Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 50-98. szám)

1940-03-16 / 62. szám

2. oidaJ (Trítínan 20.) 1940 március 16. í7üT* * *TgII'•Xi'mrrWTTi»at 'i> ittiiwmim» , RÉZGÁLIC üs György és Társa beszerzésének megkönnyítése céljából kérjük az érdekelteket, hogy RÉZGÁLIC szükség­letüket sürgősen jelentsék be: cégnél (Zoltán István cég) HylrepHáza, Szob! István utca 4. szám — Telefonszám: 201. Légy európai magyar nemzet, de ne utánozd Európa bűneit Makai Sándor dr. egyetemi tanár ünnepi beszéde a polgárság szabadságünnepén Nyáregyháza polgársága hagyomá­nyos lelkesedéssel ünnepelte .meg az idén is a márciusi napok emlékét. A különbség csak az volt, hogy a rossz idő miatt nem Isten szabad ege alatt tett hitet a polgárság hazasze- retetéről és a múlt megbecsüléséről. Az ünnepély délután 4 órai kez­dettel a Korona nagytermében folyt le. Az érdeklődő közönség zsúfolá­sig megtöltötte a nagyterem és a mellette levő kisterem :és ruhatár minden talpalatnyi helyét. Az ün­neplők között megjelentek a nyír­egyházi egyházak, a honvédség, a vármegyei, városi és közhivatalok vezetői, társadalmi életünknek vala­mennyi jelentős tagja, a testületek és nagyszámú polgárság. A Városi Dal egylet a Magyar Hi­szekeggyel vezeti be az ünnepséget, majd Szöhor Pál polgármester emel­kedik szólásra, hogy üdvözölje a nagynevű vendégszónokot, Makai Sándor dr. egyetemi tanárt és a kö­zönséget. Megnyitó szavaiban az egy évvel ezelőtti reménykedő márciusra mutatott reá s hangsúlyozta, hogy most még nagyobb mértékben szük­ségünk van a reménykedésre, mert egy év alatt olyan nagy változások történtek Európa történetében, hogy mindennél inkább szükség van a ma­gyar lélek összefogására és remény­kedésére. A kis népek féltve őrzik szabadságukat, amelyért a magyar nemzet is ezer éven át annyi vért ontott. A kis népek számára bizal- mul szolgálhat az a most 'lejátszó­dott harc is, amely északon folyt. Ügy látja, hogy a magyarság 92 esz­10 dg tea keksz ............. —.18 1© dg mazsola I .... —14 10 dg dióbél ............. —*34 10 dg mogyaróbél .. .. —'32 10 dg mandula .. .. —*44 í/s lit. tearum ................... 1'20 1 lit. oroszhal (üveg nélkül) 1*36 Vs kg. black sajt............. —62 1 k g sárga «aráacs —72 1 kg vérnaraac* ............. —'96 1 k g füge ........................ —-96 1 k g gesztenye .. .. .. 1*12 BUTA Testvérek fűszer és c«enege kereskedők H Nyíregyháza, Tafcar&paJoía. TELEFON : 78. szán* — | tendő óta egyre jobban tfokozódó elmélyüléssel ünnepli meg ezt a na­pot. Természetes, hogy ma a tekin­tetünk az elszakított területek ma­gyarsága felé fordul és örömének ad I kifejezést, hogy az ünnepi percek előadója dr. Mákai Sándor lesz, aki az erdélyi lelket .fogja bemutatni I márciusi ünnepünkön. Matol Sander dr. daaeal beszéde A polgármester megnyitó szavai után dr. Ma kai Sándor emelkedett szólásra. A szabadság ünnepén még nem teljes az ünneplés összhangja, — mondotta Makai Sándor — ment a szemünk még mindig ott függ azo­kon a rab magyarokon, akik még ma sem ünnepelhetik a szabadság áldott ünnepét. Minden ima, minden reménykedés ma érettük száll az Is­ten felséges trónusához. Ügy látja, hogy akikor fogja fel hi­vatását helyesen, ha reámutat az ünnepi órákban Erdély útjára, mely örökkévaló törvények szerint felénk irányul. Erdély, ahogyan az Isten megte­remtette, Magyarországhoz tartozik. Erdély, a Kárpátokkal övezett me­dencéjével mindig Magyarországhoz tartozott s emberi erőszakkal csak ideig-óráig lehet elszakítani. Ezt iga­zolja geológiai helyzete, vízrendsze­re, amely egyenes utat mutat a ma­gyar Alföld felé. Isten csodálatos müvét látja ab­ban is, hogy Erdély földje a nagy magyar földnek egy kicsinyített má­sa, sőt mása az egész világ képének is. Az erdélyi ember Erdélyt mindig egy második kisebb Magyarország­nak tekintette. Erdély történelmi útja is Magyar- ország felé mutat. Méltatta Erdély különös helyzetét, amikor 150 éven I át hatalmas két nemzet, az osztrák- német birodalom és a török biroda­lom között megtartotta függetlensé­gét és magyarságát. Függetlensége ugyan csak viszonylagos volt, olyan volt, mint amikor két hatalmas szik­la zuhan egy kis bogárra, vagy ami­kor két hatalmas tenyér szorítja össze a kis madarat. Olyan volt Er­dély helyzete ebben az időben, mint­ha Bécs és Konstantinápoly között szédítő magasban kötelet feszítettek volna ki és ezen a kötélen Bethlen Gábor fejedelem volt a kötéltáncos, aki nem szédült el, hanem megtar­totta Erdélyt örökre magyarnak. Ez az egyedül helyes erdélyi politik'a örök tanulságot ad számunkra most í is, csak magyar politikát folytatha­BATTA TESTVÉREK dívatosztályának női és férfi divatcikkek, női fehérnemüek harisnyák, férfi ingek és nyakkendők olcsó húsvéti vására ! Vay Ádám u'ca 2. szám. — Te'efm^zám 78. Husvétra női és férfi divatcikkeket EIEGÜBS8T és SZÉPET olcsón és jól, nagy választékban HOHN IGNÁC dívatüzletében vásárolhat — tunk s nem tartozhatunk egyik ha­talomhoz sem, mert különben el've­Í szünk. Ennek a politikának köszön­hette Erdély, hogy az alatt a 150 esztendő alatt, amíg fejedelmei vol­tak, a rend, béke és jólét virágzott határai között s akkor kezdődött el Trianon, amikor 1690-ben vége lett az erdélyi fejedelemségnek és a Habsburg-ház reá szabadította a nemzetiségeket a magyarságra. Erdéllyel kapcsolatosan sokszor szó esett az Unióról. Olyan unióról azonban szó sem lehet, amely Er- • délyre idegen akaratot akar reákény- szeríteni. Erdélyt csak testvérként lehet a nemzettesttel összekapcsolni. Azzal a sokat hangoztatott állítás­sal szemben, amely külön erdélyi és külön magyar szellemet ismer, kije­lenti, hogy nincs külön erdélyi lélek, Erdély csak magyar, sőt annyira nincs külön erdélyi lélek, hogy az erdélyi magyar büszkén vallja: „Mi vagyunk magyarok!“ Lehet ennek a magyarságnak vidékenként sok tí­pusa, de valamennyi magyarnak vallja magát. Ennek az erdélyi Léleknek egyik legszebb tulajdonsága, amelyet alig lehet a magyar Aiföldön feltalálni, az, hogy magas színvonalra fejlesz­tette háziiparát és megvalósította az önellátás nagy gondolatát. Erdély szelleme megmutatkozik irodalmában is, amelynek jellemző Í sajátossága a játékos gyermekiesség és a bölcs okosság. Legyen a ma­gyarság lélekben gyermekies, de le- gyen végre valahára okos is, hogy I; ne csapja be bárki kénye-kedv» szerint. Lehet, hogy a magyar iskolák tu­dományiban többet nyújtottak, mint az erdélyi iskolák, de valamiben fe­lülmúlta az erdélyi iskola a magyar iskolákat s ez az, hogy jellembe» többet nyújtott, hűséges aszonyi jel­lemeket nevelt. Erdély humanista föld volt, nea gyűlölte Európát, de nem is maj­molta. Légy európai, magyar nem- I zet! — lendül magasabbra a szónok ■' szava — emelkedj fel, de ne utánozd • Európa bűneit és ne akarj se majma- | se kutyája lenni senkinek sei j (És különösen nagy értékűnek t-art- | ja azt, hogy Erdély utat mutat nie- ( künk az igazi vallásosságra. Mint | Erdélyben született és ott élt ember i tesz vallomást amellett, hogy amikor j a magyarság iskoláiról volt szó* minden keresztény felekezet kezd I fogott és egymást támogatta a ma- | gyarság érdekeiért vívott küzdelem­ben. . Erdély útját abban foglalta össze, I hogy Magyarország Erdély nélkül : nem lehet egész és mindig csak véT- ! ző test marad nélküle. De hiszi azt, l hogy Isten kegyelme egybeforrasztja a két vérző testet és Isten kegyel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom