Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 99-146. szám)

1940-05-06 / 102. szám

4. oldal S mi HÍRLAP (Trianon 20.) 1940 május hó 6. Fáy István államtitkár helyezte el az első koszorút Bessenyei György nyíregyházi sírjára R slrail a maavar testirstg állóit dlszörségel — Szahar PáJ_ polgármester íinaepl beszédábea híJeiSIfe a Szabolcsvármegyel Bosseayel Kár u| feladatait (Szombaton délután hosszú sor­ban vonult ki Nyíregyháza közön­sége az Északi temetőibe, a hazaho­zott Bessenyei György testőrirónak frissen hántolt, virágos sírjához. A Vay Ádám-utcán véges-végiig zász­lós diák-csapatok, Nyíregyháza lel­kes ifjúsága, a Bessenyei önképző­körök idealizmussal áthatott új ma­gyar álomláitói jöttek sorra a.z .ifjú­ság, a magyar felemelkedés gyönyö­rű, huszárosán aktív, szimbólumot jelentő eszményképnek szabolcsi temetésére. Autók, -fogatok jöttek egyre-másra és délután 3 órakor már ellepte a nagyközönség és az iskoláik ifjúsága, az egyesületek, ha­tóságok, intézmények küldöttségé.- mek sokasága az új Bess-enyei-sír környékét. Sorra érkeztek az ünnep előkelő vendégei is. Fáy István dr. államtitkár, a kormány képviselője vitéz Jék-ey Ferenc főispán, Bor­bély Sándor dr. alispán kíséretében érkezett. A kormány képviselőjét a temető bejáratánál Szohor Pál pol­gár-mester, ma-j-tényi Kiss Sándor rendőri őtanács os foga dták. (Megérkeznek Ugrón, Gábor v. s. t. t., az Országos Irodalmi és Művé­szeti Tanás elnök-e, Mikecz Dezső udv. tan., felsőházi tag, Mikeez Ödön ,ny. igazságügyi miniszter, a Besse­nyei Kör egykori titkára és most hálás szeretettel körülvett dísz-elnö­ke, báró Feilitsch Berithold m. kir. titkos tanácsos, a Bessenyei Kör első volt -elnöke és alapítója, Besse­nyei Zénó, a Közmunka Tanács el­nöke, a Bessenyei nemzetség képvi­selője, -aki beleegyezését adta -a Bess-en y-ei-ihamv ak h a zas z á Ili tásá-r a, vitéz dr. Fiaász Aladár miniszteri osztályfőnök, a kultuszminisztérium művészetpaiitika-i ügyosztályának fő­nöke, vitéz Eötvös Sándor tábornak, állomás parancsnok, Say Géza min. osztálytanácsos, a testőr és tiszti és | altiszti küldöttség és a debreceni tu- i domány egyetem, a sárospataki ref. főiskola küldöttei, Papp Károly dr., Gulyás Pál dr. tanárok, és azok az előkelőségek, akiknek érkezéséről lapunk már megemlékezett. Itt vannak Bány-ay Jenő pápai p-relátus, a hajdudorogi káptalan nagyprépostja, Török Dezső r. kát., Mihail ovi oh Sándor dr. gör. k-at. ka­nonok-plébánosok. Porzsolt István református esperes, Rőzs-e István, az ág. h. -etv. egyház igazgató-lelkésze, Virányi Sándor ny. alispán, Kiss József kir. tankerületi főigazgató, a honvédség nyíregyházi csapat-testei­nek tiszti küldöttsége, a vármegye, a város magyar ruhás tisztikara, a Szabollcsvármegyei Bessenyei Kör elnöksége, tisztikara, Korom-pay Ká­roly dr. a r. kát. egyházi szerveze­tek elnöke, Bertalan Kálmán, T-hu- ránszky László országgyűlési képvi­selők, Vi-etórisz József dr. c. főigaz­gató, a Bessenyeii Kör dísz-elnöke, az iskolák igazgatói, tanárai, a pol­gárság egyesületeinek, a Nőegyle­teknek küldöttsége. Az ifjúság, mint •erős- ölelő kar fonja körül a Besse­nyei-hamvak nyíri pihenőhelyét, amelynek két oldalán Pál Ferenc m. kir. gyalogos, testőr őrmester és Mo- gyoróssy Péter m. kir. 1 o-v-as í-estőr- szabasz vezető álla-nak őrségiét a díszruhás vármegyei és városi haj­dúikkal és a rendőrség embereivel. Poliinsizky Pál kiültúrtanesnok, Ják- -váry Kálmán -népművelési titkár, Bel-ohorszky Ferenc d-r., a Besenyői Kör ügyvezető titkára, a Bessenyei kultusz lelkes míve-lője és írója ren­dezik a csoportokat. A Városi Dalárda áhítatot keltő előadásban énekli a Hiszekegyet, -majd a nemzetiszínű drapérdás szó­noki emelvényen Szohor Pál polgár­mester, a Bessenyei Kör elnöke je­lenik meg és a következő ünnepi beszédet mondja: Szebar Pál pilgiraastar Biss anyai CySrgy ma Is élű ereiértI baszél Tisztelt ünneplő közönség! ' Magyar testvéreim! j A nemzeti imádság dallama, mely • elhangzott most ebben az egyszerre ! fejedelmi örökséget nyert és iroda­lom tört-éne ti magasságba -emelkedett nyíregyházi köztemetőben, idegen le- í bet Bessenyei György szelleme j előtt, de a magyar lélek könnyel áz- 5 tat ott fohásza, mely az imádságból 1 ég felé tör, tökéletes összhangba ol- ; vad Bessenyei áldozatos életével. A ] itiszaberceJi nemes ifjú csak kardját köszörülte -élesre, szellemi -fegyrve- j Tekik-el azonban — a kor fájdalmas ; szokása szerint — nem készült fel a nagy magyar sorsküzdelemre. Bár szellemi fegyvereiért is olyan fegy- vergyárba ment, mint az európai hí- | -rű ősi sárospataki református kollé­Varrógép alkatrészek, javítás, vétel, eladás. írógép % Nyírvidéki Műszerész Özem Bethlen u. 10, (Dr. Kerekes ház.) glum, ahonnan a szellemi élet dan- dárparancsnokai kerültek ki a ma­gyar élet harovonalába. Fényesre köszörült kard pengével, de hüvelyébe rejtett és egyelőre fel sem ismert szellem i fegyverekkel veti magát bele a bécsi magyar test­őrség rejtelmes udvari életébe. — Egyelőre mindemnél többre becsüli a párducbőr hódítását. Első és lé­gy özhéteti-en- volt abban a szűk kis körben, melyet kardja hegyével raj­zoltatott mag-a köré, de szellemi pár- bajiobbain alulmaradt. A szabolcsi virtus, mely a fékezbetetl-an Tisza- par-tján kováesolódott büszke öntu­dattá, nem tűrhette el ezeket a szé­gyenletes vereségeket és a daliás testőr — a bécsi élet elkényeztetett lovagja — egyszerre új fegyvereket vitt be a testőrség szürke -lakószo­báiba: tollat, könyvet, német és francia nyelvtanokat. Ezek az új fegyverek különben nem voltak ide­genek a bécsi test őrségnél, hiszen Bárótzi, Barcsay, -Bessenyei Sándor szintén ott rejtegették a lúdtollat büszke testőr társ ol yuk b an. A magyar határ a Lajtánál nyu­gat és kelet határai volt. Túlról a Voltaire szelleméin nevelkedett szép- művü kultúra, innen -pedig a röghöz költött ősi maradiiság néztek egymás­sal farkasszemet. Bessenyei György azt tűzte ki életcélul, hogy ezt a nyugati erőd-vonalat, melyen meg­tört -a voltairei kultúra támadása, áthelyezze a Kárpátok keleti pere­mére és Magyarországot i-s a műve­lődés európai hadszínterévé tegye, mert — ahogyan • Beöthy Zsolt fo­galmazza — Jegyünk minél euró- paiabhak, hogy minél magyarabbak lehessünk. Szeressük őseink törté­nelmét, de tanulmány ózzuk -gondo­san a világtörténelmet is, hogy örök -emberi törvényeit a magunk javára -értékesíthessük; rajongjunk nyel­vünkért, de legyünk otthon nyugati országok bábeli nyelv vásárján is, hogy el ne adhassák a magyart; kö­szörüljük a kardot és vívjunk szívás viadalokat egymással, de a magyar toll- és tudomány vértezetén -ne en­ge idjünk soho csorbát ütni. 'Emberfeletti célok elérése sok csa­ta-vesztésen keresztül rettenetes küz­delemmel jár, de v-égső eredménye a történelem ítélete. Bessenyei Györgyöt pedig' felmentette a tör­ténelem ítélőszéke. Üj korszakot nyitott a magyar életben, még pedig -nemcsupán irodalomtörténeti érté­kelésiben, mint ahogy költők, írók és tudósok gyakran széttépik a művé­szet -éis tudomány szűkre -szabott sorompóit és új tartalommal töltik meg nemzéti, politikai és gazdasági életünket -egyaránt. A 18. század de­rekán a magyar társadalom fáradt lemondásban- tengette éveit. Feledni kezdte ősi hivatását, szentest várni kultúráját, nyelvének, csodálatos szépségeit. N-em csoda tehát, hogy a Nyírség szellemi vezéréül Bessenyei Györ- gyá't választotta. A Szabolosvárme- gyei Bessenyei Kör félszá-zadot' meg- haladó idő óta terjeszti itt a kultú­rát, harcol -a közön yössóggie-1. A Nyírség volt és maradt mind a mai napig az ország erő tartaléka, itt szü­letik a legtöbb gyermek, szinte fe­szíti már ez -a szaporodás duzzadó határait. De itt volt a legtöbb anal­fabéta is, bizonyosan e két -csúcs- eredmény között logikus összefüg­gés található. Tehát Bessenyei lelkére és mun­kájára volt szükség. Haza-vártuk porladó .hamvait eszményképünk­nek. A nyírségi kultúra fáradt har­cosa meg akar állni n-éba a drága hant előtt és erőt meríteni ezer ba­jára. Berettyókováios-iban 1811-b-en te­mették el a kultúra harcában meg- fáradotit hőst alacsony kúriájának kertjében. A házban, mikor néhány évvel -ezelőtt meglátogattam, bolgár kertészeik laktak. Fájdalmas ellentét •volt, hogy a „Magyar Néző“ szerző­jének szobájában egy évszázad múl­va- idegien nyelvein beszéltek egy­mással a-z emberek. A sírt már ko­rábban — még 1 882Jbem -— át kellett helyezni a rakoncátlan Berettyó szüntelen támadásai miatt. 'Akkor országos ünnepségek keretében he­lyezték át Bessenyei György ham­vait, de megint csak egy legelő kö­zepére került. Elhagyatva maradt, aki pedig életében szét akarta tépni a közönyösség bilincseit és egy nem­zet világító fáklyája volt. A sírja gondozatlanul, mintha a hálátlan utókor jelképe lett volna. Ritkáin lá­togatta meg egy-egy rajongó irodá- lom-barát, vagy fiatalos lelkesedéstől fűtött cserkészcsapat. A Nyírség székvárosában, Nyír­egyházán .pedig — a Bessenyei Kör­ben — már két generáció ápolja -emlékét. 1899-iben szobrot emelt a 1 .hálás utókor, de az ércnél is mar«-1 daindöbb tények az analfabéták ellen megindított harc, mely műveltség­ben is felemelte ezt a gyermekáldás­ban legszaporább Nyírséget, a kö­zépiskolai növendékek Bessenyei szellemében vezetett irodalmi tanul­mányai, mely annyi kiválóságot adott már az országnak és a közép- osztály irodalmi, művészeti és zenei életéinek áldozatos szolgálata-, mely­nek egyszerű elismerése és koronája a kultuszkormányz-at által rendezett és éppen ezen ünmep.ség.gel kezdetét vevő művészeti és irodalmi hetek. A szemünk mindig vágyódva te­kintett át az elhagyottan pihenő bi­hari remetéhez. A közvélemény ha­zavárta Bessenyei György hamvait. És e jövő nyírségi kultúra büszke útját kívántam szolgálni akkor, ami­kor — mint a- Szab ol-csvár megyei Bessenyei Kör ez id ősz érinti elnöke — mozgalmat indítottam a hamvak hazaszállítására. Néhány közigazga- tá-si nehézséggel kellett megküzde- nünk. Kívánták tőlünk mindenek­előtt a Bessern vei-család hozzá járu­lását. Az egész Nyírség háláját kell iitt tolmácsolnom Bessenyei Zénó őrnagy mél tóságja előtt, aki mint a Bessenyei nemzetség feje — a hoz­zájárulást megadta. Azután újabb akadály következett: be kellett sze­reznünk a Műemlékek Országos Bi­zottságának engedélyét. Ez nem okozott leküzdhetetlen nehézséget, (És így mindem akadályt legyőzve, Áldozócsütörtökön megjelent a Sza- bojesvármegyei Bessenyei Kör kül­döttsége Bakonsze-gein a testőr és író sírjánál, hogy kiemelje földi marad­ványait a vendéglátó bihari földből. Ennek a k-egyeletes műveletnek mindent rész.efcét -pontos jegyző­könyvbe foglaltuk és azt elhelyezzük .Szabolcs és Bihar vármegyék, vaila- mint Nyíregyháza város levéltárá­ban és a Bessenyei Kör legféltettebb okmányai- közé. A bizottság teljes épségben emelte ki Bessenyei földi maradványait és hozta haza a nyár- egyházi köztemetőbe, mely így -egy­szerre fejedelmi örökséget nyert és irodalomtörténeti magasságba emel­kedett.-így egyszerre kibővült feladatkö­rünk iis. Eddii-g csak nemes hagyo­mány t ápoltunk a kultúra szolgála­tában, míg most gazdagabbak let­tünk egy sír hanttal, mely f-el-é orszá­gos viszonylatban is -kiemelkedő -emlékművet' akarunk emelni. Bízunk szándékunk -sikerében, mert úgy érezzük, hogy mellettünk van az egész magyar nemzeti társadalom. Mi tehát a nyírségi kultúr-mun- k-ás feladata? Mezőgazdasági népes­ségünket felémelmi a .nyugati földmű­velők kultúr fokára. E munka meny- myiségiieg -is -nagy, hiszen mi va­gyunk az ország legszaporább m-é- \ p-essége. Középosztályunk sorában ; kiépíteni a szellemi honvédelmet, hiszen Bessenyei György sehogyan sem tudná megérteni, hogy Bihax- • ba-n is, Szabolcsban is olyan közel pihen a Cs-onkaország határaihoz. . Végül kibányászni és nap világra f hozni e tájék sajátos szellemi kim- s őseit, mely itt él ősmagyar népünk lelki viliágában. Művelődésünk eszményképét ed- . dig idegen föld őrizte. Csak gondo­la-tünk kereshette f-al a bihari reme­tét. Most Mária Terézia testőre me­gint szolgálatba állt. Jelenléte mun­Pünkösdi takarításhoz festék, lakk és tisztító szerek mindenféle gyümölcsfa permetezőszerek, növényvédelmi cikkek és műtrágyák, olcsón beszerezhetők IQ. Bornzs és Erdős festékszaküzletében, Luther utca 6. Telefon 175. — (volt Izsai festéküzleT

Next

/
Oldalképek
Tartalom