla szerencsi lakos autójá­val a megengedett sebességgel haladt a Tokaji úton. Egy szekeret akart meg­előzni, melynek gazdája — szerinte nem tartotta be a közlekedési szabályzatot és a baloldal helyett az útközépen hajtott. Amikor Neumann 35—40 méternyire megközelítette a szekeret, erősen rádu­dált a szekér gazdájára, aki azonban nem tért le az úttestről. így mondja el vallomását Neumann Béla, A szekér tu­lajdonosa pedig, Z. Kovács János felsőpá­zsiti lakos vallomása során azt állítja, hogy nem az úttest közepén hajtott, ha­nem szabályosan, az út baloldalán s nem is hallott semmiféle autódudálást, csak amikor közvetlen közelébe ért, vette észre az autót. Z. Kovács János bevallja, hogy az autóval való találkozás pillana­tában lovát hirtelen jobbra irányította, mert ki akarta kerülni az úttest baloldalán álló motorkerékpárost, aki gépének javításával volt elfoglalva és nem térhetett le az útról. Neumann Béla, amikor látta, hogy a sze­kér jobbra fordul, az autója elé, hirtelen a kormányt balra irányította és nekisza­ladt az úttest szélén álló motorkerékpá­rosnak, akit hatalmas lendülettel beleiordított az árokba. A motorkerékpárost súlyos sérülésekkel kórházba kellett szállítani. A motorke­rékpár is megsérült, de súlyos sérülése­ket szenvedett az autó is. A nyomozás a karambol ügyében még folyik, mert az autó vezetője Z. Kovács János felsőpázsi­ti gazdálkodót okolja a szerencsétlenség­ért és kártérítést is követel az autó sé­rüléseiért. A súlyosan sérült motorkerék­páros, Laczi József, jakusbokori lakos meg az autó vezetőjét okolja a szeren­csétlenségért s kártérítési követelései is vannak Neumann Bélával szemben. A bonyolult karambol ügyében a napokban tart tárgyalást a nyiregyházi törvényszék. Nyíregyházán kevés volt a nemzeti­színű zászló a nemzet világszerte ünnepelt napján Miért nincs érvényben a város zászlószabályrendelete? Megírtuk, hogy Szent István kirá­lyunk ünnepén Nyíregyházán nem­csak a középületeken, hanem 'több magánházon is ott lengett a nemzet szívdobbanását, életét, eszményeit jelző dicsőséges há­romszín. Most egyik olvasónk éles bírálatot mond a város közönségének maga­tartásáról. Igaz, — mondja — hogy néhány magánházon is volt zászló, de mi ez a néhány lobogó ahhoz a zászlódíszhez képest, amelyet hason­ló -esetben a környező államokban láUhatunk. Nyíregyházán feltűnő nemtörőd ömség e t tapasz t a Ihatunk. Igen sok házban egyáltalán nincs is nemzeti lobogó. Hasztalan hívják fel a közönséget arra, íhogy egy-egy nemzeti ünnepen tűzze ki a háromszínű zászlót, nem teszi. Ez a magyar életforma, amelyről annyit beszélünk? Ha a német vagy az olasz példát említi valaki, akkor a mi malomakitti politikusaink azonnal fejére olvas­sák, hogy nem kell az idegen példa, ragaszkodjunk a magyar világnézet­hez! Hát ez a magyar világnézet? A semmit tevés, a semmire sem gon­dolás, a nemzeti ünnepnek ighorolá­sa? Éppen az a baj, hogy a német és olasz nemzet izzó nemzeti öntudata, minden egyént a köz szolgálatába ál­lító katonás közösségi szelleme, ifjúi alkotó lelke idegen a liberális eszmekörben nevelkedett kiérdemesült generá­ció előtt. Ha ez a közömbösség az alkotmá­nyos magyar életforma, akkor nem kérünk /belőle... Nemcsak hogyineim kérünk, (hanem küzdünk 'ellene. A románok elrendelték Erdélyben, (hogy valamennyi házban ott tegyen, készen álljon a román zászló. Meg is viette mindenki, ki is tűzi minden­ki. Természetes, hogy a pokolba kí­vánják ezt a rendelkezést az erdélyi magyarok. Bezzeg, kitűznék a magyar zászlót, amilnlt ki is fogják tűzni, ha ott leszünk közöttük. De reméljük, hogy a csonka­ország elsenyvedi nemzeti büsz­keségét is újra felkeltik. Szent István ünnepe az a magyar ün­— A „Ferenc József" keserűvíz régóta kitűnően bevált háziszer meg­rögzött székrekedésnél és annak mindenféle káros következményei­nél; biztos, enyihe és gyorsan iható ter­mészetes hashajtó, mely számos be­tegségnél az emészltést javítja és az étvágyat fokozza. Kérdezze meg orvosát! (x) nep, amelyet ilyennek ismer el az egész világ. Felekezeti különbség nélkül ünnepli ezt a napot minden magyar a világ minden részében. Valóban, zászlódíszt kellene hogy öltsön a város ezen a napon. Sajnos, nem tette. Nyíregyháza város képviselőtestü­lete meg is sokalta az únos-untaían felhangzó panaszokat és szabályrendeletben kötelezte a lakosságot a zászló kitételére. Ezt a szabályrendeletet azonban, saj­nos, ma sem hajthatják végre, mert még mindig késik a jóváhagyása. így a város nem lehet a közös­ségi szellemre, a nemzeti öntu­datra való nevelés erősebb esz­köze, pedig annak kellene lennie. Kérjük az illetékeseket, sürgessék azt a zászlórendel etet, .valamit csak keltene tenni a civilközönség kato­násabb magatartásának biztosítása érdekében. Az iskolákban ma mindent meg­tesznek a zászlókultu9zra nevelés ér­dekélben. Meg is kell, hogy tegye­nek, az ú j nemzedéknek másnak kell lennie, jobbnak, magyarabbnak. Olyan magyarságot kell nevelnünk, amelynek minden ifia büszkén tűzi ki a nemzeti zászlót, ,ha eljön Szent István: ünnepe, annak a Szent István­nak napja, aki vas kézzel alakította ki az akko­ri idők új magyar világnézetét. Olvasónk panaszának mindenben igazat kell adnunk. De érezzük, hogy közeledik a nagy változás minden téren. Egy új közszellem hullámának dübörgő jöttét halljuk. Ez a közszellem nem fogja tűrni a magyarság nemtörődömségét. Az új magyar lelkiségnek tesz ereje arra, hogy ránevelje a nemzet minden fiát a zászilókultusz gyakorlására, amit az olasz és a német közszellem is ránevelte a nemzetét. Már nem keil reklám MIHE SÁNDOR Hungária éttermének zéaája. ebéde, vacsorája söre, bora és Itala utolérhetetlen. — Az uri közönség ked­venc találkozó helye. Étterem telefonszáma 5 53 Sörház telefonszáma C04. Katoaai J ÉRKÉPTASKA ÉRKÉPMÉRÖ ÉRKÉPKRÉTA és mindenféle irodaszer nagy választékban Jóba papirttzletében Nyíregyháza, Bethlen utca 1. szám. Városháza épület.

Next

/
Oldalképek
Tartalom