Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 147-173. szám)

1940-07-19 / 163. szám

I oláti SZ, »LCFLI UL BBSossiiaa Daloló magyar katonák Dalos magyar .szívvel menetellnek a magyar katonák, öntudat, eltökéltség, .nem Muszáij-herkules a sorsuk, miként az egykori magyar katonákról Ady Endre írta. A mai magyar honvéd világosan látja, mi történt itt. Ismeri az ország megcsonkítottságának okait és ismeri Triánon borzalmas igazságtalanságát. Levente koráiban a szívébe vésődtek nagy igazságok és kinyílott leikéiben a harckészség piros virága. Nincs semmi hivalkodás benne, nincs hangoskodó Ígérgetés, -de elszánt, szent nagy komolyság jelllemzi őket rendre. Egy úlj hadsereg kélt itt előttünk. Azzal a csodálattal néztük dübörgő életreindulásukat, mint egykor Tótih Kálmán a honvédsereg életreéibredését: Csodálatos ifjú sereg, Mely nem tudni, hogyan támadt, Napok szülték, mégis, mintha szülte volna három század ... Igen, .valljuk be, a csodával határos biztonsággal épült ki a nagyszerű magyar hadsereg. És a dalos fiúk között sóiknak szíve .magadrta dalban lel könnyebbülést. Szerelem és hazafias felbuzdulás a motívuma a soksok magyar dalnak, amely ott íródik a tábori postaszámmal jelölt helyeken. /Bognár János őrvezető, tábori posta 52. is egy sor lelkes dalt írt. , A Kis bakancsom kezdetű nótában így dalol: Hazajövök nemsokára, Hosszantartó szabadságra, Hozok Néked páros csókot. Csíkországból rózsacsokrot... Az Erdélyország drága földjén... kezdetű dalának egyik versszaka: Rózsa, rózsa, csíkországi Nyíló piros rózsa ... Bánatodból, virulj hát fel, Virulj hát fel újra. Székely kislány Szedjen bokrétába ... Tűzzön fel az Ellenség vérében Ázott kis sapkámra ... A Jó a híradósnak Nyíregyházán kezdetű nótából .való: Hogyha menetelnek hármas sorba, Nótájuktól hangos a nagy utca... Kinyílik az ablak valamennyi házon, Nyiregyházi kislány lesz a párom ... Ezeket a magyar katona lelkéből fakadt dalokat nemcsak írja a szerzője, hanem meg is tanítja éneklésüket is. így születik egy új magyar honszerzés hősi lendületéből az új katonaköltészet. CSAK AZÉRT IS tegyen próbát, hogy kivitelben mennyivel jobban és árban mennyivel előnyösebbec szerezheti be nyomtatványalt Orosz Károly nyomdaüzemében, Nyíregyháza, Bercsényi-utce 3. szám. — Telefon szám: 577. Hogy lesz egy vidám mulatságból súlyos testisérfés Leütötték-e sörösüveggel a cigányprímást? Siket Sándor cigányzenész feljelentésére szigorú vizsgálat indult Felles Mihály bökönyi hentes és mészárosmester ellen, aki állítólag múlatás közben, egy sörösüveggel úgy oldalba vágta a cigányprímást, hogy az eszméletlenül esett össze. Böklöny községiben Buesku János vendéglőjében folyt a mulatság. Pelles Mihály hentesmesternek jókedve volt, szólt a nóta, vidámság uralkodott a kis vendéglőben. A mulatság a késő esti órákig tartott, egészen addig, aimig meg nem érkezett a vendéglőbe Pelles Mihály felesége, aki felszólította férjuramat, hogy sürgősen fejezze be a mulatságot és térjen haza békességben. Pelles Mihályit azonban felbőszítette a felesége megjelenése, rákiáltott a cigányokra, hogy tovább muzsikáljanak. S hogy nagyobb nyomatékot is adjon szava inaik, egy borospoharat a cimbalomhoz vágott, melynek szilánkjai megsebezték több helyen a cigányprímás arcát. Siket Sándor állítása szerint ezután történt a súlyosabb eset, mert Pelles Mihály jókedvében felkapott az asztalról egy sörösüveget és azzal a cigányprímást úgy oldalbavágta, hogy eszméletlenül esett öszsze. Másra már nem is emlékszik a prímás. Pelles Mihály kihallgatása során beismerte, hogv mulatott és italos jókedvében egy poharat vágott a cimbalomhoz, de azt is azért tette, .mert a felesége megjelent a kocsmában és hazainvitálta ... Azt azonban tagadja, hogy sörösüveggel megütötte volna Siket Sándort. Ezt a tanúk sem tudták megnyugtató módon Igazolni. Pelles Mihály ellen súlyos testisértés bűntette miatt indult meg a>z eljárás. Fokozzuk a kukoricatermelést A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti jelentése szerint dr. Gesztelyi-Nagy László egyetemi magántanár, országgyűlési képviselő, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatója, érdekes tanulmányt írt a kukorica szerepéről mezőgazdasági termelésünkben. A kiváló agrárszakember hangoztatja, hogy a kukorica termelés tekintetében a valódi helyzetképet nem az országos átlag mutatja, hanem a vármegyénkénti termésátlagok alakulása. Jellemző, hogy pl. 1935-ben a Dunántúlon 9.2 q volt a holdankén.ti átlag, az északi dombos vidéken 7.1 q, m-ig az Alfö.1- i dön osak 5.9 q. Nem szabad figyel- j men kívül hagyni, hogy a kukoriicater.melés sikere nemcsak gazdasági, hanem szociális kérdés is, mert a mezőgazdasági munkásság megélhe- j tésének a részes aratás mellett egyik igen fontos tényezője a részes kukoricaművelés. Elképzelhető hát, hogy szociális szempontból mit jelenthet \ éppen a legnépesebb munkásvármegyékben a terméshozamoknak ilyen katasztrofális alakulása. Szerinte a fajtakérdés rendszertelensége mellett a kukorica termelésnek egy másik igen nagy hibája, hogy gazdáink nem veszik tekintetbe a kukorica érési idejét és általában előnyben részesítik a késői érésű kukoricát, holott ez helytelen és kockázatos. Ezért újabban a földművelésügyi minisztérium is különös gondot fordított a kukoricatermelésre. Megállapította, hogy a lehetőségek határain belül az ország mely vidékén milyen fajtájú kukorica termelhető biztos eredménnyel és gondoskodik arról, hogy miként a búzánál, a kukoricánál is vetőmagtermelési gócpontok létesíttessenek, amelyek azután a környékbelii gazdákat vetőmaggal látják el. •A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara számos gazdaságban állított be kukorica termelési kísérleteket s ezek során megállapították, .hogy a két kapáláson felül még egyikét kapálás nagyszerű eredményeket hozött, mert voltak 25—35, sőt 50 mázsás csöves átlagok is a .négyszer kapált kukoricáinál. — Az iparigazolvány-revízió eredménye. A hét elején megindultak a legutóbbi iparigazolvány-revízió gyakorlati következményei. Hosszas munkálatok után az illetékes hatóságok .megállapították, hogy az ország területén kiadott iparigazolványok tulajdonosai rendelkeznek-e a megfelelő okmányokkal, továbbá tüzetesen utána néztek annak is, hogy az érvényben levő iparigazolványok tulajdonosai valóban gyakorolják-e iparukat. Katonai ÉRKÉPTASKA ÉRKÉPMÉRŰ ÉRKÉPKRÉTŰ és mindenféle irodaszer nagy választékban Jóba papirüzletében Nyíregyháza, Bethlen utca 1. szám. Városháza épület. (Trianon 21.) 1940 július hó 19. — A „Ferenc József" keserűvíz régóta kitűnően bevált házi szer megrögzött székrekedésnél ée annak mindenféle káros következményeinél; biztos, enyhe és gyorsan ható természetes hashajtó, mely számos betegségnél az emészltést javítja és az étvágyat fokozza. Kérdezze meg orvosát! »(x) Színház A féltékenység A legnagyobb emberi probléma, az asszony és férfi szerelme mögött settenkedő féltékenység kirobbanása és pusztító hatása játszódott le előttünk Areübasev nagyszerű drámájában. Sándor Iza és Thúróczy Gyula művészetük minden finom rezdülésével, .megrázó erővel hatottak. Ivancsics Andrej, Kédly Gyula páratlan játéka, a hű barát őszintesége felkelti az amúgy is lappangó gyanút: Nikolaijevna Jelena (Sándor I.) megcsalja férjét, Petrovics Sergejt (Thúróczy). Az asszony romlatlan, de könnyelműsége, csélcsapkodása vesztébe viszi. A nyegle és követelődző herceg szerepe ezúttal százszázalék illett Horvát Jenőhöz. Juhász János is nagyon hű alakítást adott. Fogarassy M. finomságával, H. Lovassy K. a hódító asszony minden .csábításával életszerű volt. A férfiszerepeket Kézsmá,rky Gy., Seress Gy., Ütő E. és Lovass J, kitűnően alakították. A dráimai fordulatok nagy hatással voltak a lelkesen tapsoló közönségre. •Ma este Hoflfmannstahl világhírű Jeder,mann-ja kerül színre. Nyíregyháza polgárai! Ha művészi játékot akartok látni, jöjjetek és hallgassátok meg! Lapunkban megjelent színházi szelvény ellenében 50%-os kedvezménnyel jegy váltható. A szelvény itt levágandó ! A „Városi Színház" 12-iki pénteki előadásira érvényes 50 százalékos jegykedvezményt nyújtó szelvény. HETI MŰSOR: sa (,filléres helyárakkal); este: Féltékenység. Péntek: Jedermann (Nyirvidékakciós). Szombat: Feleség (Könyves-Tóth Erzsi felléptével). Rendelet a bércséplési dijakról Az árellenőrzés országos kormány biztosa rendeletet adoat ki a bércséplési díjak megállapításáról. Eszerint a tavaly alkalmazott bércséplési százalék nem emelhető fel. Ugyanakkor azonban megállapítja a kormánybiztos a felszámítható legmagasabb cséplési rész nagyságát is, amely a következő: 1. Magánjáró gépnél, ha az üzemanyagot a csépeltető gazda adja 4 és fél százalék, ha pedig az üzemanyagról a géptula'jdonos gondoskodik, 6 százalék. 2. A nem magánjáró gépnél, ha az üzemanyagról a csépeltető gazda gondoskodik, 4 százalék, ha pedig erről a gép tulajdonosa gondoskodik, 5 és fél százalék. A fenti díjak csak a bércséplést .végző géptulajdonos részesedését jelentik, a munkások járandóságát a hatóság előtt kötött szerződésben foglalt mértékben külön lehet felszámítani.