Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 147-173. szám)

1940-07-04 / 150. szám

2. oldal SZ /ÍYÖCBTDÉK ABOLC0! HIS MtMlfiP Nagy erőmérkőzések idején Jaj annak a nemzetnek, mely -nem készül fel a legvégsőkig a nagy erő­mérkőzésre, — mondotta vitéz Bar­iba Károly honvédelmi miniszter, amikor a magyar rádióban tarrott nagyszabású beszédében a Vörös­Kereszt Egyesület támogatására hív­ta 'fel a magyar társadalmat. Katoná­san tömör, kemény és mégis lélekbe­markoló volt ez a rádiószózat. Meg­jelenítő erőrvel tárta nagy hallgató­sága elé, hogy ma már nincsenek ha re terek, a modern hadviselés át­fogja az országok egész területét, mert a repülőtámadások pillanatok alatt csatatérré tudják rombolni a legbékésebb városokat is. 'Mi ihát itt a legelső teendő? Ma már, hála Isten, büszkén hivatkozha­tunk arra, hogy van átütőerejü had­seregünk, kiváló az iparunk, amely olő tudja állítani a hadsereg szük­ségleteit, jól és kifogástalanul szer­vezett légvédelmünk, ám mindez nem elég. meg kell szerveznünk az egész magyar társadalmat, az egész nemzetet a totális .védekezésre. A nemzetvédelem új feladatai előtt ál­lunk. Gondoskodnunk kell arról, hogy sebesült hőseink, a légitámadá­sok során megsebesült asszonyaink és gyermekeink sebeit gyógyítani tudjuk, szenvedéseit enyhíthessük. Ezt a magasztos a n szép és nagy célt szolgálja a Magyar Vörös-Kereszt Egylet. Fogalom ez ma már, hiszen mindnyájain ismerjük áldásos mun­káját. mellyel önfeláldozóan vett Tészt a 'világháború nehéz éveiben. Nyitott szemmel kell néznünk s tud­nunk kell, hogy az esetleg ránksza­kadó jövő háború még az eddiginél fokozottabb feladatokat ró a Vörös­Ke reszt re. •Vitéz Bartlha Károly honvédelmi miniszter, a katona pontosságával jelölte meg mindjárt azt a nagyon szép, de nagyon nehéz és nagyon fontos munkakört, amely a Vörös­Kereszté s amelynek a lényegét így foglalta össze: betegszállító gép­kocsioszlopok, kórházvonatok, kór­házak, üdülők felállítása, gyógysze­rek, kötszerek és orvosi műszerek beszerzése a hadseregnek és az itt­honi ínségeseknek, meleg ruhával, takarókkal való ellátása, mindezek mellett a hadifoglyok és 'eltűnitek felkutatására szolgáló szervezet fenn­tartása a Magyar Vörös-Kereszt Egylet hivatása. Széles iskála ez, amelynek hibátlanul jó megvalósítá­saihoz hatalmas összegek, milliók kellenek. Ám ezek a milliók nincse­nek, hiányzanak, mert a vesztett há­borúk, a forradalmak után a trianoni Ládákat gyümölcs mentha és áruszállításhoz minden kivitelben legolcsóbban és leggyorsabban szállít Kain József újonnan berendezétt ládagyára KIS VÁRD A. Telefon 62. sz. békeparanccsal megnyomorított Ma­gyarország Vörös-(Keresztje nagyon szegény. Egy élniakaró, öntudatos nemzet azonban ezzel a szomorú megállapí­tással nem elégedhetik meg. Ha sze­gény a Vörös-lKereszt, támogatnia kell az egész .társadalomnak, mert a Vörös Kereszt a társadalomért, a nemzetért van.. A nemzetért dolgo­zik már a békében is, hogy igazán szolgálatára lelhessen a háborús meg­próbáltatások nehéz napjaiban. A magyar kormányzat természetesen megfelelő támogatásiban részesíti a Magyar Vörös-Kereszt Egyesületet, ez a támogatás azonban csupán a keretek fenntartására elegendő. Nö­velni kell a Magyar Vörös-Kereszt Nagy örömmel fogadták a szak­osztályok a MESTISz tervét, a nyíregyházi burgony export raktár felépítését A váos 2000 négyszögöl telket ad a burgonyaraktár céljaira A város szakosztályai Szcíhor Pál polgármester elnökletével kedden délután 4 órai kezdettel ülést tartot­tak. A szakosz tályi ülésen ismerteit ­•téki a Mezőgazdasági Termelők Egyesülete Szövetkezetén ek kérel­miéit. A .METESz-nek az a terve, hogy modernül kiképzett és a foko­zódó téli burgonyaexport céljainak .mindenben megfelelő burgonvaraik­tárt építtet Nyiregyházán. Most a.z új raktárépület részére telket Ifér a várostól. A polgármester javasolta a telek díjmentes átengedését. Szojhor Pál polgármester ismer­tette a METESz. tervét. Olyan bur­gonyaraktárról van szó, melynek pincéjében a fagytól mentesen lehet a burgonya igen jelentős mennyisé­géit tárolni. A pince feletti épületet úgy képezik ki, hogy vasúti kocsik is bemehetnek a terembe és itt télen, fűtött helyiségben jól biztosítottan lehet becsomagolni a télen külföldre szállítandó szabolcsi burgonyát. A szakosztályi ülés nagy örömmel fo­gadta a polgármester javaslatát, a METESz. tervét, annyival is inkább, mert a raktárépítkezés a mai ínséges munkaviszonyok között 'foglalkozást ad az építőiparnak Nyíregyházáin. Máris áldásos gyümölcsei érlelőd­nek Konthy Gyula alapítványának Á város a 10 000 pengős alapítványt előnyös házvételre hasz­nálhatta lel — 7500 pengőért 15 000 pengős belsőséghez jutott a Konthy Alapítvány Kun Szabó Kálmánné szerencsi posta­lőnőkné nemesszivü adománya következtében Még élénken emlék ez etünkben I van az a temetés, amelyén Nyíregy­háza közönsége impozáns részvéttel vett búcsút Konthy Gyula főorvos­tól. A temetési búcsúbeszédet Szo­hor Pál polgármester mondotta és mély megihatódottságot keltett, ami­kor bejelentette, hogy Konthy Gyu­la dr. másfél évvel a temetése előtt megjelent .nála és tízezer pengőt adott át azzal a rendeltetéssel, hogy ebből egv, a keresztény árváknak otthonául szolgáló árvaház alapjait vessék meg. Azt is kérte akikor a polgármestertől Kootlhv Gyula dr., hogy alapítványi tervét -csak halála után közölje a város a nyilvánosság­gal. így történit, hogy a tízezer pen­gő és az alapítványi levél másfél évig a polgármesternél pihent, mig Konthy Gyula akaratának megfele­lően, .a temetés alkalmával nyilvá­nosságra jutott. A város szabálysze­rűen kezelte az alapítványit és várta azt az alkalmat, amikor Kontihy Gyula nemes áldozatkészsége máso­kat is hasonló jótéteményre sarkal a szegény árvák érdekében. iMost érdekes fordulat állott be a Komtííy .Gyula-alapítvány sorsában. Egy .nemesszivü volt nyíregyházi asszony, Kun Szabó Kálmánné, je­lenleg .szerencsi pastafőnök'né, leve­let írt a polgármesterhez és bejelen­tette, hogy Nyiregyházán, a Búza­tér 13. sz. alatti házát 'hajlandó a vá­rosnak jótékony célra átengedni, úgyhogy a ház éritékének felét az örökösnek kifizeti a város, a másik felének értéke pedig a város vala­melyik jótékonycélú akcióját szol­gálhatja, mert ez a rész őt illeti meg és erről ő lemond a jótékony cél érdekében. Szohor Páil polgármester szakértőkkeJ vizsgáltatta meg a há­zas belsőséget. Szép épület van rajta kettő is és kertészeti gondossággal kezelt kertje van. Fel is becsüiltette a felajánlott házat. A becslés szerint 15.000 pengőt ér. így 7300 pengő jut a .megnevezett örökösnek, 7500 pen­mí&sscmsa Egylet jövedelmét s 'ez már a társa­dalom feladata. Az egész nemzetnek testvéri szeretetben kell összeforrnia, hogy a Vörös-Kereszt az lehessen, aminek lennie kell. — Adakozz a Magyar Vörös-Ke­reszt javára! — hangzott az éter hul­lámain a magyar honvédelmi minisz­ter kérelme, de ez a kérelem olyan kérés, amely lényege szerint volta­képpen parancs. Parancs mindem ma­gyar számára, mert aki a Vörös­Keresztet támogatja, az önmagáról és családjáról gondoskodik, aki pe­dig kivonja magát az adakozás haza­fiúi kötelezettsége alól, az a nemzet, minden magvarok összessége ellen követ el megbocsáthatatlan bűnt. (Trianon 21.) 194$ július hó 4. gő érték pedig a város jótékonysági akciójáé. Szohor Pál polgármester a felajánlott házban felismerte Kontlhv Gyula szép itervónek valóra váltásait •siettető értéket. Elhatározta, hogy a 10.000 pengős Kontlhy-alaipítvány­ból 7500 pengőért megveszi a Búza­tér 13. sz. házat, .amely így 7500 pengővel fogja növelni a Komíthy-ala­pítvány értékét. A szakosztályi ülé­sen .meghatódottan vettek tudomást Kun Szabó Kálmánné nemes elhatá­rozásáról és a polgármester indítvá­nyára elhatározták, hogy meleghan­gú köszönetet monda.nak a felaján­lott 7500 pengős értékért Kun Szabó Kálmánménak. A polgármesternek azt a javaslatát is jóleső érzéssel fo­gadták el, amely szerint a Konthy Gyúa intencióját szolgáló árvaház javára szerzik meg a házas belsősé­get. Most táblával jelöli majd meg a város a Kun Szabó-féle iházaf és ez a tábla 'felhívja az árrajárók figyel­mét, hogy kövesse a tehetős, jószívű nyíregyháziak a két neme^Jelk-ü el­határozást, segítse, erősítse, növelje a Konllhy-alapítványt a megvalósu­lás útiálhoz újabb felajánlással. Törvénykezési szünet a nyíregyházi törvény­széken A nyiregviházi törvényházra is csend 'borul július 8-tól kezdve. Ek­kor kezdődik ugyanis a szokásos tör­vénykezési szünet mind a törvény­szék, .mind a járásbíróságon és augusztus 4-ig bezárólag tart. A szü­net alatt csak a fontos, foglyos ügye­ket tárgyalják le az erre a célra mű­ködő úgynevezett szüneti tanácsok. Csak az uzsoratanács nem szünetel és az árdrágítók felett a legsürgő­sebben ítélkezik. A törvényszéken a szünet alatt pol­gári ügyekben kedden, büntető ügyekben csütörtökön tárgyalnak. A szünet alatt az ügyekét az alábbi beosztás szerint látják el: Július 8-tól július 15-ig: elnök dr. Holényi Sán­dor kir. törvényszéki elnök; bírák: dr. Szilágyi Dezső, dr. Garay Gyula kir. törvényszéki bírák. Július 16-tól augusztus 4-ig: elnök dr. Holényi Sándor kir. törvényszéki elnök, he­lyettese Várady Mihály kir. tör­vényszéki tanácselnök, bírák Kde­imen Gáibor kir. törvényszéki tanács­elnök, dr. Szilágyi Dezső kir. tör­vényszéki bíró. Vizsgálóbíró-helyet­tes: dr. Aradványi Endre kir. tör­vényszéki bíró. Illetmény jegyzék alkalmazottak kereseti adójához — uj minta — kapható Jóba papirűzletében Bethlen u. 1. Butorkülönlegessfgek, szaiongarnlturák, rekamlék ^ fftt/íink a legszebb kidolgozásban lüliUJUÜ é s meglepő olcsó árban vásárolhatók Cflück butorSiázában Ezüstérmekkel és díszoklevéllel többszörösen kitüntetve. Alapítva 1903-ban. 6—8 havi részlet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom