Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 147-173. szám)

1940-07-22 / 165. szám

(Trianon 2 1.) 1940 július hó 2 4. f. OUtt v Mielőtt nyaralni megy, biztosítsa lakását, üzletét betöréses- lopásos károk ellen ! 11 rozzant kredenc teljesen üres, az ágy rongyokból, váltani való ruha semmi... Látogatás Leveleken, ahol a szegénység hátteréből a szociális gondozás muskátlis ablakai fénylenek Már itt van az a huszonegy nyír­egyházi leány, akik a magyar nőkre váró honvédelmi munka elszánt aka­rásával, invedeg magyar testvéri szív­vel vállalták, hogy ikét héten át Le­veleken táborban élnek, hajnaltól estig az ínséges magyar családok se­gítségére lesznek, mert a légitöibb családban a nyári munka dandárja iddjén katonasoriban szolgál a ke­nyérkereső. (Merész, de szétp vállal­kozás, méltó a hősi típusokat terimő forró jelenhez, amely egy új világot épiítő erőket termel. A leányok, aki­ket Szinegh Erzsébet, a nyíregyházi központi róm. kat. iskola tanítónője vezet, irányít, a következő: Szommer Ilona, Riszula Magda. Gyarmathy Mária, Katona Magdolna, Forró Klá­ra, Maleczky Irén, Bencs Mária, Sze­loczky Mária, Szolhor Mária, Hock Katalin, Horthy Éva, Gőcze Ilona, Lam.pi.ng Erzsébet, Sohin Sarolta, Janka Sarolta, Molnár Ilona, Rokos­sinyi Margit, Valu Sári, Csupa Mag­da, Marsöhek Jolán, Vajdics Jolán. Fel kellett, hogy jegyezzük nevöket, ők a legelsők a vármegyében, akik a fárasztó, önfeláldozás és végtelen szeretetet kívánó szociális szolgálat­ra indultak a városból a faluba. A napkori szegény gyermekek délutáni álma! Jákváry Kálmán népművelési tit­kárral, Nagy Sándor gyümölcster­melési intézővé! autón érikezünk Le­velekre. Közben Napkoron az isko­lában megtekintjük a napközi ott­hont. Hatvannyolc gyermek éppen délutáni álmát alussza. Mint apró kis báránykák, úgy hevernek az is­kola termében a földre szórt és ponyváival fedett szalmán. Szöszke kicsinyek, itt a szeretet és jóság karjain pihennek. Zelényszky Jó­zsefné főjegyzőné, az Egyes-ült Női Tábor elnöke vezeti az otthont lel­kes hivatástudattal áthat ottan a taní­tónők segítségével. A munkába in­duló családanya .már hajnalban ide­hozza gyermekeit, itt gondozzák, fü­röszt ik, etetik. Reggel tejet, délben főtt ételt kapnak. Ma éppe.n túrós és máko9 laska volt az ebéd. Egész kis szociális munkaközösség őrködik itt a szép intézmény föjött. A kicsi­nyek szépen fejlődnek, nagy étküek, kitűnő étvágynak, gorkiji szinek ecsetelhetnék esak az agrárproleta­riátus ínségét. Bizony, a feneketle­nül sötét szegénység alig tud a civi­lizációról. A gyermekeket itt tiszto­gatják meg. Fehér, gyöngéd úriasz­szonylkezek szeretettel segítenek azon a szenvedésen is, amelyet a nyomortanyákon szapora élősdiek okoznak. önlfeláldozó munka, a Margitsziget egykori dominikána ko­lostoraiban élő szent nőkre emlékez­tet, akikről a Margit-legenda beszél. ' Autó érkezik. Gyulaházyné Bodor Marika jött férjével, mindennapos látogatói és hathatós segítői sok máis úricsaláddal együtt a napközi ott­honnak. ügy honvédelmi munkaszolgá­latos naplójából Levelek községiben Takács László főjegyző feleségével fogad bennün­ket. A honvédelmi munkaszolgálatra felsorakozott leányok megható sze­retettel beszélnek róluk. Takács fő­jegyző úr — mondják — nem beszél, nem igér, de cselekszik az ínséges családok javára. Felesége őrzőangya­lunk, édesanyánk volt a tábor nehéz napjaiban. Lankás, üde zöld festői­ségben gyönyörködve érkezünk ah­hoz az iskolához, amelynek falán tábla hirdeti: Honvédelmi női mun­katábor. A leányok most ipihennek a hajnalitól tartó munka után. Eleve­nek, kedvesek, nem viselte meg őket a kétheti kemény harc az ínség el­len. Nemcsak munkával segítettek a családokon, nemcsak hogy kapál­tak hajnaltól délig a magára hagyott asszonnyal, majd gyermekeket mos­dattak, ruhácskákat varrtak, főztek, takarítottak, hanem tanítottak is. Itt sok mindent nem tud a nép. így többek között a zöld főzelék ké­szítését, a helyes szellőztetést, a be­tegségek ellen való védekezést. Szi­negh Erzsébet vezetésével oktató délutánokat rendeztek. Napi teendő­jükről naplót készítettek. Lapozga­tunk az érdekes és lelkes vallo­másokat rejtő írásokban. Szomnner Ilona, az egyik leghivatottabb, sze­rető és jóságos lelkii munkaszolgála­tos tanítónő írja a többek között: Házat gondoztam, kapáltam Na­gyéknál... A sok harmados föld ka­pálása mind az asszonyra marad. La­kásuk tiszta. Szegénységük megdöb­bentő. A rozzant kredenc teljesen üres... Agy rongyokból. Váltani való ruha semmi. A kamarában né­hány burgonya. Kicsi zacskóiban liszt. 10 dekás zacskóban cukor. Egyetlen földi kincsük a tehén. Meg­sütött tejfölt használnak zsír helyett is. A kényszer leleményessége. Egész évi keresetüket a részes aratásban szerzi meg a férj. Ha most a fegy­vergyakorlatok miatt távol levő férj helyett az asszonynak sikerűi a ka­pálást befejezni, ő (megy aratni is. 'Nem maradhat a család télire ke­nyér nélkül. A gyermekeiket nagyon szeretik. Kilátástalan nyomorukat Istenbe vetett hitük vigasztalja. Nagy nyomoruk okát talán abban kell keresni, hogy a faluban és a környéken semmi napszámalkalom n i nos. Majd a további napok feljegyzé­seiből: Ebédet főztem, takarítottam, a gyermekeket készítettem elő a napközi otthonba ... Répáit kapál­tam. Tengerit töltöttem. A gyerme­keknek varrtunk. Nyirbakta határá­ban kapáltunk Fodoréknál.,. Ked ves, •vendégszerető emberek. Mindig a dombot adták nekünk kapálni, merít ott könnyebb ... Olvashatunk 9okszor arról is, hogy a leányok hozzáfogták a főzéshez, de nem találtak semmit. Ilyenkor a telepről a magukéból hoztak lisztet, zsírt. Hock Katalin feljegyzéseiből ol­vassuk: 'Egy munkás a lábát elvágta. Első segélyt nyujtoittam. Kimostam a sebet, bekötöztem... Az embert elküldöttük szekéren a leveleki or­voshoz ... Valóságos forradalmi volt, amit a leányok tettek iNem folytatjuk a naplók közlését. Az elmondottak élénk világosságot vetnek arra a komoly szociális szel­lemre, amellyel a nyíregyházi leá­nyok dolgoztak. Valóságos forradal­minak tűnt itt fel a városi kisasiszo­nyok munkába állása. Egyesek azt kérdezték az ámuló parasztok kö­zül: A munkaibért ugy-e, le fogják vonni a családi segélyből? ... Má­sok: Biztosan az adóba számítják majd be. Nem hittük volna, hogy az aranyos szép kisasszonyk-ák így tud­nak szeretni bennünket és nem uitál­ják a mi szegénységünket... És mintha a százados borulat fe­kete felhőit csodás fény törte volna át itt, egyszerre csak napfényben úsztak a porták, annak a tudaifrniak a fényében: jaj, Ihát igaz, hát van magyar testvériség. Eljött a város, hogy szeresse a falu szegénységét..,. £9 a leányokat nagyon megszerette a nép. Muskátlis, kertes házak virradatot hirdetnek bejárjuk Jákváry Kálmánnal bejárjuk a leányok kíséretében a házakat. Itt vannak sorban a Borbély Sándor dr. alispán szép terveit valóra váltó le­veleki házak. Hófdhér falú, piros tégköszlopos, kertes házak. Padlős szoba, erős, jó takaréktűzhely, hat­százas belsőség, dúsan termő zöid­ségeskert, baromfiudvar. Csinos ke­rítés, akácos. Németihy Ferenic szo­ciális tanácsadó, naponként utasítást ad, tisztaságot, rendet szoknak meg a lakók és hatásuk máris érezhető a fal u h ázain. Látogatásunkat minde­nütt szívélyesen fogadják. A .mun­kás asszonyok mellett sok-sok gye­rek. A legtöbbjén új ruhácska, a nyíregyházi leányok varrták kézzel, gép nem volt a telepen. Egy kisgyer­mek anyja kanján ízes lepényt haj­szol, dicsérik, milyen jó, ezt is egyik munkaszolgálatos sütötte. Beteg, sápadt gazda ül az egyik ház tornácán. Mentát .foszt. Korho­lást kap, mert nem evett a leányok főzte karalábéfőzelékből. Azt mond­ja, az neki nehéz ... Mert itt most kelili megtanulnia a népnek, hogy zöldbabot, paradicsomot, borsót, karalábét lehet tfőzni, itt csak a krumpli a szokásos étel. Könnyes szavak, áldó szavak, a meghatódott hála és köszönet szavai zsonganak körül, amikor a leányokról kérde­zősködünk. Nem tudjuk azt mi soha meglfizetni, meghálálni, amit értünk tettek ... mondják a sokgyermekes asszonyok, akiknek szívén olyan jól esett a magyar tesibvér igaz szerete­tének csókja... Földbérlőszövetkezet segithetneSaShihetetlen szegénységen Az új házsorral szemben kertes, szőlőlugasos kis 'tiszta házba lé­pünk... Hét gyermek, a legkisebb édesen szunnyad a bölcsőben a sötét kisabkkos szobában. Mennyivel más az alispán akciójaként épült uj szo­bák fényessége. Osordásné, a hét­gyermekes özvegyasszony elmondja, ma sincs semmije. Holnap lesz ta­lán egy kis sült tök. Csak a jó Isten tudja, mennyit küzd, hogy hét gyer­mekének betevő falatot biztosítson. felefon il. 83. Uránia Filmszínház Telefon 11. sz. Julius hó 22. Héffő KEDDRE PROLONGÁLVA! A nyugati villámháború Filmoperatöiök hősi teljes ítménye a harcoló csapatok soraiban — Előadások kezdete mindennap 5-7 és 9 órakor. Ma libát tépett, így jutott egy kis szalonnához, liszthez.... de solha nem panaszkodik. Dosztojevszkij néma, szótalan szegényére gondo­lunk. lÉs a szótalan béketűrő, sötéí hallgatagság üli meg a lelküket min­denhol. Most azonban halljuk, új re­ménység hoz egy kis mozgást a lel­kekbe. Németihy Ferenc szociális tit­kár, Takács László jegyző és a kör­nyék egyik bérlője tárgyalnak ép­pen ma egy hatszáz holdas Ibirtok bérletéről. £z a szegény ínségesek szálmára új életet jelentene. Bérlő­szövetkezetet alakítanak. Irányítot­tan, nagyb irt okszerűen művelik. És az árva magyar élet lassan fényre derül majd. Ebből a fényből hoztak egy-egy sugárkévét .a nyíregyházi leányok a leveleki két hét alatt. Az­ért búcsúzott tőlük a szeretetükbe fogadott nép virággal és könnyel. Ezek a könnyek drága gyöngyök, a legszebb hozomány az új magyar élet leányai számára... Bizony, a mi szívünk is elszonult ma itt. És nem tudtam, hogy ez a

Next

/
Oldalképek
Tartalom