Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 50-98. szám)

1940-03-16 / 62. szám

m oldal hírlap (Trianon 20.) 1940 március 16. A Nyíregyházi Ének és Zeneegyesületek flNGVERSEIVYE a magyar repülők javára 1940. március I6-án szombaton este fél 9 órakor a KORONA nagytermében. Jegyek előre válthatók a JÓBA papírüzletben, Bethlen utca U Telefonszám: 77. 100 SZEREPLŐ Az ipart mozgósítás szerepe és lehe­tősége a háborús előkészületben Ipar és hadviselés mindig kapcso­latban állott egymással. Ez a kap­csolat az utolsó 100 év rohamos fej­lődése folytán a hadviselés minden lényeges kérdésére kiterjedt, azzal elválaszthatatlanul szorossá vált é,s egészen újszerű formát öltött. A hadviselés szempontjából az elmúlt szá-zad technikai alkotásai közül a vasat, a gyorstüzelő-fegyver és a távíró (távbeszélő) kihatása volt korszakalkotó. A haditechnika bekapcsolódása a •hadviselésbe teljes erővel a világhá­ború után 'indult meg, mikor is a há­borús tapasztalatok alapján a pán­célos és motorizált alakulatok, a gépkocsi anyagszállítás, a repülő erők és a rádió alkalmazása lépett előtérbe. Ma már ott tartunk, hogy a tech­nika vívmányaival kellőkép el nem látott haderő szinte csak prédája egy, e téren fölényes haderőnek. Tehát a hadviselés elválaszthatat­lan szoros kapcsolatban áll az.zal az iparral, amelynek az a fel ad t, hogy haderő fenti szükségletét előállítsa. Ebből folyik, hogy az ipar legyen képes arra, hogy a haderő békefel­szerelését elvégezze, majd a háborút viselő nemzet szükség létéit kellő mennyiségű termékekkel idejében és folytatólagosan kielégítse. Am a békében élő, illetve háborút •viselő nemzet szükségletei között lényeges eltérés mutatkozik. Amíg élelmezési cikkekben egy nemzet békebeli és háborús szük­ségletei mind mennyiségileg, mind minőségileg nagyban és egészben azonosak, addig a háborús nemzet ipari szükségletei a békebelinek többszörösét teszik ki s éppen azok­ban a cikkekben merül fel a le ghat- ványozottabb igény, amelyekből a békeszükséglet aránylag kevés. Te­hát a békebeli gazdasági életben elégíti ki a háborús életet. A szabad kereslethez igazodó békebeli szabad — irányítatlan — termelés nem le­het képes a sokszoros és egész más­irányú, szorosan a haderő igényei­hez igazodó, háborús szükségletek előteremtésére. A termelés legfesze­sebb háborús .vezetése, különbségeit többféieikép lehet ki­egyenlíteni. Valnnak nézetek, ame­lyek szerint a háborús szükséglet előnegyártása és tárolása a célszerű. Minél inkább szegény egy ország iparilag és nyersanyagban, annál inkább kell békében előre gyártani. A másik nézet viszont súllyal a há­ború alatti termelésre alapozza az ipari ellátást. Eme két felfogásnak megvannak az előnyei és hátrányai, amelyek egybevetésével egy ideális irányelv az alábbi követelményeket határoz­za meg: 1. A várható háborús ipari szük­ségleteknek megfelelően elő kell ké­szíteni a békeipar átállítását hábo­rús teljesítőképességre, akként, hogy az ipar a háború szükségleteit minél rövidebb idő alatt legyen ké­pes minél nagyobb fokban kielégí­teni. 2. Az iparnak a fenti idő alatt fe­dezetlenül maradó termékeit, már békében legyártva, tárolni kelik 3. A béke iparpolitikáját a had­vezetés érdekeinek figyelembevéte­lével úgy kell irányítani, hogy az ipar békében, mint háború esetén is a vázolt követelményeket kielégít­hesse. A háborús ipar előkészítésének ki kell terjednie tehát az ipari ellátás­Húsvéti sonkák naponta friss húsok és felvágottak kitűnő minőségben Hegedűs Sándor hentes és mészárosnál, Kossuth tér — Telefonszám 5 54. Anya és fia a bíróság előtt tehát elengedhetetlen követelmény. A fogyasztás — az anyaggal szük­séges legnagyobb takarékosság mi­att — sem lőhet tetszőleges, hanem csakis olyan és annyi, amennyit éllamvezetés a helyzet szerint meg­engedhetőnek tart. A béke és háborús élet óriási ipari Egészen szokatlan, megmagyaráz­hatatlan ügy került a törvényszék elé: anya és fia állottak egymással szemben engesztelhetetlen indulat­tal. Végig kellett folytatni az egész bizonyítást, amelynek során meg­döbbentő részletek derültek ki az engesztelhetetlen gyűlöletről: csupán akkor egyeztek meg, bár a megbé­kéléstől még messze vannak, amikor a tanácselnök ismételten megmagya­rázta nekik anya és gyermek egy­más iránti kötelességét. Akkor kezdődött az ellentét Ne­mes Józsefné és fia, Nemes Antal között, amikor a fiú megnősült s az új asszony sehogy sem tetszett az anyának. Napról napra heves jele­netek, veszekedések játszódtak le közöttük, végül is addig fajult a do­log, hogy a fiataloknak külön házba kellett vonulniok s a két szomszé­dos tanyát kerítéssel kellett elvá­lasztani, hogy legalább az védje őket egymástól. A kerítés azonban nem volt elég. Amikor csak szerét ejt­hették, egymásba akadtak. Egyszer irányítása, ( ez anya verekedett össze rnenyé­I kezdte menyét, végül is egymásnak estek. Nemesné feljelentése szerint fia ekkor alaposan elverte. A fiú fel­menő ágon elkövetett súlyos testi- sértéssel vádolva került a törvény­szék elé, ahol anyja dühösen kérte megbüntetését. A bíróságnak szá­mos tanút kellett kihalgatnia, akik­nek valomásából kiderült az áldat­lan, kölcsönösen okozott helyzet. Akadtak tanúk, akik megcáfolták azt, mintha a fiú bántalmazta volna anyját, 'ezek szerint az asszony ne­kiment az ajtófélfának, hogy bevá­dolhassa fiát a sérülésekért. ‘Közvetlenül az ítélet előtt azonban mégis csak sikerült valamennyire összebékíteni a két ádáz ellenfelet, sál összefüggő minden kérdésre,, azaz az ipari teljesítőképesség foko­zására, megfelelő üzemi berendezé­sekre, a munkaerőnk, gyártási idom­szereknek, tárolási lehetőségeknek biztosítására, a nyersanyag szükség1* let előteremtésére és elosztáára, az energiaszükséglet biztosítására s vé­gül a termeléssel összefüggő szállí­tási eszközökre, .valamint üzemek biztonságára (a légvédelem és a nemzeti megbízhatóság szempont­jából). Az iparnak fentiek szerint valói háborús előkészítése képezi az ipar- mozgósítást, amely egy tervezteti! háború sikerének époiy alapfelté­tele, mint pl. az emberanyag kikép­zésének foka. — * t — I anyát és fiát, de a béke majdnem felborult, amikor a perköltségekről voltí szó. Hosszas erőszakoskodás után vállalkozott az anya, hogy fiá­val közösen viseli a költségeket. De a tárgyalóteremből anélkül távoz­tak, hogy egy szót is szóltak volna egymáshoz. — Állatkivitelünk február havá­ban. Szabolcs vármegye területéről februárban Németországba 40 darab szarvasmarhát, 238 darab kövér ser­tést és 140 darab juhot; Olaszország­ba 40 darab szarvasmarhát szállítot­tak el. Olcsón és jól vásárol Mayer Ágoston űtvatflzletébea női és férfi divatcikek, kötőit: áruk, fehéremük, divatsely- mek, szövetek. Tűzifa aprított és aprítatlan állapotban legelőnyöseb­ben szerezhető be vei, sőt kitépte annak füléből a fül bevalót, emiatt fia és menye felje­lentette, de a bírónak az utolsó perc­ben sikerült békét, látszólagos ki­egyezést teremteni. A béke csak na- az 1 pokig tartott, egy csirke miatt me­gint egymás ellen támadtak. Az asz- szony észrevett egy csirkét, amely átjött fia portájáról, 'emiatt szidni Mezőgazdasági cikkek KÉRI f ÉSFONATOK Wirtschafter Ármin vaskereskedésében, Nyíregyháza. Telefon 90. sz. nagy választékban kaphat* — Mindene enafl vasára ölesé ária dr. gr. Károlyi István fatelepén Kisvasúti végállomás. Telefon: 335. szám Ruha teszi az embert! Hí elegánsan a ar öltözködni KÉSZÍTÉSSÉ RUHÁIT Varéba József úri szabóságában, Egvhá u ca 4. (Dr. Kerekes ház)

Next

/
Oldalképek
Tartalom