Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 147-173. szám)

1940-07-13 / 158. szám

12. oldal tim' Ml • f E3SS1I QBSS sz hirlAP (Trianon 21.) 1940 július hó 10. -Az uriközönség kedvenc szórakozóhelye a Bessenyei tér. Telefon: 290. RÖNA KLÁRI művésznő közreműködésével SARKADY ELEMÉR és cigányzenekara játszik! Gyureskó Étterem A szabolcsi községek közül csak tizenegy küldötte be a levéltárba az 1867 előtti iratanyagot A vármegye félévéről szóló alispá­ni jelentésből érdekes adatokról ve­hetünk tudomást a vármegyei levél­tár nagyarányú újabb fejlődést ille­tőiéig. A jelentés a levéltárról a kö­vetkezőket mondja: Az elmúlt félévben újabb költöz­ködés zavarta meg a levéltar munká­ját. Két pincehelyiséget, majd az anyakönyvi szobát kellett kiköltöz­tetni és az anyagot ideiglenesen a le-véltár többi részében elhelyezni. A költözés, vailamint az iratok és az anyakönyvek beraktározása lehetet­lenné tett minden rendezési munkát. A selejtezés azonban, a megkiseb­bedett hely is egyre jobban késztet erre, tovább folyt. Selejteztük az 1903—1915. évi alispáni iratokat, valamint az 1904—1906. évi útlevéliratokat. Az irományjegyzék megtakarítás eb­ben az időszakban 20.500 diarab volt. A selejtezést mult év decemberében & törvényhatóság által kiküldött se­lejtezési bizottság is felülvizsgálta s a selejtezést minden tekintetben megfelelőnek találván, javaslatot tett a kiselejtezett anyag értékesí­tésére. A községekből behozattuk a vár­megyei levéltárba az 1867. év előtti iratanyagot. < A felszólításra összesen 11 köz­ség küldött be iratokat: Apagy, Fényeslitke, Gáva, Komorö, Nyírkárász, Nyirlugos, Nyirmada, Nyírtura, Tiszabüd, Tiszaeszlár és iÜjfehértó, a többi községből az a vá­lasz érkezett, hogy 1867. év előtti iratanyaguk nincs. Ez az eset is jó bepillantást enged a községi irattá­rak eddigi kezelésébe. A jövőben erélyesebb intézke­déssel akadályozom majd meg az iratoknak ilyen szabálytalan és felelőtlen megsemmisítését. A felekezeti anyakönyvek hiányai­nak a pótlása folyamatban van. Ed­dig a következő egyházközségek egészítetták ki anyakönyvi másod­példányaikat: a nyíregyházi ref. egyház 1774-től, a kékesei róm. kat. (1828 előtt Kis­várda leányegyháza .volt), a buji gör. kat., a nyírturai réf. egyház 1828. jvtől kezdve, a polgári relf. egyház '1845. évtől (korábban nem volt ön­álló eövlházközság) küldötték be a (hiányzó másodpéldányokat. Az őri gör. kat. egyház, mint leányegyház •Hodászhoz tartozott, anyakönyvei a szatmármegyeí le­véltárban találhatók. A bökönyi reif. egyház Téglásnak volt leányegylháza,, anyakönyvei Haj­dú .vármegye levéltáráiban vannak. A tiszaeszlári, tiszatardosi, tiszaladá­nyi, báji és csobaji gör. kait. egyhá­zak pedig Tokajhoz tartoztak, anya­könyveik a zemplénvármegyei levél­táriban találhatók. 15 egyház beígérte ai hiányzó könyvek pótlását, három megtagadta (az egyik bejegyzésen­ként 6 fillér díjat is kért), a töbibi egyházközség még nem válaszolt. — Reméljük, hogy a be nem érkezett válaszok azt jelentik, hogy elkészí­tik a pótlásokat, hisz e hiányok pót­lása egyéni, egyházi és nemzeti szem­pontból is egyaránt fontos. A felekezeti anyakönyvi másod­példányok megőrzése és kímélése szempontjából is jobb, ha nem füzetekben és lapokban őrizzük azokat, hanem bekötött könyvekben. Töhb egyházközség gondoskodott mái anyakönyvi másodpéldányainak bekötéséről is, amire ezúton hívjuk fel a többi egyházközség figyelmét. Az elmúlt időszakban, adományo­zás és örökletét útján, újabb értékes anyag került a levéltárba. Iratokat adományoztak: dr. Borbély Sándor Szabolcs vármegye alispánja (Nyíregyháza), 79 darab, főkép csa­ládi iratot, v. dr. Lázár Ferenc Sza­bolcs vármegye főjegyzője (Nyír­egyháza) a Simándi-icsa'lád címeres nemeslevelét (1620), NagyDamasai Bogéba Alajos gyógyszerész (Haj­dúhadház) 4 darab Gödény-családra vonatkozó iratot és 1 kötet (175 lap) Jászay-esaládra vonatkozó perirato­kat, Harmatihy Lajos i.gazgatóifomér­nök (Kisvárda) 1 darab címerrajzot és 1 darab nemesi bizonyítványmá­solatot, dr. Vácz Elemér vm. főliavél­tárnok 7 darab li794. és 1802. évi sza­bolcsvármegyei térképekről készült fotókópiát és dr. Horváth József főszolgabíró (Nyiradony) több száz családi. Valamint 18—19. századi közigazgatási iratot, mely utóbbi anyagot a közeljövőben szállítjuk be a levéltárba. Itt említem meg, hogy a levéltár rendelése során előkerült Kossuth Lajosnak, egy már elveszettnek hitt, értékes, 1882. február 20-áról kelte­zett levele, melyben megköszöni a megye üdvözletét 80-ik születésnap­ja alkalmából. KÖZGAZPASAO Érdekes számok a magyar gyáripar hatalmas fejlődéséről A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti jelentése szerint a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségé­nek közgyűlése elé többszáz oldalas évi jelentést terjesztett az igazgató­ság. A jelentésből impozáns mérték­ben bontakozik ki a magyar ipar ha­talmás munkája, jelentékeny szociá­lis alkotásai és nagy devizaszerző export-tevékenysége. Kiderül a jelentésből, hogy a gyáripari munkásság átlagos munka­bére az 1935. évi 44 fillérről 50 fillér fölé emelkedett. A szakmai család­pénztárak gyermeknevelési pótlék címén működésüknek már az első évében 15 és félmillió pengőt fizet­tek ki. A széntermelés és a szénfogyasz­tás 1939-ben az előző évhez képest 14%-kai növekedett. Nyersvasterme­lésünk 24, nyersacéltermelésünk 13 százalékos emelkedést mutat az elő­ző évvel szemben. A vas- és gép­iipari munkáslétszám 1939 végén 150 .ezer főre emelkedett, holott tíz év­vel korábban még csak 70.000 körül járt á vasipari munkavállalók lét­száma. iA vas- és gépipari termelés értéke egyébként 1939-ben megköze­lítette a 850 millió pengőt. ;Igen nagymértékben emelkedett 'Magyarország energiatermelése is. — 1938-ban 51.17 billió kalóriát, 1939­ben 58.16 billió kalóriát termeltünk, ami 13.5% emelkedésnek felel' meg. Textiliparunk termelése az elmúlt ev folyamán mintegy 15 százalékkal emelkedett, a textilipari munkáslét­szám pedig több mint 7%-kai emel­kedett, ami azt jelenti, hogy ezidő­szerint 75.000 textilmunkás dolgozik. A soripar helyzete igen kedvezően alakult, mert a sörfogyasztás emel­kedése mintegy 40%-ra tehető. A szeszipar helyzete is javult, kü­lönösen a borpárlat és a gyümölcs­pálinka termelfáse emelkedett igen nagy mértékben. A rum- és likőr­forgalom 30%-kail emelkedett. A sza­járni iés konzerv-ipar foglalkoztatásai •is elsőrangú volt. A borotvaszappan és a harisnya új ára Az áridlenőrzés országos kormány­biztosa szabályozta a pipere- és bo­rotvaszappanok árát. A rendelet ér­telmében a legalább 78 százalékig el­szappanosított zsírsavat tartalmazó' pipere- és borotvaszappan rögzített gyári eladási ára 100 kg-ként legfel­jebb 40 pengővel, a legalább 66 szá­zalékig elszappanosított zsírsavat tartalmazó (kocka) borotvaszappan; ára pedig 34 pengővel emelhető. A viszonteladók a gyárak által rájuk hárított felárat változatlan összegben háríthatják tovább. A .most kiadott árszabályzat a mosószappant nem érinti. Az árellenőrzés országos kor­mánybiztosa rendeletet adott ki,., mely a külföldi származású műselyem fonalból készült textiláru árát szabá­lyozta. A korábbi 4 százalékos fel­árat 9%-ban, az ötszázalékos felárat: 11%-ban, a harisnyafelárat pedig öt százalékbán, a Ikörkötőgépein előállí­tott cikknél .pedig 10 százalékban állapítja meg a rendelet. Az árellenőrzés országos kormány­biztosa rendeletet adott ki, amely a nyers paimutfonal legmagasabb gyá­ri eladási árát újból szabályozza. A rendelet a 20il—I. amerikai nyers­pamutifonal gyári legmagasabb el­adási árát kg-ként 3.46 pengőben állapítja meg. A feldolgozó iparnak a rendelet engedélyt adoitt, hogy a pamutfonal árának 'emelkedéséből származó költségtöbbletet áthárít­hassa. Kútfúrást vízvezetéket lakatos munkát megbízhatóan és 'jutányosán készít RADOSZTA BÉLA Vay Ádám utca 37. — Telefon : 243. sz. Speciális tenniszüíők hurozások bel- és külföldi tenniszütők felszerelések ATONA kesztyűs, fűzős és kötszerésznél. Bethlen utca 4. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom