Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 50-98. szám)

1940-04-30 / 98. szám

Ara 10 fillér (Trianon 20.) NyiregjyMzt. 1940 ápriü* 30 Vili érfolysm 98 12111.) szia. Kedd *»«rk«nrt5eég és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1, ^ &f\l ITlifÜS IP Elöfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 E ÜSíMÉtittftk&réki csekkszám: 47.139. Telefon: 77. rULIIÍf\MÍ HMr ILMr Köztisztviselőknek 20^-os engedmény, ■■aawMBMaaarciBffflBiriMagaBaHasríyMmwwww Nagyszerű fellödés Évtizedek óta .minden esztendő virágnyitó tavaszán nagy vásári, ki­pakolást rendez a magyar ipar. A Budapesti Nemzetközi Vásáron mu­tatja be lendületes fejlődését s ezek a vásárok immár annyira hozzátar­toznak a magyar élet programszerű előrehaladásához, hogyiha egyszer bármely csapás folytán nem járhat­nánk végig e nagy nemzetközi ki- rafcóvásá.r csarnokait, úgy érezzük, valami igen nagy dolgot veszítenénk j el öröm és lelkesedés önti el lelkűn- j Joet minden alkalommal, amikor élet- ^ revai óságunk szemmellátható té- | nyelvel találkozunk. Ilyen alkalom j minden esztendőben a Nemzetközi 1 Vásár, amely egyre inkább fokozódó fejlődési vonalat mutat. Nemcsak a gyáripar, — amely tőkében erősebb alapokon állva, tölti be gazdasági hivatását — de a kisipar is fokról fokra többet és jobbat produkál. Gróf Teleki Pál miniszterelnök a vásár megtekintése után nyilatko­zott szerzett impresszióiról s ebben lelkes örömmel hangsúlyozta, hogy „óriási lépéssel haladunk előre“. Ha ennek a haladásnak jelenlegi körül­ményeit is figyelembe vesszük, még ' örvendetesebb megállapításokra kell | jutnunk. Európában a legnagyobb j nemzetek termelése s főként ipara, < immár hadicélok szolgálatába van j állítva. Borzasztó az anyagi büfék- l teles nagy súlya, ami mind a hábo- j rús célokért történik. Irtózatos kitn- jj esek mennek veszendőbe s nyomuk- ) ban emberi .vér folyik s nem tudni, | lesz-e annyi verejtéke és könnye a.z j emberiségnek, hogy e háború véres útját valamikor is tisztára mossa. Ilyen égbolt borul hazánk fölé e súlyos időkben, amikor a Nemzet­közi Vásár csarnokai megnyitották kapuikat. Aki ezeken a kapukon át­halad s kritikai szemmel mérlegeli az elmúlt esztendőkhöz viszonyítva a haladást, annak más megállapítás­ra jutnia nem lehet, mint amit az ország miniszterelnöke is hangsú­lyozott. Hogy ide tudtunk eljutni s immár nem elégszünk meg azzal, hogy csupán összehordjuk és köz­szemlére bocsátjuk az ország ipari produktumait, hanem mindezt ízlés­sel tudjuk még jobban szemlélte tő­vé tenni, ebben már művészetet lá­tunk. Valóban megnyugtató önbiza­lom :és nemes büszkeség költözik szívünkbe e pompázatos és minden tekintetben nagyszerű magyar vásár megnyitásakor. Amikor háborúk dúl­nak, nyersanyagokért folyton küz­delmet keli .vívnunk, változnak a piacok, vagyis küzdelem és bizony­talanság nehezedik az egész ipari életre, úgy tűnik, mintha a magyar ipar sebezhet étiéin volna. Különösen szembeötlő a külföld egészen rend­kívüli, nagy érdeklődése a vásár iránt. Nem lelhet figyelmen kívül hagyni különösen' a balkáni államok nagy érdeklődését, aminek központ­jában áll az a tény, hogy Jugoszlá­via kereskedelemügyi minisztere is végigszemlélte a Budapesti Nemzet­közi Vásárt. Tisztelet, elismerés és hála illeti a magyar ipar minden tényezőjét, a nagy- és kisipari vállalkozást, a ma­Csáki István gróf határozott hangn nyilatkozata a magyar-szlovák viszonyról A felsőház ma délelőtt ülést tar­tott. Az ülés iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Napirend előtt Szüllő Géza szólalt fel. Azzal kezdte beszédét, hogy bár nem szabad ma külpolitikai kérdé­seket olyan formában tárgyalni,hogy abból nyugtalanság származzék, imégis vannak olyan kérdések, ame­lyeket nem lehet elhallgatni, nehogy a hallgatás gyengeség jelének tűn­jék fel. Szlovákia életében már ko­rábban módjában állott meggyő­ződni arról a féktelen izgatásról, amely a magyarság ellen folyt. Ez az izgatás most olyan modorban fo­lyik tovább, amelyet nem lehet szó nélkül eltűrni. Szóváteszi ezeket az izgatásokat azért, hogy alkalmat ad­jon a kormánynak arra, hogy választ adjon ezekre az izgatásokra és a kormány külpolitikáját a leghatáro­zottabban körvonalazza. Elmondja, hogy április 25-én Nyit- rán a Hlinka-párt gyűlést tartott. A gyűlésen Kosec Imre elbocsátott plébános a magyarságot a leggyalá­zatosabb becsmérlő szavakkal illette s olyan szörnyű igazságtalanságokat állított a magyar .nemzetről, ame­lyeket nem szabad szó nélkül hagy­ni. A gyűlés közönsége a térről a városháza elé vonult s itt dr. Tűr­ések Rudolf nagy beszédet mon­dott. A népgyűlésen a katonaság láb­hoz tett fegyverrel hallgatta végig azokat a lazító kijelentéseket, ame­lyeket az ott élő magyarság 'és- a magyar nemzet ellen tett. Azt mon­dotta többek között, hogy ki kell tépni azoknak a nyelvét, akik ma­gyarul mernek beszélni. A tömeg helyeselte a beszédet és azt kiáltot­ta, hogy a torkukba kell fojtani a magyaroknak a szót. Azt állította a szónok, hogy törté­neti jogon Szlovákiához tartozik a Vác tói Miskolc lg terjedő terület. Itt az ideje, kiáltotta a szónok, hogy fegyverrel vegyék el ezt a területet Mag y a r o rs z á g t ól. Arra hivatkozott ezután a szónok, hogy lesz ereje Szlovákiának arra, hogy ezt megtegye, mert bízik pro- tektorának, a nagy német biroda­lomnak katonai erejében. iSzíüllő Géza ezután arra mutatott rá, hogy a jelek szerint azt akarják egyeseik Szlovákiában elérni, hogy a magyar-német jó,viszonyt elmérgesít­sék) s esetleg egy zavaros helyzetben vakmerő terveiket megvalósíthas­sák. Szüllő Géza ezután részleteket kö­zölt a Tribuma egyes számából és arról beszélt, hogy a spanyolországi szlovák követségen miféle tárgyalá­sok folytak abban az értelemben, gyár mérnököt s főként: az új idők magyar munkását s azokat a kiváló férfiakat is, akik az idei Nemzet­közi Vásár megrendezésével jó íz­mimtíba Németország hajlandó vol­na Szlovákia jogtalan igényeit tá­mogatni. A példák felsorolása után kijelen­tette Szüllő Géza, hogy a magyar­ság türelmének egyszer vége szakad­hat. Tűr egy ideig, de szükséges, hogy milliók nevében nyilatkozzék a kormány, mert nagyon könnyen a gyengeség jelének tekinthetik a, hall­gatást vagy pedig gúnyt űzhetnek egy nemzet türelméből. Szükségesnek tartja azért is, hogy a kormány határozottan jelentse ki akaratát, mert most áll Magyaror­szág ^ gazdasági tárgyalások előtt Szlovákiával. Ez a kérdés nem Szlo­vákia kérdése és nem is tisztán ma­gyar kérdés, hanem nemzetközi kérdés. Meg kell tennünk a határo­zott kijelentéseket, hogy Szlovákia nagy protaktora, -Németország de- zavuálja elsősorban a szlovák pro­tektorátust. A magyar állam erős és ha kell, tettekkel is tud vála­szolni. A türelem határa pedig ott lesz, amikor ott élő véreinek jogai és igazságai csorbát szenvednek. Hiába bíznak nagy protektoruk- ban, Németországban a szlovákok. A magyar és német viszony olyan őszinte és jó, hogy nem bízhatnak abban, hogy Magyarországgal szem­ben a szlovákokat segítse meg Né­metország. Reméli, hogy Szlovákia vezető emberei nem térnek el a mérték­től. Magyarország1 nem veszi figye­lembe azokat a hántásokat, amelyek egyes lapokban és külföldi helyeken láttak napvilágot, de nem fogja tűr­ni egy pillanatig sem, hogy hivatalos helyen intézzenek támadást akár egyes magyarok, akár az egész ma­gyar nemzet ellen. Hogy eddig hallgattunk, az nem gyávaságunk jele. A magyar kormány minden kockázatot vállal becsületéért. Is­métli, hogy a magyar kormány bé­két akar, de a bókét nem hajlandó ■minden áron szolgálni. (MTI.) i A nagy figyelemmel hallgatott fel- | szólalásra nyomban válaszait gróf í Csáky István külügyminiszter. | Magyarország volt az első azok I között az államok között, — kezdte I 'beszédét a- külügyminiszter, — mely 1 államok elismerték az önálló Szlová- I kiát. A magyar kormány azóta több \ ízben kísérletet tett arra, hogy béké­ig jobbot nyújtson Szlovákiának és | testvéri együttműködésbe lépjen jj vele Nem tagadhatjuk, hogy ez a Í j ószánd élkunk nem talált megértésre és igen sok keserű pillanatot szer­zett számunkra. Baráti jobbunk nyújtása nem talált viszonzásra, sőt j egyes rétegek gyakran éles táima­I í dást kezdtek a magyarság ellen. \ A gazdasági tárgyalások során he­il bizonyosodott, hogy Szlovákia ka­tasztrofális helyzetbe került volna, ha mi nem mentettük volna meg. Szlovákia azonban ennek ellenére sem óhajtotta a jószomszédi és ba­ráti viszonyt ápolni Magyar ország­gal. A kormány a támadások ellenére is megőrizte a nyugalmát. Türe­lemmel fogadta a támadásokat, mert múltja nem engedte meg, hogy ma, amikor kétszeresen jobban kell ügyelni a békére, elragadtassa ma­gát. Ki kell azonban jelentenie, hogy mindennek van határa. így van i határa a nemzet türelmének is. Ami­kor a pohár csordulásig megtelik, a magyar kormány sem lesz tekintet­tel, semmire sem, csak egyedül nem­zeti becsületére és módja lesz arra, hogy megfelelő -módon visszautasítsa ezeket a támadásokat. Nemzeti be­csületéért lés békességéért a nemzet még áldozatokat is tud hozni. | lést, művészi elrendezést, szemle le- j tes csoportosítást és tanulságos ösz­Í szelfoglalást adtak a magyar ipar nagy szerű produktumainak. Algol lapok a norvég helyzetiül Londonból jelentik: Több angol lap hangoztatja, hogy a szövetsége­sek a német kezdeti előnyöket csak úgy egyenlíthetik ki. ha fokozzák és biztosítják légi erejüket. Rámutat­nak arra, hogy az 'elkövetkezendő harcok igen kemények lesznek. Biz­tatónak tartják, hogy Északon sike- ■ rül-t a német csapatokat visszavetni. | A lapok helyesnek tartják Cham­Í her lain biztató kijelentését arra- ,vonatkozóan, hogy a végsőkig kitart­va, folytatják a norvég háborút. Megemlítik, hogy a német hadosztá­lyok még nem nyújtottak kezet a Trondhjemet .védő csapatokkal, de találkozásukat nem lesz könnyű meg­akadályozni. Még messze állunk a céltól s nagy erőt kell latba vetni szárazon, vizen és levegőben, hogy urai legyünk a helyzetnek. (MTI.) Több helyről harcot jelenteink A Reuter-ügynökség közli: A szö­vetségesek megakadályozták a né­meteknek a Trondhjeim felől ‘vezető előnyomulásokat. Több helyről har­cot jelentenek. A német gépesített osztagok és a szövetséges csapatok találkoztak. Egy másik német gépe­sített osztag norvég csapatokkal harcba keveredett. A többi kerüle­tekben csekély harci tevékenységről érkeznek jelentések. (MTI.) ilfierit melegen fogadja a nőmet sajtó Berlinből jelentik: Alfieri újonnan kinevezett berlini olasz nagykövetet a német sajtó meleg fogadtatásban részesítetté. A két nemzet barátsá­gának elmélyülését bizonyítja Al­fieri kinevezése — hangoztatják a lapok. (MTI.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom