Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 147-173. szám)

1940-07-31 / 173. szám

^ ( Trian on 21 ) 1940 július h ó 31. Gombamérgezésben meghalt egy egész család Az elmúlt hét péntekjén Lovas Pál 33 éves tardonai gazdálkodó és csa­ládja gombát evett ebédre. A család valamennyi tagja rosszul lett a gom­bától s estére Pál nevü nyolcéves kis­gyermekük meghalt. A mérgezés fel­ismerése után ápolás alá vették az egész családot, szombaton hajnalban azonban meghalt a család édesanyja, a 29 éves Lovas Pálné is. Az orvosok mindent elkövettek, hogy a családnak még életben lévő tagjait megmentsék, itt is minden fáradozásuk hiábavaló­nak bizonyult. Vasárnap délben meg­halt Lovas Pál gazda is, majd nem­sokára a 10 éves Lovas Bertalan is követte az édesapját. A családból most már csak egy élő van, idős Lovas Pálné, azonban ő is a halállal vivódik. Az egész község a szörnyű tragédiának a hatása alatt áll. SZABOicgi umiAP 3. oldal Kisebb és nagyobb balesetek Nóvák József 29 éves apagyi lakos munka közben kaszával elvágta a lá­bát, beszállították a nyiregyházi Erzsé­bet kórházba. Szoboszlai István 39 éves nyirtéti lakos munkaközben a létráról leesett s olyan sérüléseket szenvedett, hogy kórházba kellett szállítani. Szoboszlai Béla 6 éves ibrányi la­kos az óvodában játszás közben el­esett és megsérült. Kórházba vitték. Ceke Jánosné 51 éves orosi lakos (szászkuttanyai) mosás közben egy tü a kezébe tört. Povelcsák Péter 12 éves napkori lakós a fáról leesett és ballába meg­sérült. Nagy Sára 16 éves nyirpazonyi la­kos a létráról leesett éj megsérült. Kórházba vitték. Magos András 31 éves nyirmadai lakos, ács és szobafestő segéd munka­közben a fejszével a lábára vágott. Súlyos sérülésével a kórházba szállí­tották. Elégett a termés Békéscsaba határában tegnap dél­előtt nagy tüz pusztított Adamik Pál kismegyei tanyáján kigyulladt egy ka­zal árpa. A láng pillanatok alátt tova­terjedt s a lángnyelvek hamarosan át­csaptak a cséplőgépekre is, amely szintén a tüz martaléka lett. A becs­lés szerint mintegy 125 kereszt buza és 25 kereszt árpa semmisült meg. A cséplések alkalmával figyelmeztető lehet ez a tüz is a nagyobb gondos­aágra. Szélhámosok rum helyettffestett vizel árultak Két veszedelmes szélhámost tett ártalmatlanná a nyíregyházi rendőr­ség. Mindketten többszörösen bün­tetett egyének, a.k;i;k közönséges fes­tett .vizet árultak rum 'helyett. A Búza-téren szolgálatot teljesítő rendőrőrszem tegnap reggel arra lett figyelmes, hogy két ismeretlen egyén a ifalusi szekereken '1110 gazdáknak valamit üvegekben kínálnak eladás­ra. (Közelebb ment és látta, hogy literes üvegekiben, szépen ledugaszol­va, mindenféle hangzatos címkékkel ellátott „ru­mot" árulnak a hiszékeny falu­siaknak. Igazolásra szólította fel a rendőr a „rum-árusítókat" s ekkor kitűnt, ihogy mindketten többszörösen bün­tetett egyének, akik közönséges festett vizet árulnak rum helyett. Grün Dezső debreceni vásári keres­kedő és Farkas Sándor nyíregyházi kőművessegéd a két szélhámos, akik úgy károsították meg a hiszékeny •falusiakat, hogy egy liter festett .vi­zet 3—4 pengőért adtak el „rum" helyett. A rendőr előállította a két szélhámos csalót, akiktől elkobozták a „rum"-készletet is. A vizsgálat megállapította, hogy még csak szesz •szaga sincs a „rumnak", közönséges víz, egy kis festékkel színesítve. A vizsgálat lefolytatása után mindket­tőjüket átkísérték a kir. ügyészség fogházába. Háromszázezer magyar sorsa Óromániában Szétfoszlik Románia Maré — Nagy-Románia álma. Felszámolja a történelmi igazságszolgáltatás. Eb­ben a pillanatban — az erdélyi két­milliónyi onagyar kivételével — leg­szomorúbb sors a re gáti magyarsá­got érte. Ó-Romániában mintegy 300.000 magyar él. Ebből Bukoviná­ban, a Szovjet-Unió által visszaszer­zett területen 12.000, Moldvában több mint .100.000, Bukarestben 100— 150.000 magyar. A többiek szétszó­ródva élinek a Regátban. Nagyobb csoportban élnek magyarok Brassó­val szeimben, a Kárpátok romániai oldalán. Itt egy székely megye is volt, amely csak 1934-ben szűnt meg. Ugyanis ebben az időben olyan •nagymérvű románosítás kezdődött, hogy ennek a megye kerete sem tu­dott többé ellenállni. Itt több mint százezer magyar oláhosodott el. Iskoláikat bezárták, templomaikban nem tarthattak magyarul istentiszte­letet, úgyhogy ez a hatalmas ma­gyar tömb beolvadt a románságba. Ma már csak hét falu őrzi a székely megye emlékét. Itt van még Csukás és Nagykőhavas; itt maradt emlékei a hajdani székely megyének. Ma csak húszezer főnyi „csángó" él itt, de az itt élő „románok" neive, testalkata teljesen magyar. Ha .visz­szanéz valaki a falvak anyakönyvé­ben, rögtön megtalálja a régi ma­gyar neveket: a Nagyból Nagi, Se­besiből Sebesiu, Koltáribó! Kelceu lett és így továibb. Telefon 503. szám Hungária Filmszínház Ujmegjetenésü, repríz magyar film c Augusztus 3 4 5 Szombat' vasárnap hétfő AFE MOSZKVA Tamás J. „CSAK EGY ÉJSZAKÁRA" regényének filmváltozata TŐKÉS flNNa és CS0RT0S CYULB főszerepléséve l Előadások kezdete : Szombaton 3 5-7 és 9 órakor Vasárnap 2-4-6-8 és 10 órakor. Hétfőn 5-7 és 9 órakor A Brassóval szemben fekvő csán­gó falvak népe ma úgy beszél romá­nul, mint magyarul. Brassóba járnak munkáiba. Magyar iskolájuk, kultür­egyesületük, .hitelintézetük, szövet­kezetük nincs. Csak a család az, ami megőrzi őket a magyarságnak. 'De gieddig? ... Évről é.vre jobban elrománosodnak. A gyerekek elke­rülnek a román városokiba, elnyeli őket a román néptenger ... A moldvai csángók iAz Ó-Romámiában élő magyarság legnagyobb tömbje a moldvai csán­gó-település. Multjukról .nincs írott emlék, de mindig a .magyarság test­véreinek vallották magukat. Már I'I. Endre árpádházi magyar király ide­jében ott éltek, aihol ma: a hajdani Etelköz területén, ahol őseink a JCárpátok medenicéjéibe való beköltö­zés előtt szállást vertek. LI. Endre megerősítésükre magyarokat telepí­tett hozzájuk, azzal a szándékkal, hogv magyarrá váljék a hajdani Etelköz. Később a kunokkal keve­redtek. Azt, hogy ennek a területnek ők az őslakói, Arnau és Jorga román történetírók is elismerik. A moldvai helynevek között ma is nagyon sok a magyar eredetű. A mult század de­rekán megindult román nemzeti éb­redés első munkája ezeknek a magyar hangzású, magyar ere­detű helyneveknek az elromá­nosítása volt. A régi .oklevelekből azonban a ma­gyar eredetű neveket nem tudták el­tüntetni s ez okozza nekik a leg­több gondot, mikor ezt a területet is úgy .igyekeznek feltüntetni, hogy itt őslakók és a dákóiromán múlt­nak itt is vannak gyökerei. De .gyö­kérre bizonyíték nincs, — ;ha valaki a imultiba ás, magyar neveket, ma­gyar helységeket, sőt magyar írásos emlékbeszédet talál. Egész a tizenhatodik századig ma­gyar papok gondozták itt a magyar­ságot. Felkeresték az „elcsellengő­ket" és „visszavezérelték" fa.lujokba. Ekkor azonban a románok a magyar papokat kiüldözték és megkezdődött a magyarság tel­jes pusztulása. Kétszáz esztendő .mulva a moldvai csángók újra tarthattak magyar pa­pot. Ebben az időben tizennyolc ka­tolikus .plébánia és Ihetven legény­egyház volt itt. Ez a lakosság alkotta akkoriban a Moldva népességének csaknem a felét. Még az 1932-ből származó okmányokban is magyarul írják a helyneveket, ösi kún nevek szerepelnek a kormányokban, de eb­ben az időben a fiatalság már kezd elvándorolni oda, aihol megélhetést talál .s ahol könnyebb a sorsa. Itt él több mint százezer magyar. Magyar papjuk, .magyar iskolájuk nincs. Egy-egy parasztember szokott énekelni és elmondja a Miatyánkot, az istentisztelet többi része románul folyik. Ide magyar ember, aki kül­földről' utazik, be neim teheti a lábát. Román csendőr (vigyázza a falvakat. .Magyar szövetkezet van, de román központtal. Magyar kultúregyesület vagy a szövetkezet kivételével más gazdasági vállalkozás nincs, mert ilyenhez kezdeni a magyar embernek egyenlő itt a hazaárulással. Bukarest a második legnagyobb magyar város Bukarestben magyar protestáns egyházat Bercsényi Vacarestin, Bu­karest mellett állomásozó katonái MEGNYÍLT Rácz Gábor rum és likörgyara Bencs László tér 18. alatt. A legjobb minőségben, nagy­kereskedői árban kapható kis és nagy mennyiségben rum, likőr, aratópálinka és különféle pálinkanemüek — felefon li. az. Uránia Filmszínház Teleion 11. sí. Agusztus 1-2. Uj megjelenésben 1 Csütörtök-péntek Szivek szinfóniája A legelső uagy hangos filmsiker. — A főszerepekben : Willy Forst, Gretl Theimer. Szőke Szakáll, Halmay Tibor Előadások kezdete mindennap 5-7 és 9 őrakor. Ma, szerdán utolsó nap: B FEHÉR BflRÜT

Next

/
Oldalképek
Tartalom