Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 147-173. szám)

1940-07-29 / 171. szám

2. oldal C„ JVYÍRVIDÉK JZABOLCSI Hifi HIRLAP <<mnm He jósoljunk és ne találgassunk! tViilkimosaifiik', vasúti kocsijaink, kávéházaink, hivatalaink, sőt magánlakásaink .meghitt társalgói is tele •vannak összedugott fejű érdeklődőikkel és úgynevezett jól értesül,tekkel, akik jövendő sorsunk fordulását találgatják. így mondom: találgatják, mert senkii 'bizonyosat nem tudhat. Azok pedig, akik a súlyos felelősséggel járó államtitok birtokosai, nem beszélnek, mert a dolog érdekében nem beszélhetnek. Érthető a kíváncsiak jó,szándéka és reménykedő szívük felcsigázott érdeklődése, mert hiszen húsz nehéz esztendő lidércnyomása van tűnőiéiben ezekben a türelmet igénylő, várakozásteii napokban. És mégis: ne kérdezősködjünk, ne tanácskozzunk, ne találgassunk és ne jósolgassunk 1 Ne tanácskozzunk, mert aggódó •szíveink reménykedését meglcplhatja és kizsarolhatja az álnok haszonlesés. Ne kérdezősködjünk, mert megtévesztenek, esetleg megtévedésnek válhatunk áldozataivá. Ne is találgassunk és ne is jósolgassunk, mert abből is beláthatatlan hátrányok származhatnak. Gondoljunk csak azokra a nagy államférfiakra, akik átérezve és meg- • értve nemzetünkben rejlő értékeket, j baráti önzetlenséggel állnak oldalún- \ kon, igaz ügyünk mellett. Gondoljunk a nagy küzdelem vá'i- j ságos .napjait élő nagy nemzetekre, j amelyek most teszik fel győzelmeik ] fényes sorozatára a diadal korona- 4 ját és ezekben a sorsdöntő napok- ] íban teljes megértéssel, megbecsülés- j sel és bizalommal vannak irántunk. Ugyan hogyan érintené őket az elhatározások komoly óráiban, ha innen is, onnan is kiszüremlenék egyegy kitalált és felelőtlenül fecsegők által terjesztett állhír? Elképzelhető az is, hogy a sok találgatás és tévedés között valaki fején találja a szöget anélkül, hogy a megoldásról valaha is tájékozódhatott volna. Milyen érzéseket válthatna ki a bizalmat előlegezőkből ez a szerencsétlen véletlen?! Nemcsak hűséges sáfárokat szégyenítene meg igaztalanul, hanem kockáztatná nagy ügyünk 9Íkerét is! Elvégre is tisztában kell lenni mindannyiunknak, hogy minden vállalkozás sikerének alapja és televénye: a titoktartás. Azt pedig szórakoztató fecsegés el elérnünk nem lehet. Ne feledjük el, hogy sohasem tudhatjuk azt, kire bíz.zuk titka invagy gokat! Felületesen ostobára-e nos^teivőre? Csak az okos 'hallgatásnak van tehát helye! A nagy szándékok Végrehajtásának sikerét csak ezzel szolgáihaltjuk. Különösképpen háború idején, amikor ellenségeink hírszerző szolgálatának ugyancsak nyitva a füle. Tanuljunk meg hát 'hallgatni, ha ezerszer kikívánkozik is belőlünk a reménykedő boldogság, tanuljunk meg elnémulni, amikor a.z idegek pattanásig feszül nek, mert ezzel nemcsak értékesebb honpolgárokká válunk, hanem népi fegyelmezettségünket — így sikereinket is — öregbíthetjük. Ne feledjük a régi igét: „Hallgatni aranv!" Egy apai pofon következményei Méri halt meg Cznper István? Egy érzékeny lelkű fiatalember dobta el magától az életet, mert édes apja megfenyítette. Az öngyilkosság részletei a következők: Czuper István 25 éves nyiradonyi (fiatalembert édesapja, Czuper János hentesmester azzal a megbízatással küldte el, hogy intézzen el neki egy imarhavásárlást. Este 8 órakor adta a megbízatást, azzal a szigorú utasítással, hogy egy órán belül okvetlen hazatérjen. Este 11 órakor azonban a fiú még nem érkezett meg. Az apa türelmetlenkedett, féltette a fiát, el sem tudta képzelni, hogy mi történhetett Czuper Istvánnal. Elindult felkeresésére. 'Nem kellett sokáig keresni, megtalálta a Czirják Mihály vendéglőjében, amint biliárdozott barátjaival. Czuper János indulatba jött, amikor azt látta, hogy a fia szórakozik, amikor ő türelmetlenül várja s első haragjában puszta kézzel arculütötte fiát s azonnal hazaparancsolta. Hajnalban azután megtörtént a tragédia. A szolid és igen szófogadó fiú nagyon lelkére vette édesapja dorgálását, kiment az udvarban levő szalmakazalhoz, lefeküdt és egy hatlövetű 7 mm-es forgópiszollyal szívenlőtte magát és azonnal meghalt. A golyó pc-ntosan a szíve közepéibe talált s az első pillanatban megölte. Halála az egész községben mély részvétet keltett. Pisszer János felszólalása a Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlésén A nyáron nem lesz idényvégi kiárusítás i Csütörtökön délután, a nyár ellené| re, .nagyszámban jelentek meg a kereskede'mi és iparkamara tagjai a közgyűlésen. A Nemzeti hiszekegy elmondása után Sesztina-Nagybákay Jenő elnök a szokás szerint megemlékezett a rrtég elszakított területen levő testvéreinkről és annak a reményének adott kifejezést, hogy a.z az újjászületési falviamat, amely Felvidék visszaszerzésével megindult, rövid időn belül további eredményekkel fog kiegészülni s talán már a legközelebbi közgyűlésen itt üdvözölhetjük elszakított testvéreink képviselőit is. Dr. Radó Rezső főtitkár bejelentette Bessenyei Gyula debreceni és Engel Mór szolnoki kamarai tag elhunytát, akinek emlékét a kamara kegyelettel őrzi meg. Gyászát a közi gyűlés felállásai és jegyzőkönyvi megörökítéssel juttatta kifejezésre. Elek Lajos nyírbátori kamarai tag imás kamara területére történt elköltözése folytán bekövetkezett lemondását a közgyűlés tudomásul vette. A kamara új tagjai: Földies Sándor Debrecenből és Molnár Lajos T HTEHKULI nagy teljesítményű töltőtoll, tűhegye kényelmes irást biztosit. — Kapható eredeti gyári árban Jóba papirüzletében, Bethlen-u. Nyírbátoriból. A pénzügyi bizottság jelentésének, a Magyar Vasutak AÍiaindó Díszabási Bizottsága által Debrecen-ben tartott ez évi üléséről szóló jelentésnek, a kamarai illetmény-szabályzat, továbbá a kamara 1940. é,vi költségvetésének jóváhagyására vonatkozó jelentés, az egységes kamarai nyugdíj- és útiilletmény szabályzat kiadásával, a kamarai személyzeti és székház-ügyekkel kapcsolatos jelentés egyhangú elfogadása után Sesztina-Nagybákay Jenő elnök meleg hangon emlékezett meg a Hoffimann Adolf nyíregyházi fűszerkereskedő cégről, amely most töltötte be fennállásának 75-ik évfordulóját s amelynek jelenlegi tulajdonosa, Hoffmann Mihály hosszú idő óta tagja a kamarának. Hcfifm a n n Miihály kamarai tag megindult szavakkal mondott köszönetet ezért a nem várt megemlékezésért és kifejezésre juttatta őszinte szeretetét és tiszteletét a kamara együttesével szemben. ,A kamara •közgyűlése letárgyalta és egyhangúlag elfogadta a kamara 1939. évi zárószámadását. Ezekután dr. Radó főtitkár ismertette a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszternek a kamarának a választások elrendelését sürgető félterjesztésére küldött válaszát. A lehat szerint a kereskedelmi és közlekedésgyi miniszter a választások elrendelése tekintetében a lehetőség szerint intézkedni fog, hangsúlyozza azonban, hogy a jelenlegi kamarai tagok az újonnan választandó kamara megalakulásáig teljes joghatállyal gyakorolják tagsági jogaikat és kö" (Trianon 21.) 1940 július hó 29. telességeiket. Dr. Demény Alajos titkár részletesen ismertette a kereskedelmi törvényinek a kiskereskedőkre és a könyvvezetésre vonaikozó egyes rendelkezései módosításáról szóló törvénytervezetet. A kérdéshez Galamb Ferenc debreceni, Pisszer János nyiregyházi, Pecsenyánszky Sándor jászberényi, Kepes József berettyóújfalui, Dénes Jenő debreceni és Tótlh Bálint mátészalkai kamarai tagok szóltak hozzá, majd Serly Gusztáv főpénztáros javaslata és az előadó titkár részletes felvilágosítása után a közgyűlés alapelveiben magáévá tette a törvényjavaslatot azzal, hogy a végrehajtás a gyakorlati életben azoknak a szempontoknak a betartása mellett történik, amelyek a felszólalók részéről elhangzottak. Dr. Demény Alajos titkár ezután az áruszámlázási és ár-feltüntetési, rendelet végrehajtásával kapcsolatosan tett részletes kamarai előterjesztést ismertette. Ugyancsak részletesen foglalkozott az anyagellátási kérdésekkei is. Jelentését Mező Ármin debreceni és Pisszer János nyiregyházi kamarai tagok szakszerű hozzászólása után a kamarai közgyűlés tudomásul vette azzal, hogy az előbb említett kamarai tagok gyakorlati észrevételeit és javaslatait a kamara juttassa el sürgősen illetékes helyre. Bejelentette még dr. Demény Alajos titkár, hogy az érdekeltség részéről beérkezett adatok alapján megokol atlannak látszik a nyári idényvégi kiárusítás megtartása, mert a nehézségekkel járó árubeszerzés miatt a legtöbb iparos és kereskedő értékesíteni tudja áruraktárát a rendes napi forgalom mellett is. A közgyűlés elhatározta, hogv ebben az évben a nyári idényvégi kiárusítás meghirdetésétől eláll. Dr. Olasz Vilmos titkár jelentést tett a kovácsipart érintő sérelmekről, különösen a községi kovácsok intézményét illetőleg, amelynek megszüntetése érdekében a közgyűlés megfelelő felterjesztés intézésére utasította a kamara elnökségét. Tudomásul vette a közgyűlés dr. Olasz Vilmos titkár jelentését a famegmunkáló ipar munkakörének szabályozása kérdésében. Tudomásul vette továbbá a létraáliltványok béilbeadására vonatkozó jelentést. Dr. Torda Balázs segédtitkár több iparjogi véleményt ismertetett, majd Pisszer János nyiregyházi tagnak a Iházadóval kapcsolatos indítványa és dr. Radó Rezső főtitkár válaszának tudomásul vétele után a közgyűlés az elnök éltetésével végétért. A vidéki uriközónség kedvenc hotelje az Esplanade nagyszálloda, Budapest, III. Zsigmond utca 38/40. — Telefonok 151-735. 151-738. 157-299 Szemben a világhírű Lukácsfürdővel és Császár-fürdővel, a Rózsadomb alján. Teljes komfort, folyó melegvíz, központi fűtés. A Ny agai i pályaudvartól 1 kisszakasz távolságra. A szálloda teljesen átalakítva, uj vezeés alatt áll Elsőrangú cafe restaurant polgári árak! —Olcsó szobák pensióval, vagy anélkül. Hosszabb tartózkodásnál külön ENGEDMÉNYEK.-