Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 147-173. szám)

1940-07-08 / 153. szám

(Trianon 21.) 1940 július hó 8. SZ JSÍYlKfnúÉK ABOLCS! HÍRLAP S. oldal Jégverés előtt biztosítsd termésedet! | Ev. egyházmegyei közgyűlés Nyiregyházán A ttózaividáki ág. h. ev. egyházme­gye július 9—.10. napjain tartja érvi rendes közgyűlését Nyíregyházán. Holnap, kedden reggel 8 órakor a lelkészek, tanítók és papmék közö­sen úrvaesorát vesznek a temnlóm­ban. Délelőtt 9 órakor kezdődnek az értekezletek. Délután különböző bi­zottságok üléseznek, este 6 órakor pedig gyáim intézeti istentiszteletet tartanak. .Július 10-én reggel 9 órakor isten­tisztelet vezeti be a közgyűlést. A közgyűlést az egyházközség tanács­termében tartják meg. Az egyházmegyei közgyűléssel kapcsolatosan tartja évi rendes köz­gyűlését az egyházmegyei tanító­egyesület is. A tanítóegyesületi köz­gyűlés július hó 9-én, kedden délelőtt 9 órakor lesz a központi elemi isko­la dísztermében. Újfajta kaszálás az állami birtokokon Az elmúlt év nyarán általános feltűnést keltett az az uj kaszálási rendszer, amelynek Thomka Zoltán gazdálkodó, nyugalmazott katona­tiszt a feltalálója. Thomka alezredes az ország különböző részein mu­tatta be az általa módosított kaszá­val a munkát, amelynek lényege az, hogy a kaszálást nem kell görbült háttal végezni. A szakemberek a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak az uj kaszállási rendszerről és mivel annak előnyeiről is meggyőződtek, az állami birtokok nagyobb meny­nyiségü Thomka-féle kaszát rendel­tek. Ezek az uj lipusu kaszák mid­össze 40 fillérrel kerülnek többe, mint a régi fajta kaszák, A siker azé, aki jobb idegzetű a modern jegyverek harcában A gyalogság kézi fegyvereivel tel­jesen védtelenül áil a páncélosokkal szemlben. A szükségesség azonban megteremtette a páncélosok ellensze­rét a páncéltörő fegyverekben. Min­den korszerűen (felszerelt hadsereg­ben megtalálhatók e fegyverek 20 mm-től 47 mm-ig terjedő űrméret­ben. A páncéltörő fegyverek ma már oly fejlettségi fokon állanak, hogy teljesen egyenrangú ellenifelei a pán­célos járműveknek. A 47 mm es pán­céltörő ágyú például — kedvező ta­lálat esetén 6—800 méter távolságon a legnehezebb harcikocsi páncéljait is áttöri. A siker azé, aki jobb idegzetű, na­gyobb harci szellemmel eltöltött és jobban kiképzett embert tud e mo­dern fegyverek kezelésére beállítani. A legkorszerűbb harceszközök alkal­mazásénál tehát meginlt csak ott t»r­tunk, hogy a (harcot nem a gépek, — hanem az azokat kezelő emberanyag minősége dönti «1. Bertalan Kálmán irja: Reflexiók a nyolc osztályú népiskolai törvényjavaslathoz A társadalom és az állam eszmé­nyi céljainak és gyakorlati törekvé­seinek ideálisan kifogástalan szolgá­latát az összes nemzeti erők össze­fogásával, azok teljességének kifej­tésével és alapos kihasználásával tud­juk csak biztosítani. Ebben a nagy munkában kell, hogy a nemzet min­den .fia a nagy nemzeti munkaközös­ség tagjának érezze magát, képessége határainak alsó korlátait és felső ter­jedelmét ismerje és bízzon -munká­jának elhivatottságában. Ne csak egy életre szóló köteles munkát, ha­nem hivatást lásson foglalkozásában és önmaga műveltségének állandó gyarapítása mellett törekedjen a munka legtökéletesebb elvégzésére. Minden állás a nemzet életében — bármilyem kicsiny is annak a ható­köre — egy-egy őrhelyet jeilent a mindnyájunk érdekében folytatott munka frontján és kell, hogy a nem­zeti élet minden egyes ágazatában kiművelt munkások foglalkozzanak, mert inem elegendő az, ha állampol­gári jogokat adunk megfelelő mű­meltség nélkül és nem elegendő jólé­tet, hivatalt, biztos állást követelni ismeretek, ítélőképesség, kötelesség­tudás (hiányában. Nem elegendő, ha munka'dhetűséget biztosítunk vagy bármilyen munkát adunk valakinek anélkül, hogy az illető kellő szak­értelemmel és lelkiismeretes kész­séggel ne rendelkezzék. A magyar nép oktatásának és ne­velésének kibővítésével, a népneve­lés színvonalának erős emelésével kell előmozdítanunk azt, hogy ne le­gyen műveletlen vagy fonák művelt­ségű magyar ember. Ez talán az alap-pillér és legfontosabb tényezője annak a komoly törekvésnek, de an­nak a jobboldali keresztény szellemű népies politikának is, melyet nem­csak hirdetnünk, de követnünk, sőt követelnünk is keill. Ennek az elgondolásnak a teljessé­gében alakult ki az országgyűlés felsőháza által is a mostanában elfo­gadott nyolcosztályos népiskolai ja­vaslat, mely egyik nagy és terjedeil­mes lépcsőfoka a nemzetneveilés. a legszélesebb néprétegnek kiművelé­se és a- népi gondolatot előtérbe ál­lító népi politika eszméjének. Jól tudjuk azt, 'hogy éppen ezért, mert olya.n keveen vagyunk, nem elégcd­ihetünk meg csupán csak a nemzet vezetésére hivatott szellemi felsőbb tízezer műveltségi színvonalának az emelésével. Le kell nyúlnunk a mélyibe és a magyar nép egészének értelmi és erkölcsi műveltségét kell lineárisan magasabb ' színvonalra emelnünk. így tudjuk csak a köte­le sségér.zetnek, felelősségtudatnak és az egyéni elhivat ásnak a gondolatát felébreszteni, az általános ismeretek és a szaktudás megalapozásával •egészséges közszellemet és szociális érzést belenevelni népünkbe, hogy előkészítsük őt a nemzet szolgála­tára és a közösségért való munkál­kodásra. Ez a szellem hiányzott a nyugati (hatalmak .népeiből és el is pusztult a gyengeségnek ez a rend­szere alig pár hét ail-aitit akkor, ami­kor egy évszázadra is kiható nem­zeti tragédia fejeződött be egv a ha­zájáért lelkes és halni kész, de a ha­zája és a közösség érdekében együtt működni és összedolgozni nem tudó nagy francia nép vereségében. És ezt a szellemet nevelték, oltották és szinte töltötték bele mindenre kiter­jedő 'figyelemmel, vas energiával és soha ki nem fáradó akarattal Hitler és Mussolini annak a két hatalmas népnek a fiaiba, melyek nemzetüket a közösség gondolatával oda emel­ték fel rövid idő alatt, ahová más nemzet egy évszázad küzdelmei után is alig tud elérkezni. Intő péilda ez mindnyájunknak, mely ha köve­tésre nem talál, a szentistváimi gon­dolat sohasem győzedelmeskedlhet a mi kis országunkban. A 8 osztályos elemi iskola nem új gondolat. Ha jötl tudom, a brassóvár­megyei szász ev. népiskoláiban már 1908-ban próbálkoztak a 8 elemi osz­tállyal. Városunk is azon ritkák kö­zé tartozik, mely — mint annyi sok követésre méltó gondolat úttörője — két helyen is megvalósította az elmúlt éviben a 7., az idei évben pe­dig a 8. elemi osztályt: még pedig a Benczúr Gyula állami és az ág. h. ev. egyház által fenntartott elemi is­kolában. Mindkettő tantestületének tagjai — akik a haza iránti szerete­tüket és a köz érdekében végzett munkásságukat mindig oly szívesen bizonyították — most is igazi pél­dát adva, teremtették meg minden anyagi segély, külön tantermek és külön- tanítók alkalmazása nélkül, tisztán csak a munkaórák fokozásá­val és a tanítási idő jobb kihaszná­lásávail az eredményt. És amikor er­ről az oly kevesek ált-al dicsekedhető érdemről Hóman. Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter úr őnagy­méltóságának beszámoltam, büszkén emeltem ki a.zt -az itt is hálás köszö­netképpen hangoztatott dicséretet, felelőn II. sz. Uránia Filmszínház Telefon 11. sz. Julius 9 10. Budapesttel egyidőben I Kedd-szerda Mesebeli herceg Augosto Genia olasz mesterrendező remek vígjátéka, Főszerepben LíLlflN HflRVEY Előadások kezdete mindennap 5-7 és 9 őrakor. Ma, hétfőn utolsó naps JESSÉ JAMES -melyet ez a tanítói — fáradtságot és időt nem kímélő — kar munkájá­nak elismeréseként bizton megérde­mel. _Az új -törvény végrehajtása- után- a •népiskola- két tagozatra fog oszlani. Az alsó tagozat az alsó 4, a felső ta­gozat pe-dig a felső 4 osztályt (tehát az 5—8-ig) külön-külön tanításterv­vel foglalja magáiba. Az iskolázási kötelezettség a gyermek 6. életévé­nek betöltésével kezdődik és 9 isko­lai éven át szakadatlanul tart. A gyermek 8 tanéven- át mindennapi népiskolai oktatásban és -nevelésben, avagy 6 tanéven át mindennapi nép­iskolai, két tanéven, át mindennapi mezőgazdasági népiskolai oktatásban és nevelésiben, a kilencedik évbe-n pedig gyakorlati gazda-sági oktatás­ban részesül. -A népiskola alsó tago­zatában a szorgalmi idő szeptember -hó elejétől június hó végéig tart. — felső tagozatban, valamint a ,mező­gaz,d-asági népiskola első és második évfolyamában a szorgalmi idő lega­lább 6 hónapig, rendszerint október íhó 15. napjától április hó 15. napjáig tart. A kilencedik évben a szorgalmi idő összesen legfeljebb 40 gyakorlati tanítási napra terjedhet. E törvény elgondolás szerint ez év szeptember hó első -napijától lép életbe. Ugyan­ekkor életbe lép az új tanterv is, mely úgy lesz megállapítva a- -felső tagozatban, hogy a valláserkölcsi, nemzetnevelési, nemzetvédelmi köz­ismereti tárgyakon felül a -városi népiskolákban általános irányú gaz­dasági, ipari és kereskedelmi isme­retek, a falusi népiskoláikban mező­gazdasági irányú gyakorlati gazdasá­gii ismeretek, a -falusi népiskolákban mezőgazdasági irányú gyakorlati gaz­da-sági ismeretek, a leányiskolákban pedig- -nevelési, háztartási és kerté­szeti ismeret-eket tanítsanak. A népiskola tantervét és -a gya­korlati tanítás anyagát a kultuszmi­nisztérium állapítja meg, rem-él)hető­Ieg a tanítói kívánságok meghallga­tásával. -Mindig azt hirdettem, hogy a min­denkori képviselőnek talán legfőbb feladata összekötőnek lenni a kor­mányhatósá-g és kerülete között s nemcsak a . kormányzat elgondolá­sait kell tolmácsolnia kerület-e felé, •hanem tolmácsolnia keill az őáltala ismert lokális kívánságokat,, pana­szokat és elgondolásokat is a kor­mányzat /felé, hogy így tényleg szó­szólója, képviselője legyem kerülete érdekeinek és fel t-udja minden olyan dologira hívni a felsőbb tényezők fi­gyelmét, amely-ekrőJ .másképpen ta­lán tudomást nem sz erezhetnének. Ezen az elgondoláson alapulva, több olyan kívánságra, illetőleg kéirésre hívtam, fel a kultuszminiszter úr fi­gyelmét, amelyek megoldásra váró kérdésként szerepelnek a szakténye­zők elgondolásaiban is. Kértem azt, hogy a levente intéz­mény mintájára a leányok összetar­tása, összehozása igen üd-vös dolog lenne -és ez talán legjobban -a háztar­tási, -háziipari és lelki továbbképzés­ben nyerne kifejezést. Hivatkoztam arra, -hogy mennyire -n-e-mzetnevelő és hazia/fi-as érzéseket tápláló hatása van a leventeimitézménynek s ezt ta­lán -a legjobban megvilágítottam az­zal az eklatáns péidáviail, hogy a .nyiregylházi leventék voltak -azok, akik az els-ő ezer pengőt egy ösz­szegben összegyűjtötték az árvízká­rosultak javára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom