Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 50-98. szám)

1940-04-29 / 97. szám

4. oldal ‘magyar feltámadás nem kerül harc­ba s az önkéntes ápolónőkre a meg­szállt területeken élő magyar test­vérek lelki gondozása vár majd, de íbáirmá is legyen, az önkéntes ápoló­nő mindig készen áll a ,felebaráta szeretet szolgálatára. Végül Balicza Valéria tanárnő mondott köszönetét a tanfolyamot végzett ápolónők nevében Korom- pay Károly dr. igazgató-főorvosnak, iOLcai HIBIAP (Trianon 20.) 1940 április hó 29. az orvosi és ápolónői karnak. Ko­moly munkát végeztek, ez voilt a tanfolyam értéke. Készek a haza védelmére, öntudatosan vállalják a segítés munkáját és érzik, hogy ez­zel hozzájárulnak Nagy-Magyaror- szág felépítéséihez. A jelenlevők meghatottam és lel­kes tapssal fogadták e beszédeket és felemelő érzéssel távoztak a lel­kek szárnyalásának ünnepéről. fi vidéki tőkefejlődés stagnálásának veszedelmeiről feltűnő beszéd hangzott el a felsőházban (A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti jelentése.) A budapesti sajtó szinte nyom nélkül siklott el a felsőház multheti ülésén elhainig- zottt egyik feltűnően érdekes beszéd felett, amelyet Szabó Iván, a kecske­méti Leszámítoló Bank elnök-vezér­igazgatója mondott el a társulati adó problémája kapcsán. |g-.*— Lelhet a magyar bank- és pénz­világról —jelentette ki — pro és IPptra vélemény, el kell azonban •ismerni, hogy 1867. Óta a magyar ta­karék- és bankszeirvezet sokkal job­ban kiállótta a gazdasági élet meg­próbáltatásait, mint sok más hatal­mas erőforrásokkal rendelkező gaz­dagabb országok. Hasonlóan a több­nyire részvénytársasági formában működő gyáripar amellett, hogy- az ország -ipari ellátását biztosítja, egyúttal az ország 'természeti kin­cseinek feltárásával nemzeti gazda­godásunk (előmozdítója és hazánk önvédelmének fegyvere lett s ugyan­akkormunkaadója; többszázezer magyar-léleknek és levezetője a szo­ciális feszültségnek. Szabó Iván felsőházi tag így meg­hajtván az elismerés lobogóját a magyar bank szervezet és gyáripar előtt, beszéde további során a vidék 'gazdasági és hiteléletéről az alábbi feltűnést keltő véleményét fejtette ki: ■ —■' Hiába 'állapítjuk meg a pénz­intézetekre, hogy miképpen fizessék a ie!emelt társulati adót, ha akar-va- oéniakarva minden törvényhozási és más­nemű intézkedés elvonja a vidék gazdasági életerejét. Hiába beszélünk egyenlő adózási és teher viselési rendelkezésről akkor, amikor az egyik pénzintézet, amely véletlenségből egy ipari várost vá­lasztott működése teréül, a törvény­hatósági vagy községi pótadók út­ján csak feleannyi adót fizet, mint ■egy másik, -amely szerencsetlenségé- re- mezőgazdasági jellegű község­ben, mezőgazdasági megyei város­ban vagy törvényhatósági városban ütötte fel sátorfáját. Én a magyar gazdasági élet egyik legnagyobb problémájának a mezőgazdasági és ipari városok között fennálló kiáltó ellentéteket tartom. És beszélnem kell a vidék tőkétlenítéséről is, mert a vidék gazdasági 'életerejének elvo­nása az állami intézkedések és in­tézmények száz és száz véredén-yéin keresztül olyan tempóban áramlik a főváros felé, — pedig Budapestet mindnyájan szeretjük — mely a túl­Írógép alkalmi eladások Remington portable Adler irodai*gép jó karban olcsó áron Jóba E. papír, Írószer üzletében. Bethlen u zott centralizálásnak nemzet- és vi- dékípusztító hatását fogja felidézni. Nemcsak az OTI és MABI, ha­nem OTBA, sőt legújabban a Mezőgazdasági Munkásbiztosító intézet is mind árasztják a vi­déki tőkefeleslegeket, illetőleg a feleslegesnek sem mondható ősz- szegeket is Budapest felé. Az OTI milliós és milliós beruhá­zásokra tud kölcsönt adni, még pe­dig olyan kölcsönösszegeket, ame­lyeket a tőkeszegény, lerongyolódott agrártársadalomtól vont el és Buda­pesten összpontosított. A helyzetet A tavaszi női divat minden szépségét megtalálja Maibanm Mariska íiiuíltiipíofÓhon a h-gujabb balonkabátok a legszebb uivalü/iiütcueu kabát modellek, ruhák, blúzok, kalapok SÍZSSSSSSiS nagy választékban és olcsó szabott árban. Rákóczi utca 4. szám. Takarékossági hitel világosan jellemzi, hogy 1913—-1938. közti időben a budapesti pénzintézetek el­vesztették alaptőkéjük 61.8 szá­zalékát, a vidékiek pedig 72.6 százalékát, Budapest elvesztette betétjeinek 30 százalékát, a vi­dék pedig 81 százalékát. Ezek a számok megdöbbentően iga­zolják, hogy a vidéki főkefe jlődés stagnál és bizonyítják azt is, hogy a vidéki pénzintézetek sorsa és éle­te az állandó és fokozatos tőkeelvo­nás által a legnagyobb megfontolás­ra nyújt alkalmat, aminek egyéb­ként a Pénzintézeti Központ elnöke már kifejezést adott. Bertalan Kálmán orsz. gy. képviselő a véres küzgyfllésén az építkezések meg­indítását sürgette Nyi-regyháza város képviselőtes­tülete szombaton délután 3 órakor tartotta rendkívüli közgyűlésé1'. A közgyűlést a Nemzeti Hiszekegy szavaival nyitotta meg Szohor Pál polgármester. A tárgysorozat Let ár­nyalása előtt meleg szavakban em­lékezett meg Boek Béla városi kép­viselőtestületi tag .hirtelen elhimytá- ról. A veszteség felett érzett rész­vét kifejezéséül a közgyűlés emlé­két jegyzőkönyvben örökítette meg. ■ A közgyűlés tárgysorozatán hu- I szombat pont szerepelt, mellyel kap­csolatosan mindössze egy felszóla­lás történt. A közgyűlés, a kisgyűlés több véghatároziatát tudomásul vet­te, ugyancsak tudomásul vette,,hogy az alispán a város 1940. évi költ-, ségvetését felülbírálta és azt lé­nyegtelenebb módosítások után jóváhagyta. Szentpétery Endre pénzügyi taná­csos ismertette a város 1939. évi zá- rószámadásáit, amit a közgyűlés tag­jai egyhangúlag vettek tudomásul. A. zár ószámad ássál kapcsolatosan Bertalan Kálmán országgyűlési kép­viselő arra kérte a polgármestert, hogy a tatarozása kedvezunénynekl a múltban, való kiterjesztéséit szorgal­mazza illetékes helyeken s hogy Le­hetőleg; tekintsenek el a szabályo­zási vonalba eső házak tatarozási tilalmától, amely lehetetlenné teszi ezeknek az épületeknek a javítását és modernizálását. Különösen fon­tosnak tartja a sokgyermekes családoknak megfelelő lakással való ellátását s az ezirányban megindult akció kiszélesítését. i— Díszítsük az utcákat állványok­kal! — mondotta, mert ez a munka legszebb szimbóluma. A felszólalásra Szohor Pál polgár- mester válaszolt s általános tetszés mellett jelentette be, hogy az építő­iparban is látható a mozgás jele, hiszen közelesien megépül a gyü­mölcstároló és a burgonya exportház. Maga is fontosnak tartja a sokgyer­mekes családok érdekében történő lakásakció megindítását s reméli, hogy arra még a mostani tavaszon sor kerülhet. A közgyűlés ezután a többi ügye­ket tárgyalta le. Kitalált mese a véres rablótámadásról Néhány nappal ezelőtt az egyik környékbeli község csend őrség én megjelent Kecskeméti Imre földmű­ves és elpanaszolta, hogy két lová- vail a község határában szántott, miközben egy züllött külsejű férfi ugrott 'eléje és fenyegető hangon kiáltotta: — Pénzt vagy lovat! Miután pénzem nem volt, felaján­lottam, hogy lovaimat odaadom. A férfi noszogatott, hogy fogjam ki a lovakat. Erre odaléptem, hogy a kö­telet Leoldjam a hámfáról, de egy észrevétlen pillanatban az ismeret­len férfi előrántotta kését és azzal hátulról a combomba szúrt. A feljelentés alapján a csendőr­ség széleskörű nyomozást indított az ismeretlen. támadó dien. Az üggyel I kapcsolatban több tanút hallgattak ki, akik a kérdéses napon Kecske­méti Imre földjének szomszédságá­ban szintén szántottak. A tanúk egybehangzóan vallottak, hogy ott semmiféle támadást nem láttak és segélykiáltást s'em hallottak. A csendőrSég előtt gyanússá, vált az egész rablótámadás meséje, mire Kecskemétit újból kihallgatták. — Kecskeméti a keresztkérdések súlya alatt beismerte, hogy az egész rab­lást csak kitalálta, ment szégydíe, hogy saját' ügyetlensége folytán az eke éles késével súlyosan megsebe­sítette lábát. A csendőrség a véres rablótámadással kapcsolatosan a nyomozást befejezte, a hatóság tfélr levezetése miatt azonban jelentést í tettek a kir. ügyészségnek. — Sok és főleg zsíros étel elfo­gyasztása után igyék legkésőbb más- nap reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József“ keserű- vizet, mert az a gyomrot és a bale­ket alapos an kitisztítja és az emész­tés további folyamatát hathatósan •előmozdítja'. Kérdezze meg orvosát! A kir. kát. gimnázium hangversenye A nyíregyházi kir. kát. gimnázium Liszt Ferenc zeneköre máju9 1-én, szerdán este 8 órakor hangversenyt 1 rendez az intézet tornatermében. Az j alig két éve megalakult kis zene­kar változatos, szép műsora a szak­avatott vezetés és az ifjúság lelkes munkájának bizonysága s egyben biztató ígéret is. Szeretettel meg­hívjuk a kedves szülőket, hozzátar­tozókat és az ifjúsági nemesszívű barátait. Sem az eseménlyeknek közöttünk tajtékzó hullámverése, sem az dé­rnek gá tatszakító lázadása', sem a harcok démonainak tombolásia nem nJémíthatja d ;hívó szavunkat, ihá­szén legdrágább kincsünkről, az if­júságról van szó, amelynek a jóra és szépre irányuló minden, nemes gyekezetét szívünk meleg1 és áldoza­tos szeretet ével kell istápalnunk. Műsorunk a következő: iSzabó Kálmán gimn. igazgató meg­nyitója. Bellini: Norma-nyitány. Előadja az intézet zenekara. Correli: La fólia. Előadja Marrső J. V. o. tan., zongorán kíséri Straky T. IV. o. tanuló. Brahms: Magyar tánc. Előadja az intézet zenekara. Ádárn J.: Magyar népdalok. Elő­adja az intézet énekkara. Kaosóh P.: János vitéz — ábránd. Előadja az intézet zenekara. Liszt F.: Le rossignol. Zongorán dőadja Legeza-Bodnár T. VI. o. t, Beethoven: Menuette. Előadja az intézet zenekara. 1 A zenkart Zsigay Gyula zeneta­nár, az énekkart Bodonyi Ferenc, a zenekör vezető tanára vezényli. Műsor megváltás 1 pengő. A felrobbant fn tógép gulyásán megsebesítet ktt menüst Szombaton délután a nyíregyházi mentőket Tokajba hívták segítségül, ahol egy felrobbant fúrógép súlyos szerencsétlenséget okozott. Az egyik kőbányában dolgozott Suhajda lit­ván 86 éves kovácssegéd és Borbély András 34 éves lakatos. Mttnkaköz- bea a furrógép még eddig ki nem derített körülmények között felrob­bant s a széthulló vasrepeszek olyan súlyosan megsebesítették a két mun­kást, hogy életveszélyes állapotban szállították be őket az Erzébet kór­házba. A felelőség megáilapitásárs a vizsgálat folyamatban van. — Odédkönyv, bér Lóvéi, dohá­nyod; ön yv, napszámkönyv és a mc- zőgazdmeágok részére szüksége» öcs*- szes nyom Útirányok beszerezhetők Jób« nyomtaáyinyraktér, Nykrogjr­háM. (X)

Next

/
Oldalképek
Tartalom