Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 50-98. szám)
1940-03-14 / 61. szám
ifi (Trianon 20.) 1940 március 14. A Nyíregyházi Ének és Zeneegyesületek HANGVERSENYE a magyar repülők javára 1940. március 16-án szombaton este fél 9 órakor a KORONA nagytermében. Jegyek előre válthatók a JÓBA papírüzletben, Bethlen utca 1. Telefonszám: 77. 100 SZEREPLŐ A gazdák sürgős teendőiről Irta: Balogh Gyula m. kir. gazdasági tanácsos (Nagy érdeklődéssel olvastam Westsik tanár úr ,e hó 3-án és 8-án e helyen megjelent cikkeiben közölt értékes megállapításokat az őszi vetések állására vonatkozólag, valamint azok megmentésére szolgáló tanácsait. Tekintettel arra, mint a fent jelzett kiváló sorokból megállapítható, hogy a szibériai hosszú tél, kemény fagyok, előállott jégpáncélok következtében veszélyben vannak a télnek nekiment növénykultúráink, ezért áttanulmányoztam az 1929. éVi feljegyzéseimet és azokban a következőket találtam meg1,, melyből a nyert tapasztalatokat most ifel is használhatjuk. Akkor, 1929. évben, február hó utolsó napján és március hó első napjaiban voltak váratlanul, bár rövidebib ideig, 30 fok körüli hidegek, melyekkel együtt hóviharok is jártak. Ennek következtében az ösz- szes búzáink majdnem teljes egészében kipusztultak, ide kipusztultak még teljesen az ősziárpa, bíborhere, nyúlszapuka vetéseink is. Ugyancsak ekkor majdnem teljesen kivesztek a lucerna, lóhere vetéseink is, sőt a legelőkön és réteken az értékesebb herefélék és szál füvek is Icifagytak. Ezeken kívül nem kímélte meg a tél a szőlőket, gyümölcsfákat és akácsorokat sem, melyek ugyanezen esztendőben szenvedték ® súlyos károkat. Miután véleményem szerint, a fenti veszélynek most is ki vagyunk téve, sőt .talán még fokozottabb mértékben a huzamosabb, kemény tél következtében és minthogy a tavaszi munkák elvégzésére, már az eddigi számítások szerint is, a.z idő rendkívül meg fog rövidülni, ezért ez 1929. évi tapasztalatok alapján röviden reá kívánok mutatni >a várható veszteségek esetleges csökkentésére, pótlására. A tennivalókat az alábbiakban foglalom össze: 1. Egészítsük ki és hozzuk legjobb erőbe az ig ás áltat a inkát, hogy a megrövidült tavaszi munkaidőben fokozott gyorsasággal végezhessük el a reánk váró talajművelési és vetési munkálatokat és esetleges pótlásokat. 2. Hozzuk rendbe minden talajművelő, megmunkáló, vetőgépeinket, traktorokat, hogy ezekre is minden körülmények között a legteljesebb mértékben támaszkodhassunk. Lássuk el magiunkat kellő időben .pót- alkatrészekkel, üzemanyagokkal, nehogy a munkaidőben üzemzavarunk és ebből beálló késedelmünk legyen. Különös figyelembe ajánlom a tárcsákat, lókapákat, melyekkel a kipusztult vetések területeit gyorsan, megfelelően és olcsón készíthetjük elő. 3. Gondoskodjunk megfelelően több kézierőről, hogy az elvégzendő munkák emiatt ne szenvedjenek késedelmet. 4. A gyors olvadás bekövetkezésekor az épületek közeléből, vetésekről, szántóföldekről az összegyűlő vizeket árkokkal, esetleg ásott aknákkal vezessük le a lehető leggyorsabban, hogy az épületekben minél kevesebb kár essék, a vetések kipálását, kiázását megakadályozzuk, a szántóföldeken pedig a munkákat a vízállások ne hátráltassák. 5. Gondoskodjunk megfelelő vető magvakról, mellyel az esetleges kipusztult vetéseinket pótolhassuk. Vetőmagjainkat gondosan csirázási próbáknak tegyük ki, mert különösen a nem kellően beérett, nedves helyen tartott vagy tárolt vetőmagvak veszítenek csiraképességükből: a kemény hideg következtében. — ! 1929. évben a kipusztult vetések pótlásánál elsősorban a tengeri és< burgonya jött számításba, de tekintélyes helyet foglalt cl az árpa, zab,, bükköny, mák, borsó, kender, répa,, len. A tengeri csiraképessége igen sokat szenvedett a kemény fagyoktól, úgyhogy ez fokozott figyelmet kíván. 6. Meg kívánom említeni, hogy a csekély búzavetés is, ami megmaradt a védett oldalakon, annyira kiritkult az 1929. év tavaszán, hogy ebben az állapotban nem maradhattak volna meg, így ezeket kereszt- irányban, fele árpavetőmaggal vetettük felül, mellyel igen kedvező» eredményt értünk el. Meggyőződésem, hogyha mindent megteszünk kellő körültekintés mellett, úgy most is, mint 1939. évben, sikerül a gazdaság súlyos veszteségeit kiküszöbölni, ha mégis komoly kár érné az értékes kultúráink egészben vagy részbeni kipusztulásával. Saját műhelyembe* készített különleges sty/ü garnituíák, rekan iek, fotöjök szensác ős olcsó árban és választékban a többszörösen kitüntetett Gittek bntorházban Vay Adám utca 8. Alapitásiév: 1903. huszonhat gazdaifju vett rész a KALOÍ nyíregyházi népfőiskoláján alábbiakban azokra a legfontosabb teendőkre, melyek szükségessé fogynak válni a termelés biztosítására és A KÁLÓT szabolcsi gör. kát. az í szervezete a vármegye különböző helyeiről huszonhat derék magyar ifjút népfőiskolái tanfolyamra hívott meg Nyíregyházára. A tanfolyam három és fél napig tartott és zárórendelkező ifjakat kíván, akik részt akarnak venni a nemzeti megújhodás munkájában. Utána Török László KALOT-titkár szólt. A három és fél napos tanfolyam után összejöttünk, hogy számot adFérfi divatingek nagy választékban. Hői selyem harisnyák divat8zinekben Asztalos László dlvalDzIitében, Var ídin a. 1. TELEFON: 535. szám. — ünnepsége vasárnap délután volt a junk munkánkról. Hogy köszönetét gör. kát. iskola dísztermében. A zá- ; mondjunk készséges támogatóink rógyűlésen megjelent iós hajdüdorogi püspök a káptalan tagjaival, Dohanies János, a kir. áll. líceum és tanítóképző intézet igazgatója s a gör. kát. társadalom számos képviselője. A zárógyűlést Mihalovich Sándor dr. kanonok nyitotta meg. örömmel adjuk át helyiségünket ifjaihk részére, — mondotta beszédében — hogy segítségére legyünk a falusi ólet predesztinált tespedéséből kiemelkedni vágyó magyar fiatalságnak, akik érzik az új élet tavaszi fuvallatát, akik belátják, hogy a mai élet gazdag ismeretekkel , mondjunk Dudás Mik- ? nak. Mozgalmunk egész embert, \ Cyümölcstermelők! PAJZSTETÜ ELLEN SheU Dormant Wasch PERMETEZŐ SZER Kapható a Shell kőolaj Részvénytársaság nyíregyházi lerakatánál : Szilául Miki is, fay Idám i. 16. WtfM S28, életerős ifjúságot akar. A mindennapi élet súlyos terhe a mentés, az építés munkájában osztatlan erőfeszítést, küzdeniíudást követel. Célkitűzéseink számunkra nemcsak programpontok. Lelkűnkbe, vérünkbe vágó valóságok ezek. Négy mondatból áll, de mindent kifejez: Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! önérzetes magyart! akarunk — mondotta. — Legyünk büszkék arra, hogy a jó Isten földműveseknek teremtett bennünket. Egy kótaji ifjú a Krisztus katonája c. költeményt adta elő, majd elmondotta, hogy mit ébresztett lelkében ez a költemény. A fiúk s zabadeJőla dáso kb an, tréfás- számokban, egyéni és közös énekszámokban mutatták be tudásukat.- Köztük legkiemelkedőbb volt Kofán Ferenc (Tímár) „Életerős nép“ c. szabad előadása. A sokat olvasott helyi KALOT-vezető egészséges- meglátása tükröződött minden mondatában. A záróközgyűlést Melles Géza. kanonok „Világi ajpostolkodás“ c.. eiőadása fejezte be méltóképpen. A világi apostolkodást a vallásos szellemű esték, műkedvelő előadások rendezése szolgálja. Okosan, helyes irányítással kell a lelkeket vezetni.. Előre nézni, kitartani, az Isten ver lünk van, — mondotta Melles kanonok nagyhatású beszédében. Majd meleghangú köszönetét mondott Kovács Gyula lelkésznek, a mozgalom ügybuzgó, lelkes irányítójának,. Török László KALOT-titkárnak fáradozásukért és a gyűlést bezárta. Bérautó túrára, esküvőre FERENCZT Koavuth utca 2. ***m. Telefon 209. — Li**tr®ktárkö«yv kapható a J ó b a-4él« paptrüzletbe«, BttU raute« 1. Teicfón: 77. Lazarovits Sandorné uj kalapttzletét megnyitotta Lutherháii átjáróban. — A tavaszi nőikalap újdonságai már rntt^totek. 2
