Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 147-173. szám)

1940-07-26 / 169. szám

I old,! Öngyilkos lett egy 84 éves öreg­asszony Megdöbbentő öngyilkosság történt Kótaj községben. Egy 84 éves öreg­asszony öngyilkosságot követett el, virbeölte magát. Özv. Nagy Józsefné kótaji lakos, az utóbbi időben már állandóan be­tegeskedett. Az összetöpörödött néni, járni is alig birt már, éppen csak, hogy eltipegett topogott szegényke. Nagyon unta már életét, panaszko­• dott is az ismerőseinek, hogy nem birja már az öregséget. Arra azon­ban senki sem gondolt, hogy az öngyilkosság gondolatával foglal­kozik. Az életunt öregasszony tegnap reggel kitipegett a községben elhn­zódó Lónyai csatornához és szép csendesen beletopogott a vizbe és ott lefeküdt. A falubeliek észrevették 8 kihúzták a szerencsétlen öregasz­szonyt, aki még élt amikor haza­vitték, de három órai szenvedés után meghalt. A hullát dr. Klepkó Dezső kör­orvos megvizsgálta és megállapi­potta, hogy a halált fulladás okozta s hogy bűncselekmény nem történt. Nyolcezer ruszin arató­munkás szegődött el , a Nagyalföldre Az 1914-iki 'virágos katonavona­tok ra emlékeztetnek azok a vona­tok, amelyek a ruszin aratómunlká­sokat szállítják most a.z Alföldre. Érdekes megfigyelni, hogy míg ta­valy csak az öregek mentek ,ara.toni és legtöbbször a húsz év előtti „régi" helyűiket keresték fel, az idén már egész falvak kelnek útra, mert .vonz­za őket a 1 eges álbít óbb kilátás: a fehér magyar kenyér! A fiatalok kü­lönösen a gyermekek között sokan még nem is láttak ftíhér kenyeret az életben, hacsak néha a kirándulók­tól nem kapott egy-egy pásztorfiú ilyet, hogy hazavigye mutatóiba. A cseih megszái!lás húsz éve alatt évről évre rendszeresen pusztított az éh­ínség a Verhovináin! A penészes, „állami" kukorica mindenféle beteg­séget terjesztett, a gyermekek angol­kórosak és tüdővészesek voltak. Ma megnyílt az út a magyar kenyér felié. Penészes kukorica és denaturált szesz volt a fő tápláléka a minden kereseti lehetőségektől elűzött ru­szinnak. Sárihoz hasonló „kenyéren" nőttek fel a szőke ruszin gyermekek, akik közlött a Zöldkeresztnek igen sok tennivalója lesz még. A kukori­ca csak a nagy szállítóknak volt jó, akik milliókat vágtak zsebre a ki­szolgáltatott ruszinság bőrén. Ma ez már mind a múlté. A különböző magyar akciók erősen a hóna alá nyúlnak ennek az elesett nemzeti­ségnek, .mely minden mentőakció nélkül most már meg fogja szerezni a mindennapit, először mert nagyon szerény, másodszor mert rendkívül munkabíró és dolgos. A megszállás alatt valósággal elfelejtették; a búza­kenyeret. A kukoricából és zabból annyi köntörfalazással készült va­lami ragacsos kenyérféle, hogy a fia­tal asszonyok nem is értenek a ke­nyérsütéshez. Most nagy a becsülete az öregeknek, akik ismerik a búza­lisztet és meg tudják sütni a jó, fosz­lós bélű kenyeret. Idén a lakoda'mak főattrakciója nem a szaicharinos de­naturált szesz lesz, hanem a 20 év óta nem látott csodálatos magyar kenyér. JFITOMOTK „ SZABOLCSI hiMLAP A megvadult lovak elgázollak egy asszonyt a Rákóczi utón Könnyen végzetessé válható gázo­lás történt Nyíregyházán. Megvadult lovak neki rohantak egy asszonynak 9 csak a véletlen szerencsén múlt, hogy halálos áldozata nem lett a szerencsétlenségnek. A Bessenyei-térről egy üres sze­kérrel két ló megvadultan száguldott végig a Rákóczi-utcán. Vad vágta­tásihan érkezteik a lovak a Rákóczi­és Víz-utca kereszteződéséhez, ahol abban, a pillanatban akart az úttesten átmenni Baranyai Józsefné 45 éves nyiregyházi lakos, aki ijedtében azt sem tudta, merre szaladjon. A lovak elgázolták a szerencsét­len asszonyt, akit a mentők az Erzsébet-kórházba szállítottak. Sérülései súlyosak, de nem életve­szélyesek. A vizsgálat megindult an­nak megállapítására, hogy a gázolás­ért kit terhel a felelősség. Augusztusban rádióközvetités lesz az egyik szabolcsi napközi otthonból Még élénk emlékezetünkben van az a rádióközvetités, amely az egyik szabolcsi községben a Borbély Sán­dor dr. alispán által olyan nagy szociális eredménnyel megszőtvez°tt tejellátásról tájékoztatta közvetlen vé­lemény alapján az ország közvéle­ményét. Most értesülésünk szerint a rádió tervbe vette, hogy az Egyesült Nöi Tábor szabolcsi napközi ottho­nának egyikéből, valószínűleg az igen szépen kifejlesztett és nagy gonddal vezetett napkori otthonból rádióküzvetitést ad. A közvetítés részletesebb adatairól annak idején értesítjük olvasóinkat. Nagy fejlődést mutat a magyar biztosítási piac A Magyar Vidéki Sajtótudósító 'budapesti jelentése szerint a Bizto­sító Intézetek Országos Szövetsége közgyűlésén beterjesztett jelentés a imagyar biztosítási szakma nagysza­bású fejlődéséről számol be s ez a tény általános elismerést keltett az ország vezető pénzügyi és gazdásági köreiben. Kiderült, hogy a súlyos gazdasági viszonyok és a nyomasztó külpolitikai ilégkör ellenére is az elmúlt évben új és nagy sike­reket ért el a magyar biztosítás ügye a megelőző évek stagnáló, vagy éppen visszaeső irányzatá­val szemben. 'Megállapítást nyert, hogy a kárfoiz­toSítási ágazatban 20.99%, az élet­biztosítási ágazatban 5.02 százalék a biztosító társaságok átlagos üzlet­kötési szaporulata. Ha az elért eredményieket boncol­juk, nem vitás, hogy a mai viszonyok mellett az lett volna a természetes, ha az üzlet­kötések száma és végösszege tekintetében csökkenés mutatko­zik, hiszen a zaklatott, nyugtalan helyzet általában sohasem kedvez a biztosí­tási üzletnek. Ilyképpen az elént fej­lődést különlegesen nagy értékűnek tekinthetjük s aki a biztosítási szak­ma életét .közelről figyeli, az megálla­píthatja, hogy az adott viszonyok között kitűnőnek mondható ered­mények részint a biztosító társasá­gok céltudatos munkaijának tekint- | hetők, másrészt annak az új szellem­nek, amely a BlOSz-ban uralkodik, amióta Gebhardt Domonkos került az elnöki székbe. Gicíbihardt Domon­kos, aki a biztosítási üzletnek régi és országos nevü szakértője, friss vér­keringést vitt a biztosítási szakma érdekképviseletének életébe, nagy­vonalú és az egész országra kiter­jedő kollektív propagandát indított el s elnöki működésének rövid két esztendeje alatt új szellemmel, új módszerekkel sikerült leküz­denie azt a súlyos bizalmi válsá­got, amely az első világháború vége óta közel húsz esztendőn keresztül egyre erősebben nyil­vánult meg a magyarországi publikum körében a biztosítási intézmények iránt. Ha a iegfuLlasztóbb depresszió ide­jében, az új világháború legkritiku­sabb szakaszában akkora fejlődést mutat fed a magyar biztosítási pialc, mint amekkora a BIOSz. jelentésé­ből kitűnik, akkor az egész magyar ,gazdasági élet valóban optimizmus­sal tekinthet a szakma felé, mert bi­zonyos lehet abban, hogyha a nor­mális gazdasági viszonyok — remél­hetőleg nemsokára — világszerte, te­hát hazánkban is helyreállanak, a magyar biztosítási üzilét fejlődésének tempója olyan impozáns méreteket ölthet, amilyenre régebben talán még gondolni sem mertek sem a szakértők, sem a nagyközönség. Katonai T ÉRKÉPTFLSKA ÉRKÉPMÉRŐ ÉRKÉPKRÉTA és mindenféle irodaszer nagy választékban Jóba papirüzletében Nyíregyháza, Bethlen utca 1. szám. Városháza épület. (Trianon 21.) 1940 július hó 26. — A „Ferenc József" keserűvíz régóta kitűnően bevált háziszer meg­rögzött székrekedésnél és annak mindenféle káros következményei­nél; biztos, enyhe és gyorsan ható ter­mészetes hashajtó, mely számos be­tegségnél az emészitést javítja és az étvágyat fokozza. Kérdezze meg orvosát! (x) Színház Kártyázó asszonyok Hunyady Sándor vígjátéknak mondott színdarabja nem a legsike­rültebb ilynemű alkotások közé tar­tozik. Nem elég, hogy színipad tech­nikád szempontból kifogástalan le­gyen a darab, sokkal inkább fontos az, hogy adjon valamit a gondolko­dó emlber számára is. Nyújtson ér­téket is. Ezt pedig igazán alig lehet elmondani a darabról. Egy szerep van benne csak, amelyik kedvesen hat az egész .miliőben, a mérnök fe­leségének a szerepe, a többi pedig az erkölcsi világrendtől minél távo­labb eső lipótvárosi társaság figurá­ja. El sem tudjuk hinni, hogy ilyen életforma is lehetséges. De ha Hu­nyady Sándor írja, aki bizonyára jobban ismeri ezt a világot, akkor csak azt kell mondani, hogy a társa­dalmi életnek ettől a formaiját ól a jóérzésű emlber kis undorral fordul el. Ez a darabról. ,A játék egészen más. A színészek élénken festették ezt a léha, erköl­cseiben laza világot. Sándor kával kell kezdenünk, kinek szerepe egye­dül volt olyan, amely megbékítette az embert. A tisztultabb, tévedését felismerő, lelki megrázkódtatáson átmenő és emelkedett szellemű asz­szony, alakját nagyon szépen állítot­ta elénk. Kjét nagyon szép jelenete volt, amikor hamiskártyázással vá­dolják és amikor tiszta életéért és boldogságáért küzd. Itt nem elegen­dő az egyszerű játszási képesség, itt már a lélekből is kell adni, hogy a szerep elhihető legyen és Sándor Iza sok éritéket tárt fel ennek a ro­konszenves asszony.i típusnak a meg­rajzolásában. Vele szemlhen állott Röné szerepében T. Tábor Erzsi. Cseppet sem volt szimpatikus az a szerep, amelyet játszania kelllett. De hogy; ezt a szerepet milyen realitás­sal játszotta meg s mennyire érzé­keltetni tudta egy laza erkölcsű nő szerepét, azt az elismerés tapsai elég­gé bizonyították. A többiek, Juhász János, Horváth Jenő, H. Lovasy K., Vass Irma és a selyemfiú szerepé­ben, Szalma Lajos tudásuk legjavá­val mutatták be a kártyára, pletyká­ra épített világszemléletet. Ügy tudjuk, hogy a darab maga Budapesten megbukott. Vidéken nem lehet ilyesmiről beszélni, ahol egyszer kerül a közönség elé, de itt is megbukna. Ez a világ a mai dol­gozó, küszködő, keresztény erköl­csöt követelő .világrendtől nagyon távol áll. Egyébként ismételjük, az előadás — valamivel fokozottabb ér­deklődés mellett — igen jó -volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom